Transparency: érdekcsoportok foglyává vált az állam

Ángyán József

levele a civilekhez. Mong Attila publicisztikájaa fideszes háttéremberekről. Az utóbbi hetek oknyomozó cikkei a Fidesz hátterében működő gazdasági csoportokról . Fellegi Tamás lemondása és a rejtve maradt összefüggések. Az LMP és a Jobbik oligarchás felszólalásaia parlamentben. A Milla konferenciája a korrupcióról. Lázár János és a dohányipari lobbi furcsa törvényjavaslata. Csak az utóbbi pár hét hírei, amelyek mind-mind beleillenek a Transparency International Magyarország (TI) által közölt új tanulmány szövegébe. Eszerint a pártfinanszírozás és az üzleti szektor szembesül a legaggasztóbb korrupciós kockázatokkal, a párt- és kampányfinanszírozási szabályok ugyanis nem biztosítják az átláthatóságot, illetve az üzleti szektorban a gazdasági válság zűrzavaros helyzetet teremtett.

A Nemzeti integritás tanulmány 13 intézmény és szektor - köztük politika és igazságszolgáltatás, média és üzleti világ - teljesítményét és korrupciós kockázatait értékeli. A tanulmányban kimondják: sérült a vizsgált intézmények integritása, ezért "kétséges, hogy az olyan kontrollintézmények, mint az Állami Számvevőszék vagy a bírósági igazgatás új szervei, képesek-e befolyástól mentesen működni a gyakorlatban".

Pártfinanszírozás, századszorra

A legaggasztóbb korrupciós kockázatokkal a pártfinanszírozásban és az üzleti szektorban találkozhatunk. A civil szervezet szerint ugyanis a párt- és kampányfinanszírozási szabályok nem biztosítják az átláthatóságot, illetve a számonkérhetőséget, emiatt a politikai pártok a működésüket homályos, nem azonosítható forrásokból finanszírozzák. Mindebből arra következtetnek, hogy az államot befolyásos érdekcsoportok irányítják - fogalmaz a tanulmány.

Az üzleti szektorban a gazdasági válság és a gyors jogalkotás zűrzavaros helyzetet teremtett - állapította meg a korrupcióval foglalkozó nemzetközi szervezet. A gazdasági társaságok súlyos adminisztrációs terhekkel és kiszámíthatatlan állami beavatkozásokkal szembesülnek. A csődeljárások, a felszámolások, közbeszerzések, valamint a hatósági engedélyek megszerzése rejtenek magukban magas korrupciós kockázatot - írták.

Átfogó program kéne

A korrupcióellenes szervezet ezért átfogó ajánláslistát állított össze, eszerint fontos lépés a független intézményekre gyakorolt politikai befolyás csökkentése, a párt- és kampányfinanszírozás szigorúbb szabályozása, a közérdekű bejelentők hatékony védelme és egy valamennyi érintett szektort és intézményt átfogó, korrupcióellenes program megvalósítása is.

– A kormánynak egy rendszerszintű és hatékony korrupcióellenes programot kell megvalósítania a központi közigazgatás integritására összpontosító kezdeményezés mellett" - hangsúlyozta Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a szervezet kész a kormány munkáját szakmai tapasztalataival, már bizonyított módszerekkel és jó gyakorlatokkal segíteni.

Van pozitívum is

A 2008-as integritás tanulmányhoz képest pozitívum, hogy létrejött a korrupcióellenes stratégia, szabályozták a közérdekű bejelentő védelmét, majd hogy a 2010-ben hivatalba lépő új kormány megerősítette az egyes rendvédelmi szerveknél a belső ellenőrző mechanizmusokat, valamint az ügyészségen belül a korrupcióellenes szervezeteket, emellett kedvező például az Állami Számvevőszék (ÁSZ) integritás projektje - fejtette ki Hack Péter, a kutatás vezetője.

Összességében ezek a pozitív fejlemények nem hoztak érdemi áttörést az integritás rendszerének megerősödésében, "különösen a választások óta eltelt időszak csalódásokat okozott", mivel az elmúlt két évben a korrupcióellenes fellépésben nem történt érdemi, meghatározó áttörés.

Lobbitevékenység és összeférhetetlenség

A civilek általános ajánlásokat is tettek a tanulmányban, így azt javasolják, hogy csökkenteni kell a független intézmények politikai befolyását, ezenkívül szigorúbb szabályozás szükséges a pártfinanszírozás területén. Javasolják azt is, hogy a közérdekű bejelentők védelmének intézményi feltételeit is teremtsék meg, valamint azt, hogy hozzanak létre egy hatékony vagyonnyilatkozati rendszert. Úgy vélik, meg kell erősíteni az Állami Számvevőszék javaslatainak végrehajtását, valamint következetes, hosszú távú korrupcióellenes programot kell kidolgozni és végrehajtani, különös tekintettel a megelőzésre és a képzésre.

A TI szerint olyan etikai kódexet kell megalkotni, amelyek az összeférhetetlenségre, az ajándékozásra, a vendéglátásra, a lobbitevékenységre és a munkaviszony megszűnése utáni időre vonatkozó szabályokat is tartalmazzák valamennyi pillérre vonatkozóan - ismertette Hack Péter.

Média, bíróság, pártfinanszírozás

A vizsgált területek közül az 55 pontot elérő médiával, az 58 pontos igazságszolgáltatással, és a 69 pontot kapott törvényhozással kapcsolatos ajánlásokról beszélt részletesebben. A szakértő elmondta többek között, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) részletesebb tájékoztatást kellene adnia tevékenységéről, valamint erősíteni kellene a média korrupció ellenes küzdelemben játszott szerepét.

Hack Péter elmondta, hogy a bírói testület függetlenségére "árnyékot vet" a legújabb bírósági reform, míg a döntési folyamatnak teljesen átláthatónak kell lennie. A törvényhozás kapcsán kiemelte, hogy szigorúbban kell szabályozni az egyéni képviselői indítványokat a jogalkotási folyamat átláthatóságának javítása érdekében.

Alexa Noémi ismertette, hogy a korrupció elleni védekezőképesség szempontjából a három leggyengébb terület a politikai pártok, az üzleti szektor, és a kormányzati korrupcióellenes szervezetek. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezek csekély mértékben töltik be korrupcióellenes szerepüket, és szükség lenne egy független korrupcióellenes szervezetre, amelyet akár meglévő intézményen belül is létre lehetne hozni.

A politikai pártok kapcsán kifejtette: a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlan Magyarországon, így ennek változtatását, valamint az ÁSZ megerősítését javasolják.

Az üzleti szektorról Alexa Noémi elmondta: az alacsony (44 pont) pontszám nem azt jelzi, hogy ez az egyik legkorruptabb terület, hanem azt, hogy a tiszta működés feltételei nem adottak az üzleti szférában, sok olyan tényező van, amely lehetetlenné teszi a tiszta működést Magyarországon. A TI szerint kiszámíthatóbb jogalkalmazásra van szükség az üzleti szektorban, a közbeszerzésekről további információkat kell közzétenni, és erősíteni kell az átláthatóságot.