Törvénybe iktatnák a magántulajdon kisajátítását

A kormányzati portálon a kisajátítási eljárásról egy olyan új, indoklással együtt 48 oldalas törvénytervezet jelent meg, amelynek vállalt célja, hogy a kisajátítási eljárások egyszerűsítésével felgyorsítsák a közérdekű beruházások megvalósítását - írja az Index.

A kisajátításra vonatkozó mindenkori törvényeknek kényes egyensúlyt kell fenntartaniuk. A kisajátítás – ahogy a hatályos törvény is fogalmaz – kivételes eszköz, mert a tulajdonhoz való alkotmányos jogot korlátozza. Lényegében az állam elveheti valakitől mondjuk a földjét, ha az például épp egy tervezett autópálya útjában áll, és a tulajdonos nem hajlandó megegyezni eladásról vagy cseréről.

A törvény ezért részletesen szabályozza, milyen feltételek teljesülése esetén jöhet szóba a kisajátítás. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyeinek jelentősen meg kell haladniuk a tulajdon elvonásával okozott kárt.
Amikor ezt mérlegeli a hatóság, akkor figyelembe veszi például a közérdekű tevékenység jelentőségét, például főleg a terület fejlődésére, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, hogy az új szolgáltatás hány embernek lesz hasznára.

Van azonban néhány kivétel, amikor ezt a mérlegelési szabályt nem kell alkalmazni. A hatályos törvény szerint ilyen kivétel például, ha a közérdekű cél az, hogy egy autópálya a jogszabályban megállapított nyomvonalon tudjon megépülni.

Az új tervezet kibővítené ezeknek a kivételeknek a listáját, mégpedig minden olyan beruházással, amelyet törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősítettek. Ez lényegében azt jelentené, hogy ha a kormány bármiről kimondja egy egyszerű rendelettel, hogy az kiemelt ügy, akkor nem kell törődni a kár és a közösségi előny arányával. Ha kisajátítás kell a kormány tervének megvalósításhoz, a hatóságnak nem kell méricskélnie, hogy az a beruházás tényleg annyira jót tesz-e a közösségnek, hogy megéri ezért csorbítani valakinek a tulajdonhoz fűződő jogát.

A tervezet indoklása mintha a kormány értékítéletének tévedhetetlenségéből indulna ki, amikor a kivétellista bővítését magyarázza. „A javaslat bővíti azon esetek körét, ahol nem szükséges külön vizsgálni azt, hogy kisajátítással biztosított közösségi előnyök meghaladják a tulajdonelvonással okozott kárt, ugyanis a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében ezen feltétel értelemszerűen már fennáll” – áll az indoklásban.

A Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg a Kossuth téri beruházást kiemeltnek minősítő májusi kormányrendelet módosítása is. Ezzel felvették a kiemelt ügyek közé a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Kossuth téri székházának és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) épületének rekonstrukcióját is.

A MTESZ-székház nem az államé, legalábbis egy része nem az, bár a többségi tulajdonos így is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A lerobbant irodaháznak résztulajdonosa az MTESZ és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, amely szintén az épületben működik, valamint a Kossuth tér 6-8 Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. Június elején derült ki egy kormányhatározatból, hogy a kormány egymilliárd forintot szán a székház tulajdonjogának megszerzésére.

Mivel a tervezet még nem került a parlament elé, egyelőre politikai vita sem kezdődött róla. Ugyanakkor az LMP és a Jobbik magát a kiemelt beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvényt mindig is hevesen támadta. Az eredeti törvény még 2006-ban, az akkori parlamenti pártok egyetértésével született. A jobbikosok és az LMP-sek a visszavonását követelik ennek a törvénynek, amelyet az LMP-s Schiffer András egy korábbi parlamenti felszólalásában "az oligarchák vastörvényének" nevezett. Idén áprilisban a Belügyminisztérium nyújtott be hozzá egy módosítást, amelyet az ellenzék hiábavaló tiltakozása mellett a Fidesz és a KDNP meg is szavazott. Ez tovább gyorsította a kiemeltnek minősített beruházásokat a környezetvédelmi engedélyeztetés ügyintézési határidejének radikális csökkentésével.

"Mi filozófiailag nem értünk egyet egy olyan fejlesztéspolitikai iránnyal, ahol vannak kiemelt és kevésbé kiemelt beruházások. Szabályozásokban megnyilvánuló támogatásokkal hozzák helyzetbe az oligarchákat" – mondta az LMP-s politikus az Indexnek. Hangsúlyozta, hogy a mindenkori kormány indoklás nélkül minősíthet egy beruházást kiemeltté, ami növeli a korrupciós nyomást a kormányon. Már a kiemelt beruházási törvény módosításakor is sérelmezte az ellenzék, hogy az érintett állampolgári közösség, a helyi polgárok, a lakóközösség beleszólási lehetősége csak formális. "A termőföld, a hétvégi nyaraló tulajdonosa köteles meghajolni az oligarchák előtt" – Schiffer szerint ezt hozná magával a kisajátítási törvény tervezett változása is.