Tölgyessy: Közjogi válságba kerülhet az ország

"Mégis, mit jelent az alkotmány tartalma?" – tette fel a kérdést Tölgyessy Péter politikai elemző hétfő este az OSA Archívumban. Magyarország szilárdan ugyanott marad holnap is, ahol tegnapelőtt volt, mert Magyarország továbbra is a nyugati szövetségesi rendszer tagja, ami kikényszeríti a jogállami gyakorlatot, adta meg a választ. Megjegyezte azt is, hogy az új alkotmány szavainak 80 százaléka a '89-es alaptörvényből származik, "a kormánytöbbségnek nem volt különösebb alkotmányozó fantáziája". Bár rengeteg, kétszáz feletti a vitatható pontok száma, az bizonyos, hogy Magyarország még mindig piacgazdaság, többpártrendszer van, és a jogállamiság alapjai továbbra is fennmaradnak, mondta. „Fontosnak tartom ezt leszögezni minden temetői hangulat ellenére” – nézett végig száz-százötven fős hallgatóságán, ahol a széksorokban ismert emberek - például Demszky Gábor vagy Kőszeg Ferenc - is megjelentek.

A létező helyzetre adott hibás válasz alkotmánya

Tölgyessy szerint az új alkotmány legfőbb újdonsága és egyben a legfőbb baj is, hogy a válságot kiterjeszti a közjogi berendezkedésre is, mert az összes ellenzéki párt erőteljesen tagadja ezt az alkotmányt. Eddig komoly politikai erő nem helyezte magát az alkotmányos berendezkedésen kívül, eddig nem voltak a közjogi berendezkedés egészére vonatkozó konfliktusok, eddig közjogi válságban nem volt az ország, most ilyenbe is kerülhet, fejtegette.

Tölgyessy szerint amikor a Fidesz törekedett a választási ígéretei betartására, és megszorítások helyett először különadókat vetett ki, és államosította a magánnyugdíjpénztári vagyont, Orbán beleütközött abba, hogy a 89-es alkotmány alapján a gazdaságpolitikája nem lenne tartható. „Ez a létező helyzetre adott hibás válasz alkotmánya” – mondta az új alaptörvényről.

A preambulumról megjegyezte, hogy azt figyelte meg: minél zavarosabb egy ország nemzettudata, annál hosszabb az alkotmányának a preambuluma. Sajnálatosnak nevezte a preambulum történelemértelmezését, a másik fontos probléma pedig szerinte az, hogy kollektivista világképet rögzít, és az Alkotmánybíróságnak ehhez kell majd igazítania az értelmezését. A kollektívum válik elsővé, és a szabadságjogok ehhez képest háttérbe szorulnak, mondta Tölgyessy.

Az alkotmány sorsa a gazdaság alakulásán és a társadalmon fog múlni

Az elemző szerint gondot jelenthetnek majd a sarkalatos törvények, némelyiknél, például jegybankról szólónál azt sem tudni, mi lesz bennük. Problémásnak látja a forint rögzítését, és veszélyt lát a határon túli magyarok választójogában is, mert szerinte megbonthatja a szolidaritást, ha esetleg többször is előfordulna, hogy a választás eredménye az ő szavazataik miatt nem az lesz, mint ahogy az ország területén élők döntöttek volna.

Az alkotmányozás során abban volt nagy fantázia, hogy hogyan lehet elérni, hogy az Orbánhoz lojális emberek kerüljenek a közjogi pozíciókba, mondta. Utalt a bírák korai nyugdíjazására, illetve arra, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a parlament választja hosszú időre. Szerinte ennek azért van jelentősége, mert az Ab elnöke ugyan leszavazható, de ő szignálja ki az ügyeket, és ez különösen fontos például gazdasági ügyekben, ahol a gyorsaság számít.

Tölgyessy előadása végén arról beszélt: az egész alkotmány sorsa nagyrészt a magyar gazdaság alakulásán és a társadalmon fog múlni, annyi alkotmányosságot fog kapni ez az ország, amennyit magának kiharcol. „Akkora alkotmányosságot kapunk, amekkorát megérdemlünk.”