Több sípolót is bántalmaztak a Kossuth téren

Délután 3 órakor megkezdődött az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, 1956-2016 - A szabad Magyarországért! címmel tartott díszünnepség az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A díszünnepségen beszédet mondott Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság elnöke, majd Orbán Viktor.

A magyar kormányfő azt mondta: Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől". Szerinte nem fogadható el, hogy az Európai Uniót egy modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen. "Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában" - mondta a kormányfő. Nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek naggyá tették - tette hozzá. A nemzetek éltető erejét, és a kereszténység bölcsességét emlegette. Európa az olcsóbbat, hígabbat, kényelmesebbet választja: saját gyerekek helyett bevándorlókat, munka helyett a spekulációt választja - jelentette ki. Beszéde alatt a tér széléről tüntetők fütyültek és diktátornak nevezték.

Juhász akciózott volna, de nem engedték be

Ezer sípot osztottak ki a Füttykoncert Orbánnak című demonstráció szervezői a résztvevők között. Juhász Péter, az Együtt alelnöke október 16-án, a Fidesz politikája és a Népszabadság bezárása miatt tartott tüntetésen arról beszélt, hogy a mai magyar valóságot málló kórházi falak és kisemmizett dolgozók jellemzik, „mindez azért, mert Orbán Viktor nem képes kormányozni. De van egy másik szelete is a valóságnak: Orbán Viktor lop.” Juhász felidézte az MTK stadionavatóját, ahol még a stadion népe is kifütyülte Orbánt. Szerinte ezt az egyszerű üzenetet nem csak Orbán érti, hanem az összes alatta lévő vazallusa is. Orbán folyamatosan attól fél, hogy hiába félemlített meg tömegeket, mégis kifütyülik. Egy füttyből mindent érteni fog – mondta.

Az Együtt szimpatizánsai közül körülbelül ötvenen bejutottak a térre, őket próbálták a valtonosok elszeparálni a tömegtől.

Kökényesi Gábor (168 Óra) videója.

Verekedés és lökdösődés

A 168 Óra helyszínen tartózkodó tudósítója egy vérző orrú tüntetőt látott, és további kettőről tud, akiket a megemlékező tömeg tagjai bántalmaztak. Ungváry Krisztiánt is bántalmazták, a történész is síppal tüntetett Orbán Viktor beszéde alatt.

Az Index arról számolt be: verekedés és lökdösődés tört ki a Kossuth téren a sajtótribünnél: többen fütyülni kezdtek, mire az állami ünnepség nézői közül néhányan elkezdték lökdösni és ütögetni őket. A 24.hu tudósítóját is megütötték az állami ünnepség résztvevői.

Fotó: Kökényesi Gábor

Gyurcsány: Orbán szembemegy a forradalom eszméivel

Korábban Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció ’56-os megemlékezésén vasárnap Budapesten, az Ötvenhatosok terén úgy fogalmazott: ha Nagy Imre forradalma a szabadság és a demokrácia forradalma volt, “akkor a mai magyar miniszterelnök az ellenforradalom vezetője”.

“Ha Nagy Imre forradalma a hazát akarta felemelni, akkor, ha a mai miniszterelnök az ő nevére és emlékére, hagyatékára hivatkozik, az ennek a tiszta forradalomnak a bemocskolása, elárulása, maga a pőre blaszfémia” – mondta Gyurcsány Ferenc.

Az a miniszterelnök, akinek javaslatára a köztársasági elnök azt az állambiztonsági tisztet lépteti elő, aki 1989-ben azért volt felelős, hogy összegyűjtse az információkat Nagy Imre és mártírtársai újratemetése előtt és a temetés időszakában, annak a legalapvetőbb erkölcsi érzéke is megszűnt létezni. “Nem követője, hanem meghazudója és elárulója ennek a forradalomnak” – jelentette ki az ellenzéki politikus.

Együtt: '56 magyarjai azt mondanák, elég volt

Virágokat helyezett el az Együtt Nagy Imre néhai miniszterelnök budapesti szobránál vasárnap az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából.

A Vértanúk terén tartott megemlékezésen Molnár Tibor, az ellenzéki párt elnökségi tagja azt mondta, elsősorban a mindennapok szabadságának hiánya vezetett az 1956-os forradalom kitöréséhez. Az embereknek elegük lett az egypártrendszerből, a propagandából, a személyi kultuszból és a másként gondolkodó karakterek legyilkolásából – tette hozzá.

Bár a szabadságharc elbukott, az ország két hét alatt megváltozott, a “forró ősz” ugyanis megmutatta, hogy nem lehet büntetlenül bármit megtenni a magyarokkal – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

Molnár Tibor szavai szerint 1989 elhozta a vágyott nyugati demokráciát, ezzel azonban a nép nem tudott élni, mert hagyta, hogy “egy erőszakos csoport és annak vezére magát a nemzeti érdekek egyedüli képviselőjének hazudva elfoglalja és a saját képére formálja” az államot.

Az Együtt elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy a jelenlegi rendszerre 1956 magyarjai azt mondanák, elég volt belőle. Ma azonban még annál is többre van szükség, mint hatvan éve, ugyanis most nem külső hatalom telepedett rá az országra, hanem belülről fakadnak a problémák – jegyezte meg az MTI tudósítása szerint.

MLP: A leválthatatlannak hitt rezsimek egy szempillantás alatt összedőlhetnek

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint az emberek 1956-ban is ugyanazt mondták, amit most: elég volt!  Fodor Gábor, a párt elnöke, országgyűlési képviselő az MLP október 23-i megemlékezésén vasárnap Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál azt mondta, elég volt a szabadságcsökkentő lépésekből, a sajtó elleni fellépésből, a civil szervezetek fenyegetéséből, az unióellenes politikából és az Orbán-kormányból.

Hangsúlyozta: hatvan éve, az október 23-i események előtt és harminc éve, a rendszerváltás előtt is azt gondolták az emberek, hogy a rendszer szilárd és nem lehet megdönteni. Ma is azt gondolják sokan, hogy nincs remény, az illiberális állam megváltoztathatatlan.
"Én azonban hiszek a szabadságban, a saját történelmünk bizonyítja, hogy a leválthatatlannak hitt rezsimek egy szempillantás alatt összedőlhetnek. Ez lesz a sorsa a mostani hatalomnak is" - fogalmazott.

Fodor Gábor beszélt arról is, hogy hatvan év távlatából egyre távolabb kerülhetnek tőlünk az október 23-i események, valójában viszont napról napra ismerősebbnek érezzük azt a szabadságvágyat, amely egykor a hatalom elleni tiltakozásra kényszerítette az embereket. Hozzátette: nagyjából annyit éltünk a forradalom leverésétől a rendszerváltásig, mint a rendszerváltástól a mai napig, a zsarnokság árnyékát mégsem sikerült magunk mögött hagyni.