Több ezer kilakoltatás jöhet Magyarországon május elsejétől, egy szervezet egész éves moratóriumot követel
Április 30-án lejár a kilakoltatási moratórium, így holnaptól újra lehetővé válik az adóssággal rendelkezők kilakoltatása. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások általános betiltására, illetve egy olyan átfogó lakáspolitikára lenne szükség, amely a problémák gyökerét kezeli, és nem a kialakulásuk után büntet – írja a Habitat for Humanity szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A szervezet több mint hetven országban dolgozik a méltó lakhatásért. Leszögezték, hogy a kilakoltatás nem egy lakáspolitikai, hanem egy büntetőpolitikai eszköz, amely tovább súlyosbítja a lakhatási szegénységet.
„A lakhatás elvesztése egy olyan lefelé tartó spirálba taszítja az embereket, amelyből nagyon nehéz kikeveredni. Ennek következtében sokan válnak hajléktalanná, vagy kerülnek egyéb átmeneti intézményi lakhatási formákba, például családok átmeneti otthonába”
– jegyezték meg, hozzátéve, hogy a kilakoltatás ráadásul a gyermekek állami gondozásba vételével családok szétesését is okozza. A kilakoltatások ideiglenes felfüggesztése, a téli moratórium ugyan segítséget jelent, valójában csak eltolja a problémát egy későbbi időszakra, így nem csökkenti a drasztikus következményeket.
A Magyar Bírósági Végrehajtói februári közlése szerint a kilakoltatások száma tavaly volt a második legmagasabb. Így 2018-ban 3212 ingatlan ürítettek ki a végrehajtók, míg 2017-ben rekordot döntött ez a szám, akkor 3636 kilakoltatást foganatosítottak.
A civilek szerint a kilakoltatások magas száma egy olyan lakáspolitika eredménye, amely már majdnem két évtizede a lakáshitelezésre épül, és nem nyújt megfelelő mértékű lakhatási támogatást a rászorulóknak. Ezt a tendenciát erősíti a központi normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás 2015-ös megszüntetése, illetve a hitelezésen alapuló CSOK bevezetése.
A Habitat hangsúlyozta, hogy ez a lakáspolitika a rosszabb anyagi helyzetű háztartásokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Egyrészt lehetővé teszi a lakásfenntartással kapcsolatos hátralékok (például közműhátralék) nagymértékű felhalmozódását, másrészt pedig veszélyes adósságspirálba taszíthatja a hitelképes, de alacsony jövedelmű háztartásokat. Ennek következtében ma Magyarországon a háztartások legalább 13%-ának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban, az éves GDP 7%-ának értékében.
Úgy vélik, a lakáspolitikának nem a lakáshitelezés ösztönzése lenne az egyetlen eszköze, mert az önkormányzati lakásállomány bővítése és fejlesztése, a lakhatással kapcsolatos költségek megfizethető szinten tartása és az eladósodottság kezelése hatékonyabb beavatkozás lehetne.
„Emellett szükség lenne a jelenlegi helyzet azonnali kezelésére, és egy egész éves moratórium bevezetésére az elhelyezés nélküli kilakoltatásokra”
– állapították meg. Ennek érdekében a szervezet csatlakozott A Város Mindenkié által indított, az elhelyezés nélküli kilakoltatások betiltását sürgető petícióhoz.
