Tipikus kép: a krétapor belepi a digitális táblát

Tegnap a Közoktatás-politikai Tanács üléséről a szakszervezetek együttesen kivonultak. Ez nem fordult még elő a KÖPT történetében - tudtuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének közleményéből. A PDSZ szerint a kivonulás oka az, hogy olyan, a jövőt meghatározó kérdésben, mint a költségvetés megtervezése, a kormány helyben kiosztott dokumentummal állt elő, de ezen felül semmilyen döntéshozó politikus - mint például Hiller István oktatási miniszter, vagy Arató Gergely szakállamtitkár - nem vett részt az ülésen.

– Ami új hír, hogy már tájékoztatást sem adnak. Eddig egyeztetés nem volt, most már tájékoztatás sincs - mondta lapunknak PDSZ elnökségi tagja, Kertész Ágnes.

Elfogadhatatlannak tartották a szakszervezetek, hogy emiatt nem volt mód arra, hogy az egyes szakszervezetek érdemi, szakmai testületi döntést hozhassanak - közölte Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke lapunkkal. Megerősítette: a kormányzati oldal nem biztosította – a KÖPT ügyrendjének ellenére sem – hogy politikai döntéshozó, államtitkár, szakállamtitkár vegyen részt a mai ülésen. A PDSZ mindezt a társadalmi partnerség semmibevételének tekinti.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium elküldött kérdéseinkre egy szűkszavú válaszban reagált, amelyben közölték: a minisztérium fontos feladatának tekinteti a partnerekkel való érdekegyeztetést. Ennek része volt a Közoktatás-politikai Tanács ülése is.

"A Minisztérium tudomásul vette, hogy a szakszervezetek éltek ezzel a jogukkal, bár sajnálatosnak tartja, mivel jobban szolgálta volna az előkészítő munkát, a párbeszéd fenntartását, ha elmondják véleményüket. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a Közoktatás-politikai Tanács tovább folytatta munkáját, a jelenlévő oldalak elmondták álláspontjukat. A tanácskozás azzal zárult, hogy a költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés részére történő benyújtása után az egyeztetés a konkrét normaszöveg birtokában folytatódik.

A Minisztérium őszintén reméli, hogy a következő ülés teljes lesz és ily módon megismerheti partnerei véleményét nemcsak a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatról, hanem az azt előkészítő „törvénycsomagról” is."

– Ami a mai tanácsülésen történt, jól illusztrálja az egészet. Nincs olyan politikai akarat, ami nem csak szavakban, hanem gyakorlatban is prioritásként kezelné az oktatást. A pedagógusok megbecsüléséről annyit csak: nem úgy osztják el a forrásokat, ahogy az mindenki megelégedésére szolgálna - nyilatkozta lapunknak Kertész Ágnes, a PDSZ elnökségi tagja.

Nem tudni, mi lesz az iskolákkal

A szakszervezetek már többször nyomatékosan kifogásolták, hogy az érdemi párbeszédet megelőzően – és sokszor ahelyett – a sajtóból értesülnek kormányzati szándékokról. Most is ez történt: az osztálylétszám esetleges növeléséről – amely nyilvánvalóan pedagógus elbocsátással járhat a következő tanévben – illetve a továbbképzési támogatás csökkentéséről szóló hírekben, valamint a mai napig nem cáfolt, az Oktatási és Kulturális Minisztérium több 10 milliárdos forráscsökkentéséről szóló hírben - közölte lapunkkal Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke.

– Tipikus kép: lepusztult, ócska osztályterem, régi bútorokkal. Az osztályterem falán digitális tábla. Mellette kréta. A krétapor belepi a digitális táblát, mert nincs pénz szoftverekre. Úgyhogy a tanár filctollal rajzol a digitális táblára. Mai magyar valóság Bel-Buda egyik iskolájában. Vagy: egy kezdő matektanár, aki érettségire készít fel, 90 ezer nettót visz haza. Vagy: egy gazdasági munkatárs, akinek nagyon komoly felelőssége van, hiszen ő viszi a munkaügyeket, hetvenezer nettót visz haza. Középkorú, gyerekeket nevel - tette hozzá Kertész Ágnes.

A szakszervezeti vezető közölte: a sajtóból értesültek róla, hogy újabb osztálylétszám-növelést, tanárelbocsátásokat és a pedagógusképzés-hozzájárulás megszüntetését tervezik. – A tegnapi konzultáción egy árva szó sem esett arról, amit a sajtóban csöpögtetnek. A reggel kiosztott - tehát előzőleg nem eljuttatott – anyagban egy árva szó sincs erről. Viszont bőven van arról szó, hogy a kormányzat minél több feladattól akar megszabadulni, mert szerinte az extra tevékenység. Például a nem rászoruló gyerekek étkeztetési hozzájárulásától. Amit a sajtóban nyilatkoznak kormányzati részről, az nem jelent meg, pedig tizenvalahány oldalba belefért volna – mondta Kertész Ágnes.

A PDSZ végül ugyanoda lyukadt ki, mint a minisztérium: nyilván össze kellene ülni a társadalmi partnereknek, a szakmának, a szakszervezeteknek. – Mi a magunk részéről nem hagyjuk annyiban. A tárgyalóasztalnál keresnénk a megoldást, de megint arra kényszerítenek minket, hogy radikálisabb tiltakozási formákat válasszunk, holott ezt egy asztal mellett lehetne a legjobban megbeszélni és együtt kialakítani, hogy hogyan viseljük el a válságos időszakokat.

Pokorni: az oktatás a megszorított területek közé tartozik majd

Pokorni Zoltán szerint biztos, hogy a jövő évi büdzsében az oktatás a megszorított területek közé tartozik majd, s a költségvetési hiányt jelentős részben az oktatásra terheli a kormány. A fideszes politikus az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, erre utal, hogy már idén 40-48 milliárdos maradványképzési kötelezettséget írt elő a tárca felsőoktatási intézmények számára. Ez azt jelenti, hogy vagy kockáztatnak az egyetemek, és egy óriási kifizetetlen "számlatömeggel" fordulnak a következő évre, bízva abban, hogy a most zárolt pénz elkölthető lesz, vagy leállnak a fejlesztések, és jelentősen visszafogják működési kiadásaikat.

A közoktatást drámai módon érinti az önkormányzatoknál tervezett 120 milliárd forintos elvonás, így akár 40 milliárddal lehet kevesebb a tanórán kívüli foglalkozások finanszírozása - mondta. Korlátoznák a napközi, a tanulószoba, az egyéni fejlesztés, a szabadidős programok finanszírozott időkeretét, felfüggesztenék a pedagógus-továbbképzés támogatását. Az önkormányzatok már ma is erejükön felül vállalnak szerepet a finanszírozásban, az elvonás pedig végképp ellehetetleníti őket.

Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere a pedagógusok helyzetének javítására a pedagógus-életpályamodellt látta megoldásnak. Ennek keretében - mint mondta - a közalkalmazotti keretek között speciális jogállást kell teremteni, speciális előmeneteli lehetőséggel. A jó minőséget, nagyobb teljesítményt, a szakmaiságot jobban kell honorálni, s ideális cél az, hogy a pedagógusok javadalmazásában elérjék a diplomás átlagbért.

A Fidesz tervei között szerepel, hogy a pedagógusok 8-10 évente fél-egyéves "pihenőidőt" kapjanak, ezalatt oktatói munkát nem kellene végezniük, képezhetnék magukat, és bekapcsolódhatnának a szakmai fejlesztésekbe. Ennek költségvetési vonzata évente mintegy 15 milliárd forint lenne. A felsőoktatás területén visszaállítanák a kismamák felsőoktatási tanulmányainak támogatását - ők nemcsak a nappali, államilag finanszírozott formában, hanem a többi képzési típusban is ingyenesen tanulhatnának.