Tilos bekavarni Voldemortnak – Mengyi Nagyúr meglékelte Simonka György dinnyéjét
2015 tavaszán Dél-Békésben új típusú közfoglalkoztatási program indult el, hogy az egykori háztáji gazdálkodás hagyományai nyomán hosszú távon fenntartható növénytermesztési és állattenyésztési rendszert hozzon létre. A Belügyminisztérium egymilliárd forintos finanszírozású, Kitörési pont a háztáji gazdaságok irányába elnevezésű mintaprogramjában a térség önkormányzatai vehettek részt legfeljebb 11 fős, hátrányos helyzetű tagokból álló brigádokkal. Az önkormányzatok vállalták, hogy az olcsóbb működtetés érdekében szociális szövetkezeteket hoznak létre, amelyek a projekt lejárta után is fennmaradtak volna. Azt tűzték ki célul, hogy a rendszer három év alatt önfenntartóvá váljon, a kistermelők a megélhetésükhöz szükséges bevételt a saját munkájukkal teremtsék elő. A programhoz húsz település csatlakozott, összesen 445 embert vontak be a foglalkoztatásba. A pilotprogram konzorciumát az orosházi és a dél-békési kistérség többcélú társulása, valamint az orosházi, a kevermesi és a kaszaperi önkormányzat vezette. Kaszaper vállalta az állattartással, Kevermes a növénytermesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. Két telephelyet alakítottak ki, az egyiket Pusztaottlakán, ahol a növények gondozását tanították az embereknek, a másikat Orosházán, itt a jószágtartás fortélyaiba vezették be a munkanélkülieket. A brigádok indulásként 55 sertést kaptak, valamint öt fóliasátrat, amelyekben sárgadinnyét és karalábét termesztettek.
Az érintett önkormányzatok testületi ülésein már a program megkezdése előtt voltak viták, mert az ellenzékiek átláthatatlannak vélték a rendszert. Ám a kormánypártiak rendre lehurrogták őket, mondván, a kezdeményezés jó az elszegényedettek felkarolására. Fejes Róbertné (Fidesz–KDNP), Orosháza alpolgármestere a kétkedőknek úgy érvelt: minden adott egy sikeres programhoz, amellyel több éven keresztül foglalkoztathatnak embereket, s rávezethetik őket, hogyan fejlesszék saját háztáji gazdaságukat. „A cél, hogy az emberek visszatérjenek az önfenntartásba” – áll a jegyzőkönyvekben.
Pilotprogram-bemutató Simonkával az élen
Az első hideg zuhany 2015. június 26-án érte az orosházi képviselőket. A napirend szerint a modellprogram működési intézményrendszeréről kellett dönteniük, csakhogy ott helyben, kiegészítésként kaptak egy plusz határozati javaslatot is, amely szerint a konzorciumba belép a Simonka György fideszes országgyűlési képviselő által alapított és rokonai érdekeltségében álló Paprikakert TÉSZ Kft. Az előterjesztésben a cég arról tájékoztatta az orosházi önkormányzatot, hogy rajtuk keresztül tudják majd értékesíteni a megtermelt első osztályú árut, a másodosztályút pedig az első osztályú árának feléért fogják felvásárolni.
„Miért ma reggel került ez kiosztásra? Miért pont Simonka György neve merül fel? Miért nem egy orosházi céggel szerződünk?” – tette fel az ülésen kérdéseit Füvesi Sándor szocialista képviselő. Elekes Lajos alpolgármester (Fidesz–KDNP) a jegyzőkönyv szerint azt válaszolta: „A program még nincs kidolgozva, most alakul ki, folyamatosan formálódik, emiatt fordul elő az, hogy az előterjesztések később jönnek, mert a feladatokat folyamatában kell megoldani. Ki hozta ide ezt a pénzt? Simonka György országgyűlési képviselő, aki kitalálta ezt a programot. Ez egy belügyminisztériumi projekt, amit rendőrök ellenőriznek. A pénzt nem viszi el senki, a tőke, ami bekerül a rendszerbe, részben tárgyi eszközökben jelenik meg, fóliasátrakban, ólakban, kerítésben, szivattyúban stb., illetve forgóeszközökben, tenyészállatokban, takarmányban stb. Mikor ezek eladásra kerülnek, a pénz bent maradt a szövetkezetekben. Az a cél, hogy önállóak legyenek.”
Mostanra ez a magabiztosság elpárolgott, pedig a program helyi propagandája kezdetben az ötvenes évek hangulatát idézte. Néhány cím a helyi sajtóból: „Kiváló sárgadinnyetermés”, „A termés rekordközeli lesz”, „Visító malacok, mosolygó emberek”, „Megoldott a termények és az állatok szállítása, és a logisztika is fejlődött”.
Valójában a támogatási pénz elfolyt, önálló gazdálkodás nem valósult meg, a program pedig a meghirdetett formájában elsorvadt.
Az történt ugyanis, hogy 2016-ban váratlanul öt főre, vagyis felére csökkentették brigádonként a létszámot, ami kérdésessé tette, hogy tényleg komolyan gondolják-e a gazdaságos önállósodást. Az önkormányzati vezetők a BM-re mutogattak, amikor 2016 elején be kellett terjeszteniük a testületek elé, hogy a településeknek különböző jogcímeken hozzá kell járulniuk a brigádok működőképességének fenntartásához. Az ellenzék szerint ezzel a program bedőlt, hiszen szövetkezeti tagság helyett ismét csupán közmunkát adott az embereknek. Arról, hogy súlyos probléma van, egyedül a finanszírozó belügyi tárca Orosháza alpolgármesterének küldött levele árulkodott. Ebben Hoffmann Imre államtitkár kifejtette, hogy a hatályos jogszabályi keretek között nem tudják támogatni a programot, például azért, mert a brigádok tagjai „harmadik félnek szolgáltatást nyújtanak” (vagyis maszekolnak), ami piactorzító hatással járhat, kiszorítja a helyi vállalkozásokat, illetve nem egyeztethető össze a közfoglalkoztatás célkitűzéseivel, mert az csak addig biztosítja a foglakoztatás lehetőségét, ameddig azt a munkaerőpiac át nem veszi. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy „sem a rendelkezésre bocsátott támogatások hatékony és az önfenntartás irányába mutató felhasználása, sem az elsődleges munkaerő-piaci átmenetet biztosító stabil szociális szövetkezeti alapok, sem az eredményes működés” nem biztosított.
Tavaly februárban az orosházi képviselő-testületi ülésen Fetser János szocialista képviselő rákérdezett, hogy mi van a programmal, miből fogják finanszírozni a 2016-os állattartást, valamint a fóliás gazdálkodást. Fejes Róbertné alpolgármester csak annyit válaszolt: pilotprogram már nincs is, valójában a hosszú távú Start munkaprogram – tehát a közmunka – keretében folyik tovább a gazdálkodás.
Megkérdeztünk a Belügyminisztériumot, valóban így van-e, illetve miért vonták meg a támogatást a három évre tervezett programtól az első év után. Meglepő választ kaptunk. Mint írták, azért, „mert a hatályos jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a három évre történő tervezést, ugyanis a következő évi költségvetési források még nem ismertek”. Hozzátették: a programot 2016-tól – az elért eredmények és mutatók alapján – a Belügyminisztérium a hagyományos, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatás keretében működtette tovább. A döntésnél figyelembe vették a program gazdasági eredményeit is.
Ez is furcsa. A gazdaságossági mutatók szerint ugyanis nem elvenni, hanem inkább továbbra is kiemelten támogatni kellett volna a projektet a működtetés érdekében. A BM adatai szerint karalábéból 195 ezer darabot, sárgadinnyéből 292 tonnát, sertésből pedig 205 tonnát értékesítettek összesen 106,2 millió forintért, ami elmaradt a mintegy 180 millió forintos anyagköltségtől. A bérköltség 429 millió, a beruházási költség 286 millió, a szaktanácsadás 17,5 millió forint volt az első évben.
Mi állhat a háttérben? A finanszírozási kettős beszédből leginkább az valószínűsíthető – miként helyi politikusok név nélkül megerősítették lapunknak –, hogy a BM szép csendben kifarolt az egyre botrányszagúbb projektből. A helyi konfliktusok elértek a parlamentig: akadtak ugyanis olyan vállalkozók, akik kilónként 5-10 forinttal többet is adtak volna a dinnyéért, csakhogy nem lehetett nekik eladni az árut, ugyanis kizárólag a Simonkáékhoz köthető Paprikakert TÉSZ Kft.-n keresztül folyhatott az értékesítés. A sertéseladás sem volt zökkenőmentes: a támogatott munkaerővel és eszközökkel felnevelt sertések 50 kilogrammját 30 ezer forintért kínálták, miközben a kistermelők piaci alapon mintegy 20 ezer forintért árulták ugyanezt a mennyiséget. A vásárlási körből így éppen a közfoglalkoztatottak estek ki, akikre elvileg az önfenntartást célzó program íródott.
B. Szilvia előadást tart a programról
Még nehezebben védhetők a program közbeszerzései. A meghívásos pályázatokat a Projektfelügyelet Kft. bonyolította le. A térségben ez a cég a favorit, eddig összesen 38 önkormányzattal kötöttek szerződést. Az orosházi képviselő-testületi jegyzőkönyvek szerint a vállalkozást – idézve a szocialista Füvesi Sándort – a szél fújta be az ablakon, mire Elekes Lajos alpolgármester azt mondta: a társaságot egy szakmai roadshow során ismerték meg, a cég jó kapcsolatot ápol a megyei önkormányzattal, és olcsóbban dolgozik, mint a korábbi szakmai partner.
A Projektfelügyelet Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa Böröcz Ferenc, akinek bejelentett pécsi lakcíme megegyezik Demcsák Ágnesével, aki unokahúga a Vajna-tévétől (TV2) a napokban távozott műsorvezető, Demcsák Zsuzsa édesanyjának, Demcsák Máriának. Demcsák Ágnes adótanácsadó cége, a Pannon Audit szintén pécsi székhelyű. Böröcz a Piac és Profit országos gazdasági lap igazgatója volt korábban a Baranya megyei régióban. A részben orosházi gyökerű család tulajdonában lévő lapot Demcsák Mária alapította és vezette több mint egy évtizedig.
Hab a tortán, hogy a 2010 óta újra a Belügyminisztérium alá tartozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat titkos adatgyűjtése során kiderült, Simonkáék hogyan akarták megmenteni a programot. A brigádok ugyanis szociális szövetkezeti formában működtek, ezért megpróbáltak – a sajátjaikkal együtt – a már jól bevált módon állami támogatást szerezni rájuk. Ám a Mengyi Roland-féle büntetőügy lehallgatási jegyzőkönyvei szerint a pályázatokat boronáló Public Sector Consulting Kft. alkalmazottja, majd az ügy gyanúsítottja, B. Szilvia arra figyelmeztette akkoriban a főnökét: szólni kell Simonkáéknak, most ne adjanak be a hozzá köthető szociális szövetkezetek a levajazott minisztériumi kiírásra támogatási igényt, mert csak bekavarnának. Ezek ugyanis a magát Voldemort Nagyúrnak szólíttató Mengyi Roland vonalán futó szövetkezeteknek lettek kijárva. Mint arról a 168 Óra elsőként beszámolt, Mengyi fideszes képviselő a pályázatok kiírásáért cserébe ötmillió forintot, a támogatási összegből pedig kilencven százalékot kért vissza. A büntetőügyben a napokban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő és hat társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. A képviselőt bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolják.
1,3 milliárd hiányzik a listáról
A térségben kizárólagosságot élvező, Simonka György által alapított Magyar Termés TÉSZ Kft. „f. a.” csődbe ment, maradék vagyonát 2017. február 9-én hirdette meg újra a felszámoló, mert az előző, 470 millió forintos irányáron az értékesítés eredménytelen lett. 350 millióra csökkent az ár, a megmaradt használt és törött rekeszek, illetve dinnyéskonténerek irányára pedig 10 millió 530 ezer forint volt. A céggel szembeni követelés ugyanakkor csaknem egymilliárd forint. A listán szerepel az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a NAV Békés Megyei Igazgatósága és a Magyar Követeléskezelő Zrt. követelése is. Nincs azonban rajta a végrehajtási listán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiutalt 1,3 milliárd forintnyi támogatás. Ezt szóvá is tette a közelmúltban Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő egy parlamenti interpellációban. Azt a választ kapta Nagy Istvántól, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárától, hogy ez téves információ, mert a Magyar Államkincstár nemcsak megállapította a Magyar Termés TÉSZ Kft. ügyében a jogosulatlan zöldség-gyümölcs beruházási támogatást, de haladéktalanul el is rendelte annak visszafizetését, illetve a követelést jelezte a felszámolónak. Gőgös nem fogadta el a választ, mondván: ha így lenne, akkor az MVH vagy a MÁK hivatala rajta lenne a követeléslistán. Ennek ellenére kormánypárti többséggel (köztük Simonka György voksával) a parlament elfogadta a választ. Írásban megkérdeztük a felszámoló Pre-Holding Kft.-t, mi az oka ennek az ellentmondásnak, de kérdéseinkre nem válaszoltak.Simonka Györgytől eddig az egyik battonyai bírósági végrehajtó mindösszesen egy 2001-es évjáratú Fiat Ducato kistehergépkocsit tudott lefoglalni, amelyben már több mint félmillió kilométer volt. A kikiáltási ára egymillió forint. A helyi közbeszéd szerint Simonka időközben kimentette cégeiből a vagyonát. Egyelőre annyi biztos: a NAV csődbűntettben indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, több, Simonkáékhoz köthető ingatlanban tartottak már házkutatást, és mivel egyértelműen felmerült az ügyben a békési országgyűlési képviselő érintettsége, a nyomozást átvette a Központi Nyomozó Főügyészség. A legfőbb ügyész azonban ez idáig nem indítványozta Simonka mentelmi jogának felfüggesztését.
