Tibi atya a soros? – Tovább tarol a kormányzati médiagépezet

„Simicska graffitizni is részeg volt, a beosztottját kérte meg rá!” – ezzel a címmel kommentálta a kormányközeli bulvárlap, a Ripost az oligarcha minapi veszprémi akcióját. A cikk így folytatódik: „Pillanatnyi elmezavar? Egy mentálisan elbizonytalanodott ember kiszámíthatatlan cselekedete? Sokan találgatnak ma reggel óta. A jobbikos milliárdos kedd hajnalban Veszprém utcáin hőbörgött – ki tudja, mennyi alkohol befolyása alatt – kezében egy festékszóró flakonnal.” E rövid szövegrészlet önmagában ábrázolja, miként működik a Fidesz-média: a politikailag elkötelezett bulvárlap minden bizonnyal a Rogán-féle propagandagépezet iránymutatása alapján és a Századvég által meghatározott panelek – jobbikos, részeg, elborult milliárdos – szerint írta cikkét, amit aztán átvett a tömb többi tagja: az Origo, a TV2, a 888.hu, a közszolgálati csatornák és a helyi sajtó.

A politikai bulvár amúgy is nagy hangsúlyt kap a Fidesz eszköztárában, használják sajátjaik sztárolására és az ellenfelek lejáratására. Utóbbira példa Vona Gábor szórványos lebuzizása vagy Volner János korábbi bozótügye. Forrásaink azt mondják: bár a Fidesz mérései szerint a politikai bulvár Magyarországon kevésbé népszerű, mint külföldön, a tisztán politikai hírekre kevésbé fogékony választókhoz el lehet így jutni.

Fotó: Kovalovszky Dániel

De térjünk vissza Veszprémbe! Kérdés, mi vitte rá Simicskát a hajnali pingálásra. Bár tudatosan kerüli a nyilvánosságot, ezúttal a két és fél évvel ezelőtti, közte és Orbán Viktor között nyílt háborút kirobbantó G-napi megszólalását ismételte meg festékfújóval. Hozzá közel álló forrásokból úgy tudjuk: tervezetten cselekedett, a médiahekkel akarta megmutatni, ő is képes tematizálni a sajtót.

A G-nap után Simicska gyorsan elveszítette média­­ér­­dekeltségeinek és bevételeinek jelentős részét. El­­buk­­ta országos rádióját, amikor a Médiatanács nem hosszabbította meg a Class FM frekvenciaengedélyét, be kellett zárnia ingyenes napilapját, a Metropolt, állva maradt orgánumaiból eltűntek az állami hirdetések, kormánypárti politikus nem teszi be a lábát a Hír TV-be, a Magyar Nemzetben nem nyilatkoznak. Plakátbiznisz terén is bajban van, bevételei visszaestek, sőt a kormánypárt kétharmados többség híján a településkép védelméről szóló feles törvényben, direkt Simicska ellenében szabályozta újra a plakátpiacot a Kósa Lajos által „lex csicskának” becézett rendelkezéssel.

Ellencsapásul és persze fricskaként a Fidesz „társadalmi célú reklámként” eladott Soros-kampányára és nemzeti konzultációjára Simicska cége, a Mahir oszlopain megjelent „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható” politikai hirdetésnek nem minősülő, „társadalmi célú” szöveg. Utóbb, kopírozva a Jobbik béruniós kezdeményezését, szintén társadalmi célú üzenetnek minősítve „Bérunió – európai polgári kezdeményezés” hirdetések kerültek ki. Kósa Lajos erre azzal reagált, hogy „a hülyeség nem betiltható”, és a Fidesz nem foglalkozik azzal, hogy bezárja a jogszabály kiskapuit. Ám mégis léptek, Lázár János utasítására a kormányhivatalok külön erre a célra létrehozott munkacsoportjai mérik fel a területükön elhelyezett reklámhordozókat. Közben a Jobbik azt állította, a pártnak járó állami támogatásból, részletre vásárolt ezeregyszáz plakáthelyet, majd előjött a „Mindennek van határa” kampánnyal: Simicska plakáthelyeire Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Rogán Antal arcképével fölkerült a Gengszterek című hirdetés. A kormány erre már erőből reagált: a megyei kormányhivatalok sorra kézbesítették Simicska reklámcégének a plakátokat jogszabálysértőnek tituláló határozatokat. Az oligarcha pedig közleményt adott ki, miszerint: „A hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett, ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Hullámhosszvadászat

A rádiós piacon is főleg helyi szinten volt mozgás. A Simicska tulajdonában lévő Class FM-mel szemben 2016 márciusában hatósági eljárások indultak. Az indok: az adó reggeli műsorát tizenkét éven aluliaknak ajánlott korhatár-besorolással közölték, miközben a hivatalok szerint a tizenhatos „karika” lett volna indokolt, ugyanis „a műsor aggályos kon­­textusban dolgozta fel a szexualitás, illetve a homoszexualitás témáját”. Az elmarasztaló ítélet alapján a hatóság megtagadta a frekvencia automatikus meghosszabbítását. Világos volt, hogy Simicska bukóra áll, ezért már májusban eladta a rádiót az amerikai Michael McNuttnak. Így megakadályozta ugyan, hogy fideszes kézbe kerüljön a Class, de ma már csak az interneten hallható. A Simicska tulajdonában álló Lánchíd Rádió hiába pályázott új frekvenciákra, miközben a 2019-ben lejáró frekvenciaengedélyét minden bizonnyal nem hosszabbítja meg a hatóság. Andy Vajna a Rádió 1 tulajdonosaként viszont megkapta a hatóságtól az egykori Roxy Rádió 96,4-es hullámhosszát, így országos hálózat kiépítésébe kezdett, melyhez sorra nyeri a helyi frekvenciákat, mára szinte lefedve az országot. A TV2 mellett a Rádió 1 tulajdonosaként Vajna orgánumainak befolyása a hallgatottsági, nézettségi és olvasottsági adatok terén enyhén szólva is meghaladja a törvényben előírt mértéket, de mivel a médiumok különböző cégek nevén futnak, a GVH nem foglalkozik a „jelentős piaci befolyással”.

Simicska cégeinek mintegy háromszázmillió forintos bírságot kell fizetniük. Simicska ezen előzmények után vágott neki a veszprémi éjszakának. Ami az Orbánnal való összeveszésének okait illeti, az egyik ütközőpont éppen a sajtó volt. Simicska állítólag azt akarta, hogy erősödő kormányzati befolyás mellett hagyjanak némi teret az ellenzéki orgánumoknak is. Orbán viszont a 2014 utáni kétharmad birtokában nem kívánt kegyelmezni, másrészt állítólag Habony Árpád hatására úgy döntött, a finkelsteini elvekre épülő, külföldön már bevált, folyamatosan ellenségképet gyártó, sulykolós, elnyújtott és erős kormányzati kommunikációt szeretné látni az általa a politika kiszolgálójának tekintett sajtóban. A recept hozzávalói ismertek: lejáratás, álhírgyártás, szivárogtatás, a politikai bulvár erősítése, magánügyek megszellőztetése. Az eszközök: a pártos Médiahatóság, a lojális Gazdasági Versenyhivatal, a fideszes irányítású Állami Számvevőszék, a közpénzből hirdetésekkel kitömött orgánumok, a nem kormánypárti lapok újságíróinak ellenségként való beállítása és nem utolsósorban az új oligarchák feltőkésítése, majd rászabadításuk a médiára. A feladatra Mészáros Lőrincet és Andy Vajnát jelölte ki Orbán.

Bár igaz, hogy Andy Vajna TV2-je és az évi 80 milliárdból működő közmédia már kormányzati tempóban kommunikál, fideszes forrásaink szerint a televíziózásban további térnyerésre törekszenek. Ám az RTL Klub homokszem a gépezetben. Segítőink azt mondják: a direkt az RTL-re szabott reklámadónál azt hitték, ez a csata is nyerhető, ám Orbán falnak ütközött. Az ok az RTL erős nemzetközi tulajdonosa, aki Orbánékkal szemben képes volt megvédeni a csatornát. A Simicska által tulajdonolt Hír TV pária a kormány szemében, helyette a Mészáros Lőrinc tulajdonába került Echo TV-t építik.

Forrásaink a közbeszéd tematizálására a CEU-ügyet említik az egyik legszemléletesebb példaként. Első lépésként bedobták, hogy „Sorosnak még az egyeteme sem törvényes”, majd a kormánymédia és a sajtótájékoztatókon fellépő kormánytagok hada elkezdte nyomni a „Soros-egyetem” kifejezést. Az ellenzéki sajtó, a szakértők, a véleményvezérek felvették a kesztyűt, végül a teljes média erről beszélt. A kormányüzenet pedig minden választóhoz eljutott. A propaganda a következő szakaszban már azt pörgette, hogy a kormány megvédi a magyar embereket Sorostól, küzd az országért, az EU-val, sőt még az Egyesült Államokkal is felveszi a harcot.

A folyamat mellékszála, hogy ellenzékinek titulált újságírókat ellenségnek állítanak be, és nyomást gyakorolnak rájuk. „Gyöngyszem” a 888.hu A lista: bemutatjuk Soros propagandistáit című cikke, amelyben azokat „a Magyarországról tudósító nemzetközi médiamunkásokat” vették lajstromba, akik „a szakmaiság leple alatt Soros és egyéb megbízóik érdekeit képviselik”.

Mégis a Fidesz szempontjából a legbizonytalanabb terület az online, különösen a közösségi média. A folyamat az Origo bekebelezésével, a 888.hu indításával és a Pesti Srácok támogatásával itt is halad, de az Index, a 24.hu, a HVG.hu és a 444 továbbra is fejtörést okoz. Jellemző, hogy az Index újságíróinak Németh Szilárd Fidesz-alelnök a sajtótájékoztatóin a tulajdonos Simicska Lajosra utalva rendszeresen azzal válaszol: „kérdezzék meg a gazdájukat”. És ott vannak még az olyan virtuális véleményvezérek, mint Tibi atya vagy a macska képében jelentkező Erzsi for prezident, amelyek a fiatalok között rendkívül népszerűek. Kérdés, ellenük milyen eszközöket vet be a kormányzat. Mert erre egyelőre még nem találtak választ. 

Lokális nyomulás

A sajtó bedarálásának kiemelt terepe volt a vidéki lappiac lenyúlása, Ha­­bo­­nyék szerint ugyanis ott a tévé mellett a megyei napilapok jelentik a leg­­fontosabb tájékozódási pontot. Orbánék korábban három évig akadályozták a német Axel Springer és a svájci Ringier fúzióját, addig, amíg számukra megfelelő lapcsomagot nem szereztek tőlük: a megyei napilapokat, a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot, valamint sport-, női és ifjúsági magazinokat. A fúzió után létrejött Mediaworks 2016. október 8-án váratlanul felfüggesztette a Népszabadság kiadását, azaz bezárta a lapot. A kiadó tulajdonosa, az osztrák Heinrich Pecina gazdasági és pénzügyi okokra hivatkozott, de nyilvánvaló volt, hogy a lépés politikai céllal született. A Mediaworks gőzhengere haladt tovább: felvásárolta a négy megyei lapot kiadó Pannon Lapok Társaságát, majd a Mediaworksöt eladta a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Pressnek. Ekkor a 18 megyei lapot kiadó cég közül csak egy, a Hajdú-Bihari Naplót, az Észak-Magyarországot és a Kelet-Magyarországot kiadó Russmedia Kft. maradt kívül a fideszes médiabirodalmon. Nem sokáig. A Russmedia teljes portfólióját Henrich Pecina új cége, a Media Development Management Kft. vette meg. Közben Andy Vajna felvásárolta a második legnagyobb országos napilapot, a Borsot és két vidéki lapot, a Délmagyarországot és a Kisalföldöt is kiadó Lapcomot. Ezzel a teljes magyar megyei napilappiac Fideszhez közeli üzleti körök tulajdonába vándorolt.

Az országos lapok piacán a Magyar Időket a lap tulajdonosa, Liszkay Gábor eladta a Mediaworksnek, és továbbra is Orbán szekerét tolja a Széles Gábor tulajdonolta Magyar Hírlap. 2016-ban megjelent a Habony tulajdonosi körébe tartozó Lokál ingyenes napilap, amely a Metropol megszűnésével monopolhelyzetbe került. A hetilappiac legjelentősebb változása, hogy a Schmidt Mária tulajdonába került a Figyelőben a váltás óta megszűnt a kormánykritika.