The Guardian: Orbán lesújtott a sajtószabadságra
Számos külföldi lap foglalkozott Orbán Viktor március 15-i beszédével, amelyben a lapok egybehangzó véleménye szerint a magyar miniszterelnök a Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Uniót. Szijjártó Péter szerint Orbán ilyet nem mondott, az újságírók félreértettek valamit.
„Azok, akik az Európai Uniót a Szovjetunióhoz hasonlítják, egyáltalán nem értik, mi az a demokrácia. Ugyanígy nem értik azoknak az embereknek a fontos szerepét sem, akik megvédték a demokráciát, és harcoltak érte" – tolmácsolta az Olaszországban tartózkodó José Manuel Barroso Orbán Viktor csütörtöki beszédéről megfogalmazott véleményét az Európai Bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen a bizottság szokásos, péntek déli sajtótájékoztatóján.
Orbán a márciusi 15-i Kossuth téri ünnepi beszédében beszélt arról, hogy nem leszünk gyarmat, és hogy a magyarok nem fognak idegenek diktátuma szerint élni – írja az Index.
A beszéd angol nyelvű szövegét a Külügyminisztérium eljuttatta a külföldi sajtóorgánumoknak; a Financial Times munkatársa a pénteki sajtótájékoztatón kérdezett rá arra, mit szól a bizottság Orbán szavaihoz.
Szijjártó Péter szerint nem hangzott el olyan kijelentés Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédében, amelyben az Európai Uniót a Szovjetunióhoz és a Habsburgokhoz hasonlította volna.
A miniszterelnök szóvivője pénteken az MTI-vel azt közölte, hogy a sajtótájékoztatón kérdező újságíró félreértett valamit, hiszen az általa hivatkozott kijelentés nem hangzott el csütörtökön a Kossuth téren.
Az Orbán-beszédben valóban nem hangzott el a Szovjetunió szó, a kommentárt és a cáfolatot kiváltó kijelentés valószínűleg ez volt (az idézet a fidesz.hu-ról származik):
[Orbán] „az új alaptörvényről szólva kiemelte: »nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem«. Ezzel összefüggésben kifejtette: ismerve a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, azt felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik."
A külföldi sajtó valószínűleg innen következtetett a szovjet párhuzamra. A Guardian is erre a szövegrészre utal cikkében.
A brit lap tudósítója szerint Orbán „egyértelmű párhuzamot" vont az 1989 előtti szovjet uralommal és az európai hatóságok mostani magatartásával, amikor jól szabott öltönyökről és váll-lapokról beszélt.
„A miniszterelnök támadást indított az EU ellen, azzal vádolva, hogy gyarmatként kezeli az országot" - kezdi beszámolóját a BBC hírportálja. Az „Orbán az EU-t ostorozza" című írás emlékeztet arra, hogy a kormányfő azután kelt ki az unió ellen, hogy Brüsszel egy nappal korábban döntött arról, hogy a magas költségvetési hiány miatt felfüggeszti a kohéziós alapok egy részének kifizetését.
A The Guardian szerint is Orbán a szovjet hasonlattal élt, magát pedig azoknak a nemzeti hősöknek a körébe emelte, akik a 19. század óta az ország függetlenségéért küzdenek.
A lap emlékeztet rá, hogy Orbán kormánya rendelkezik a legerősebb választási felhatalmazással az unióban, miután a 2010-es választásokon kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A lap szerint Orbán arra használta a mandátumát, hogy megírjon és elfogadtasson egy új alkotmányt, lesújtson a sajtószabadságra, és többen vádolják autoriter hatalomgyakorlással és az EU szabályainak megszegésével.
A The New York Times internetes oldalán megjelent blogjában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász azoknak a kommentelőknek válaszolt, akik szerint nem érdemes Magyarországgal foglalkozni – számol be az Origo. "Most van egy ország Európa szívében, amely az EU tagja, egy ország, amely kiemelkedett a diktatúrából, és amely minimum visszacsúszóban van a demokráciától. Ez borzalmas - és borzasztóan fontos" - írta Krugman.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lapban Paul-Georg Hefty, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovatvezetője kifejtette: az ellenzék és a kormány támogatóinak egyidejű fellépése az utcákon új jelenség a magyar politikában, mert korábban egyik vagy másik oldal mindig elsöprő fölényben volt.
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap - az MTI beszámolója szerint - arról írt, hogy a magyar kormány csütörtökön kihasználta az alkalmat, hogy kimutassa: "a nemzeti eszmék vezetik, és nem a külső erőké, hanem a nemzeté az utolsó szó a jövőjére vonatkozó döntéshozatalban". De hangsúlyozta, hogy "Orbán Viktor folyamatosan jelzi békülési szándékát Brüsszelnek, mert a vita mérséklésére számít", ami közelebb hozná az országot az uniós és IMF-hitelekhez.
