Tévétörténet

2006. október 12-én, kedden a Fidesz által rendezett és napi rendszerességgel megtartott Kossuth téri tömeggyűlések ügyeletes szónoka Semjén Zsolt, a KDNP elnöke volt. Semjén aznap nemcsak Gyurcsánnyal foglalkozott, amúgy kötelezően, hanem – kedvében járva a tőle néhány méterre médiaszemélyiségeket „akasztgató” „forradalmároknak” – bejelentette, hogy a KDNP és a Fidesz képviselői addig nem vendégeskednek a köztévé piacvezető reggeli műsorában, a Nap-keltében, amíg e sorok írója és egy másik műsorvezető, nevezetesen Orosz József ott tevékenykedik. Semjén azzal érvelt, hogy mi ketten „agitprop tevékenységet” folytatunk.

A rákövetkező huszonnégy órában Halász Zsuzsa KDNP-szóvivő, egyszersmind a Vasárnapi újság nevű hírhedt közrádiós magazin korábbi műsorvezetője közölte, hogy az „agitprop tevékenység” alátámasztására ugyan egyetlen konkrét interjút vagy műsorrészletet nem képesek idézni, de a két párt elnöksége már hosszú ideje nem tartja elfogadhatónak a két műsorvezető hozzáállását. Ugyanez a kiváló kolléganő azt indítványozta Gyárfás Tamásnak, a Nap-kelte producerének, hogy távolítson el minket, ha azt akarja, hogy a bojkott megszűnjék.

Gyárfás úgy tett, mintha nem tudná: a Nap-kelte bojkottja, a műsorvezetői kar részleges lefejezését célzó zsarolás nem Aczél és Orosz, hanem éppenséggel őmiatta van. Mi ketten, főállású tollforgatók (és nem funkcionáriusok) ugyanis soha nem kerültünk konfliktusba a Fidesz vezetőivel, ellentétben ővele, aki megengedhetőnek vélte azt a „gazságot”, hogy Schmitt Pált, a Fidesz alelnökét, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét megpróbálja kiszavaztatni sportvezetői tisztéből – mellesleg a legfontosabb ilyen tisztből, amelyet Magyarország sportéletében valaki is betölthet. (Gyárfás végül hajszállal és erősen vitatható módon maradt le arról, hogy ő legyen a MOB elnöke.) A Fideszben – amelynek eminenseivel, például Deutsch Tamás hajdani sportminiszterrel nagyon is szót tudott érteni – ezt soha nem bocsátották meg neki. E föltételezésem mellett egyetlen érvet tudok felhozni: a Fidesz-képviselők akkor sem tértek vissza a Nap-keltébe, amikor nemhogy Orosz és én nem vezettünk műsort, de már Bánó és Pallagi sem.

Gyárfás a KDNP-zsarolásnak – dicséretére legyen mondva – nem engedett. Gyanúm szerint bizonyos volt abban, hogy amiképp a Kossuth téri gyűlésezéssel, a Fidesz a Nap-kelte bojkottjával is felhagy, látván mindkét vállalkozás értelmetlenségét. De nem történt semmi. Hacsak velem nem. A történtek után alig fél évvel jelentkezett nálam Kert Attila, a Magyar Televízió akkori hírigazgatója, és elmondta, hogy 2007-ben – tárgyévünkben tehát – éppen ötvenéves lesz az MTV, s ők ezt monstre produkcióval kívánják (egyebek között) megünnepelni. Engem kérnének föl egy olyan sorozat megírására, amely egyszerre szólna Magyarország, a világ és a tévé fél évszázadáról.

A választás, gondolom, nem véletlenül esett rám. Az MTV illetékesei, élükön Rudi Zoltán elnökkel, pontosan tudták, hogy az idézett történelmi korszakra vonatkozó „anyag” jelentős része – lett légyen szó akár a magyar belpolitikáról, akár a világ szellemi életének kiemelkedő állomásairól – a kezemben van. Csakis az enyémben. Ami úgy értendő, hogy máséban nincs. S valóban, bő egy évtizeden át írtam az Acélsodronyt, ezt a politikai-kulturális retroműsort: előbb a Magyar Rádiónak, utóbb a Klubrádiónak.

A felkérést örömmel elvállaltam, de azzal a kikötéssel, hogy én csak 1989-ig vagyok hajlandó elmenni, utánam másnak kell folytatnia a műsort. Meg is állapodtunk, s én március elejétől május végéig éjt nappallá téve dolgoztam – egy tucat remek munkatárs, elsősorban Nagy György közreműködésével – a Köztévé című műsorfolyamon, amely egészében véve, azt hiszem, jól sikerült. Még olyanok is gratuláltak hozzá (külföldről például), akiktől a legkevésbé vártam volna. A legelső gratuláló Rudi Zoltán, az MTV elnöke volt – tőle egyébként elvártam.

A folytatás szempontjából nyugtázni látom érdemesnek a következőket. Amíg a Köztévé című műsorom futott több mint félszáz folytatásban az MTV 1-es csatornáján (a Híradó után, napi 18-20 percben), zavartalanul jelentek meg publicisztikáim a Népszabadságban, elemző írásaim a 168 Órában, és egyfolytában készítettem Török Péter sportújságíró kollégámmal az Acélsodrony legfrissebb, ezúttal sporttárgyú fejezeteit. Még egyszer mondom: az MTV-nek, Rudinak magának pontos ismerete volt arról, hogy miközben a Köztévé című műsorfolyamot készítem, milyen egyéb munkákat végzek a médiában. Csak a Nap-kelte-fellépéseket szüneteltettem 2007 márciusa és júliusa között, az ugyanis a felkészüléssel együtt heti másfél nap elfoglaltságot igényelt.

Akkor lépett színre Dobos Menyhért. Egy ember, akinek a létezéséről sem tudtam, holott a kérdéses időpontban – és a mai napig is – ő volt az MTV „közéleti igazgatója”. Aki a neve mellett műsorokat, produkciókat keres, hiábavalóságot művel, mert Dobos Menyhértet – eredeti foglalkozására nézve műszaki háttérembert – az egyik magyar politikai párt (tudomásom szerint a hajdani MDF) pártfogása katapultálta abba a politikai pozícióba, amelyet évek óta elfoglal. Sebaj, ha Semjén lehet pártelnök, ő is lehet igazgató.

Nos, ez a Dobos, aki a Nap-kelte „felügyeletét” ex officio ellátta – jelentsen ez bármit is, hiszen őneki egy szava nem volt soha az akkor már öt éve az MTV-n sugárzott reggeli műsor egyetlen adásához sem –, 2007. szeptember 14-én 11 óra 47 perckor e-mailt küldött Gyárfás Tamásnak. Ultimatív kérése ez volt: Aczél Endre, Orosz József és Bakáts Tibor „urak” tegyenek írásbeli nyilatkozatot arról, hogy „a KMSZ (Közszolgálati Műsor-szolgáltatási Szabályzat – A. E.) szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn foglalkoztatásukkal kapcsolatban”.

Én a kért nyilatkozatot szeptember 19-én délelőtt 10 óra 24 perckor megtettem, éspedig annak a rendelkezésnek az ismeretében, hogy összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az MTV valamely belső vagy külső képernyős munkatársa valamely más „műsorszolgáltatónál” a köztévénél végzett munkájával „azonos vagy hasonló jellegű tevékenységet” folytat (KMSZ 2.3/b pont). Mivel semmi azonosságot vagy hasonlóságot nem véltem fölfedezni Nap-kelte-béli műsorvezetésem és a klubrádiós sportműsorok között, leszögeztem, hogy esetemben nincs összeférhetetlenség. Egyszersmind leírtam Dobos úrnak, tagadhatatlanul kissé „dúlt kebellel”, hogy ezt az egész procedúrát nem értem. Hetek múltak el csak azóta, hogy az MTV vezetői előttem hajlongtak a Köztévé miatt, ám most – ezt írtam – „hála helyett ki akarnak túrni”?

Ki akartak. Dobos Menyhért öt órával nyilatkozatom kézhezvétele után közölte velem, hogy „az összeférhetetlenséggel kapcsolatos korábbi álláspontunkat fenntartjuk”.

Másnap délután újabb e-mail ment tőlem a közéleti igazgatónak, ezzel a szöveggel (2007. szeptember 20, 13 óra 32 perc): „Önök soha, semmilyen formában nem ismertették velem álláspontjukat.”

Nem, ahhoz gyávák voltak. Sumákoltak ahelyett, hogy megmondták volna: valakit, valakiket irritálnak Orosz megszólalásai a Klubrádió Kontra című műsorában, vagy az én „népszabadságos” – egyébként tizenhét év óta folyamatosan megjelenő – publicisztikáim.

Gyárfás Tamás 2007. szeptember 25-én – Lakat T. Károly főszerkesztő aláírásával tovább hitelesítve – terjedelmes levélben tájékoztatta az MTV vezetését a maga (a Nap TV) álláspontjáról. Ebben olvasható volt a többi között, hogy a Nap-kelte műsorvezetőinek névsorát – benne az enyémmel és Oroszéval – Rudi Zoltán elnök 2006. február 18-án jóváhagyta. (Minden dokumentum nyilvános – A. E.) Alig egy évvel később Gyárfás és Rudi megállapodott arról, hogy ebben a névsorban csak közös megegyezéssel lehet módosítást eszközölni. Gyárfás megkérdezte: ha a Nap-keltében vállalt műsorvezetői szerep az én esetemben összeférhetetlen az MTV belső szabályzatával, akkor a köztévé írása, szerkesztése, moderálása miért nem volt az? Továbbá föltette azt a kérdést is, komolyan gondolja-e az MTV vezetése (Rudi), hogy egy felnőtt, családfenntartó férfi hetente egyszer dolgozzék 5 óra 50 perc és 9 óra között – s aztán a saját szakmájában (újságírás) semmilyen más munkát ne vállaljon?

Erre a levélre, amelynek a másolatát Gyárfásék elküldték a kormányfőnek is, tudomásom szerint semmilyen válasz nem érkezett. Legfeljebb annyi történt, hogy Rudiék az ügyet az MTV Horváth Ádám vezette etikai bizottsága elé utalták, amely Orosz esetében összeférhetetlenséget, az én esetemben viszont ennek a nemlétét állapította meg. Meglehet, Orosz kérdezz-felelek műsora a Klubrádióban részben megfelelt a Nap-kelte mintájának, de a Kontra már akkor is jócskán „futott”, amikor Rudi Zoltán jóváhagyta a Nap-kelte műsorvezetőinek listáját. Akkor, másfél évvel korábban Orosz személye ellen kifogás nem merült fel – ez csak a 2007. őszi politikai közhangulatnak, Gyurcsány fokozódó ellehetetlenülésének és Rudi manőverezésének a számlájára írható. Ilyenformán az „Orosz-ügy” csak akkor válhatott üggyé, amikor ehhez az MTV túlélésre berendezkedett vezetőinek érdeke fűződött. Amikor elérkezettnek látták az időt arra, hogy gesztusokat tegyenek a politikai hatalom befutónak vélt birtokosai felé. Orosz ment, én maradtam.

(Vége az első résznek)