Tévedés

A Buják Attilának adott interjúban Turbucz Dávid megállapítja, hogy Bethlen István ötlete volt Horthyt felkérni a hadügyminiszterség elvállalására Szegeden. (Őfőméltósága megúszta, 168 Óra, 2012/30.)

Tévedés. Bethlen a kommün idején ugyanis Bécsben tartózkodott. Horthy politikai porondra lépésében elsőrendű szerepe két tényezőnek volt.

Az egyik az, hogy felesége, Purgly Magda egy Arad megyei földbirtokosnak volt a lánya, és az esküvőt is Aradon tartották meg, mivel kötődtek a városhoz. Károlyi Gyula eredetileg 1919 májusában Aradon alakította meg az első ellenforradalmi kormányt. A városban akkor már román volt a hatóság, mivel ismertté vált, hogy Aradot az antant a békeszerződésben Romániának fogja ítélni. A románok felszólították Károlyit, hogy kormányával együtt távozzék, de a hadügyminisztert, az arad–hegyaljai szőlőbirtokos Szabó Zoltán tábornokot visszatartották, és Craiovára internálták. A kormány áttelepült a francia megszállás alatt álló Szegedre, és újjáalakult. Ebben az időben jelent meg Szegeden az 51 éves, beosztás és flotta nélküli altengernagy Horthy Miklós. Szintén Szegeden tartózkodott Pálmay Lajos aradi közjegyző, aki az aradi kormányban igazságügy-miniszter, a szegediben közellátási miniszter volt. Egy ülésen, ahol arról volt szó, hogy ki vegye át Károlyitól az általa ideiglenesen betöltött hadügyi tárcát, Pálmay javaslatot tett: itt van Szegeden Purgly Magda férje, Horthy! A javaslattal mindenki egyetértett. Elkezdődhetett Horthy második karrierje.

A másik oka Horthy hadügyminiszteri kinevezésének az, hogy Szegeden ő volt a rangidős tábornok: altengernagy (nem ellentengernagy), ami a szárazföldi haderőben az altábornagynak felel meg.

Kétségtelen, hogy a kommünnek a román királyi hadsereg általi leverése után Horthy – akkor már a Nemzeti Hadsereg fővezére – intenzív kapcsolatban állt Bethlennel, és maradt is 25 éven át. Azonban figyelembe kell venni azt, hogy nemigen akadt 1920-ban még egy olyan személy az akkori politikai hierarchiában és politikai helyzetben, aki nála sokoldalúbban felelt volna meg egy államfőtől elvárt követelményeknek: református, de a felesége katolikus. Így elfogadható a református parasztok számára. Erélyes katona, aki az egyébként elvesztett háborúban sikeresen működött, öt éven át a király szárnysegédje volt, vagyis feltehető, hogy adandó alkalommal az uralkodó mellett fog állni. Ezért elfogadható a legitimistáknak is.
Már csak a történelem volt hátra.

Del Medico Imre
Budapest