Tettamanti Béla (1946–2020)
El sem hittük, hogy beteg. Nem látszott rajta. Minden héten lapzárta előtt érkezett hatalmas mappájával a kezében, benne az aktuális rajz.
Napra kész volt, hetente üzent az olvasónak fanyar humorú, groteszk műveivel valamit az életünkről. Annyiban volt karikatúrista, hogy a Tettamanti rajzok görbe tükrei a világnak. Művész volt.
Halála előtt két nappal megjelent számunkhoz már ágyban fekve készítette el a legutolsó képet. Pedig azt hittük, meggyógyul. Azt hittük előbb távozik az a politikai rendszer, aminek kegyetlenül pontos kritikáját adta beszédes műveivel. Azt hittük, hogy ő is túléli. Csak a rajzai élik túl. Ez sem kevés. Nyomot hagy az utókornak.
Mint utolsó rajza, mint egy ordító felkiáltójel.