Tényleg nem a gazdák jutnak földhöz
A tönkretett kishantosi ökogazdaság közelében sem a „klasszikus gazdák” jutottak földhöz az árveréseken. A Mezőfalvai Mg. Zrt. volt vezérigazgató-helyettesei is a nagy nyertesek között voltak. A környéken összesen közel másfél milliárd forint kedvezményes hitelhez jutott összesen hat család.
Nem csak Mészáros Lőrinc vásárolt be milliárdos nagyságrendben – írja Facebook-oldalán a kishantosi gazdaság vezetője, Ács Sándorné, aki összegezte is a földárverések helyi mérlegét.
Ácsné számításai szerint például a Tomics család összesen 696 hektárhoz jutott (1 122 400.000 forintért). Tomics László a Mezőfalvai Mg. Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. Keresztes Zsolt, szintén a Mezőfalvai Mg. Zrt. volt vezérigazgató-helyettese, 211 hektárhoz jutott 388 250 000 forintért. Az általuk megvásárolt földekre a Mezőfalvai Mg. Zrt.-nek 2051-ig van bérleti szerződése.
Márok Csaba László, Mezőfalva polgármestere 54 hektárhoz jutott 67 700 000 forintért. Ő a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság egyik földjét vette meg. Az Ácsné által közzétett információ szerint az ő édesapja volt a Mezőfalvi Állami Gazdaság (Kombinát) – a mai zrt. – vezérigazgató-helyettese a rendszerváltás előtt.
Ács Sándorné bejegyzésében azt is kiemeli, hogy a Mezőfalvai Mg. Zrt. a 2001-ben botrányos módon privatizált tizenkét állami gazdaság egyike. Szerinte „a mostani földeladások is az akkori – ma már csak »piszkos privatizációnak« nevezett – forgatókönyv szerint zajlanak. 2001-ben a cég többségi tulajdonát négy ember szerezte meg, majd 2006-ban eladta egy német tulajdonú cégnek. A 9000 hektár állami földet használó cég így került Helmut Gsuk német állampolgár fennhatósága alá. A privatizációt levezénylő és egyik tulajdonossá váló vezérigazgató Zászlós Tibor ma már Helmut Gsuk fennhatósága alatt vezeti a céget. Tomics László az ő helyetteseként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.
Zászlós Tibor az állami földek eladását kezdeményező és szorgalmazó Nemzeti Agrárkamara egész magyar mezőgazdaságért felelős alelnöke.
A kishantosi vezető azt a következtetést vonta le a földárverések eddigi tapasztalataiból: „A valódi gazdák távol maradtak az árveréstől, mert nincsenek nélkülözhető millióik olyan földek vásárlására, melyeken 2051-ig nem gazdálkodhatnak. A valódi gazdák a meglévő gazdaságuk fejlesztésére fordítják a jövedelmüket, mert számukra a gazdaság jövedelme a család megélhetése.”
