Tállai András képes volt azt állítani, hogy a tízmilliárdos veszteséget hozó letelepedési kötvényekből fizették vissza az IMF-hitelt
„Az Ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc IMF-hitelekkel adósította el 2008-ban az országot. 2013 közepén, amikor a letelepedési kötvényprogram bevezetésre került, az IMF-hitel kamata 4,09 százalék volt. Sokkal több, mint a letelepedési kötvényeké.
Így Önök vettek fel IMF-hitelt drágán, és többek között a letelepedési kötvények segítették Magyarországot, hogy az Önök által felvett drága IMF-hiteleket vissza tudjuk fizetni!"
– írta Tállai András adópolitikai államtitkár Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Varju Lászlónak.
A DK alelnöke azért fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez, hogy megtudja, miből akarják ifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait az Orbán-kormány. Felidézte, hogy miután öt évvel ezelőtt indították el a letelepedési kötvényprogramot, amivel több mint húszezer ember érkezett Magyarországra Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából és számos arab országból, most súlyos fizetési kötelezettsége fakad a programból Magyarországnak.
Tállai András szerint 2013-ban egyetlen hónap alatt hozzásegítette az IMF-hitel kifizetéséhez az államot a korrupciógyanús kötvényprogram. Az államtitkár téved„Ezek az emberek nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, befogadásukra sem emberiességi megfontolások, sem nemzetközi egyezmények nem kötelezték Magyarországot. Ők azonban éltek a Fidesz letelepedési kötvénye által fölkínált lehetőséggel, hogy mintegy 90 millió forintnak megfelelő euró busás hozamra történő kölcsönzése ellenében családostul szabad beutazási és letelepedési engedélyt szerezhetnek Magyarországra és ezzel az EU-ba. Bár a kötvényeken nem a magyar állam keresett, hanem a Rogán Antal kijelölte offshore cégek,
most a költségvetésnek kell 35 milliárd forintot kifizetnie kötvényhozamként az így betelepítetteknek.
Csak összehasonlításként: ebből az összegből ki lehetne fizetni annak az adósságának a felét, amelyet csak kórházi adósságnak szoktak nevezni, holott azt az adósságot a magyar kormány halmozta föl azzal, hogy nem finanszírozza az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, és hárította át a kórházakra" – írta Varju, aki ezek után részletekbe menően – jogosnak tűnő – kérdésekkel fordult, az egyébként alaptörvényből fakadóan válaszadási kötelezettséggel rendelkező Varga Mihályhoz:
- 1. Miből fogják kifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait?
- 2. Szerepel-e erre fedezet a költségvetésben, és ha igen, melyik soron?
- 3. Mennyi pénzt vontak el a bevándorlók hozamaira a családtámogatásoktól, az oktatástól és az egészségügytől?
- 4. Milyen összegű tőke után fizetik az adófizetők ezt a hozamot?
- 5. Hogyan aránylik ez a hozam az elmúlt öt évben a világpiacon Magyarország számára elérhető hitelek kamatához?
- 6. Helyes értelmezés-e, hogy a magyar kormány a világpiacon elérhetőnél jóval drágábban vett föl hitelt a letelepedni kívánóktól, de ez a madzagra kent méz még nem volt elég, ezért bónuszként korlátlan európai letelepedést is fölkínált nekik és családjuknak?
- 7. Fogalmazhatjuk-e ezt úgy is, hogy az évek óta teli szájjal migránsozó kormánypárt jó drágán bérelt föl bevándorlókat, hogy betelepíthesse őket az országba?
- 8. Kifizetik-e a letelepedési kötvényük hozamait azoknak is, akikről azóta kiderült, hogy nemzetközi bűncselekményekben vagy terrorizmus támogatásában érintettek?
Érdemi választ Varju egyik esetben sem kapott, Tállai ráadásul igencsak nagyot lódított, hiszen a letelepedési kötvényprogram aligha járulhatott hozzá ahhoz, hogy a magyar adófizetők visszafizették a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt. Már csak azért sem, mert a valóságban Magyarországnak 2011-ben és 2012-ben okozott nehézséget az adósság finanszírozása, ezért is fordult a kormány (az előző kabinet 2008-2009-es hitelfelvétele után) 2011 novemberében az IMF-hez segítségért.
Aztán 2013 februárjában már sokkal kedvezőbb volt a helyzet, ezt bizonyítja, hogy ekkor bocsátott ki hazánk 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényeket, amelyekre négyszeres túljegyzés érkezett.
A letelepedési kötvényprogram viszont csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők.
Ráadásul – noha a letelepedési programból ekkor még semmiféle bevétele nem is keletkezhetett a magyar államnak – a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a kormány 2013. augusztus hatodikán minden tartozást kifizetett az IMF-nek – felváltva persze ezt a hitelt más, jóval drágább adósságokra.
Magyarán a Rogán Antal jelenlegi propagandaminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője által kitalált és az Országgyűlésen átvitt biznisznek aligha volt köze a szintén megkérdőjelezhető gazdasági manőverhez, miközben a kötvényprogram önmagában is a súlyos korrupció gyanújával, s óriási veszteséggel zárult a magyar költségvetés számára. A program célja elvileg az lett volna, hogy a kormány a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a program nem érte meg az államnak, hiszen az Államadósság Kezelő Központtól kibocsátott papírok alapján megírtuk,
a magyar állam összesen 17,5 milliárd forintot bukott a letelepedési kötvényprogramon (átszámolva: kötvényenként 882 ezer forintba került a program a magyar adófizetőknek), miközben az a nyolc – köztük kettő offshore hátterű – cég, amelyeket a kormány a kötvények értékesítésével bízott meg, összesen 156,2 milliárd forintnyi bevételre tett szert.
A program az első két évben viszonylag nyereséges volt, de 2015-től kezdve már csak veszteséget termelt az államnak. Végül
összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt.
Ez a bukás akkora volt, hogy az
első két év nyereségét is elvitte.
A veszteségben ráadásul az még nincs is benne az összesen 19 855 Európai Unión kívüli kötvényes állampolgár és 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem.
A letelepedési program ötéves volt, az államnak tehát most, a futamidő végén keletkezik fizetési kötelezettsége. Hogy mennyi:
Összesen 889,6 millió euró (280 milliárd forint) értékű letelepedési kötvény jár le 2018 és 2020 között, ebből idén 107,5 millió eurót (34 milliárd forint), 2019-ben 445,5 millió eurót (140 milliárd forint), 2020-ban pedig 336,6 millió eurót (106 milliárd forint) kell visszafizetni a hitelező bevándorlóknak.
A jelenleg – nem tudni, hogy átmenetileg vagy végleg – kivont letelepedési konstrukció szerint a kötvények diszkont áron kerültek forgalomba, vagyis a kamatot előre levonták a 300 ezer eurós állampapírok árából, és az ötéves futamidő végén a névértéket fizeti vissza az állam.
A gyakorlatban a kötvényvásárlók 271 ezer eurót utaltak át az államnak, majd most, öt év után 300 ezer eurót fizet ki számukra hazánk.
A 29 ezer euró, vagyis a 9 millió forintos különbözet tekinthető klasszikus értelemben vett hozamnak, fejenként ennyivel jutalmazza tehát az Orbán-kormány a „gazdasági bevándorlókat".
Eközben Rogán ügyvédje tízmilliárd forintot, Fidesz-közeli cégek 155 milliárdot szakítottak a letelepedési kötvényeken.
