Tálas Péter: „A 007-es következő ellenfele lehet, hogy kínai lesz”

Megmerevedtek a frontszintek. Leállt az orosz előre nyomulás, egyedül Herszon városát foglalták el, illetve Mariupol kerül valószínűleg hamarosan orosz kézre, miközben a védők az utolsókig kitartanak, aminek nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy lekötik az orosz erőket lekötik, így nehezebb lesz körbe keríteni a szakadár köztársaságok határaira telepített ukrán erőket. Nem sikerült körbe venni Kijevet sem, sőt, a legtöbb elemző szerint valószínűleg nem is fogják elfoglalni, ahhoz körbe kéne venni, amihez nincs elégséges erő, csapat, felszerelés. Sőt, meglepő, de Herszon mellett visszaszereztek területeket az ukránok, Nikolajevnél 150 kilométernyire visszanyomták a frontvonalat, egy sávot pedig Harkivnál is sikerült visszaszerezniük. Pozícióharc lesz, meg bombázások, körülbelül ennyit látok.

Mennyi ideig tart még ez a háború?

Hosszú ideig, hónapokig elhúzódhat, és szerintem ebben legfeljebb 20 százalékot tévedhetek. Hasonlóan nyilatkoznak az elemzők, akik rálátnak a folyamatokra, mert műholdképük van a frontok alakulásáról, amiből következtetéseket vonnak le, ők is ezt mondják. Feltételezésem szerint legalább két hónap… azért vagyunk bizonytalanok, mert ez a háború valószínűleg nemcsak a frontokon dől el, hanem politikai értelemben is.

Szakértők szerint sokakat megtévesztettek a Vörös téri hadi bemutatók: többet, mást mutattak a valóságosnál.

Vannak Oroszországnak nagyon modern eszközei, csak ebből nem tud tömeges mennyiséget legyártani. Lehet, hogy van szoftver és tudás, az oroszoknak vannak intelligens cirkálórakétái és okoslövedékei, úgynevezett precíziós rakétái, de látjuk, leálltak ezek használatával, mert valószínűleg tartalékolnak, elemzők szerint azért, mert arra számítanak, esetleg a NATO-val is össze kell csapniuk. Az egész háborúnak az egyik legnagyobb problémája, hogy az oroszok 6-8 napos háborúra készültek, ennyi időre halmoztak fel muníciót, élelmet, vért, ami a sebesültek és a különböző egészségügyi ellátáshoz szükségesek.

Lehet, nagyon rossz a szó, amit használok, de ez most itt egy nyíltszíni erőlködés?

Az oroszok részéről feltétlenül.

Miért nem hagyják abba?

Mert nincs mit győzelemként elszámolniuk.

Mi számít győzelemnek?

Ukrajna ne akarjon a NATO-hoz csatlakozni. Írásos megállapodás kellene, ráadásul Zelenszkij csak akkor hajlandó erre – bármi fajta tűzszünetre -, ha az oroszok kivonulnak az ukrán területekről. Azt is szeretnék, ha elismernék a Krím Oroszországhoz tartozását, ha elismernék a szakadár köztársaságokat, miközben – és ez nagyon fontos tényező -, az ukránok láthatóan harcolni akarnak.

Milyen állapotban van Ukrajna?

Különleges állapotban.

Adrenalin?

Az, nemzeti adrenalin. Itt egy olyan nemzetről van szó, ami ellen azért indítottak háborút, mert nem tekintették őket nemzetnek, és ez a nemzet beleértve a vezetését, a társadalmát alapvetően befeszítette az oroszokkal szemben, és azt mondta: mi akkor most egy nagy honvédő háborút fogunk vívni.

A menekülthullám „átlagosnak” tekinthető?

Európában a II. világháború után a legnagyobb, nagyjából 3,8 millió ember.

Nagyjából Ukrajna tizede…

Igen. Ennyi ment ki, és további 6,5 millió a belső menekült. De hadd térjek vissza a honvédő háborúra! Látom Zelenszkijen, a politikai vezetésen, döntő hatással lesz a nemzeti tudatra, beépül az ukrán nemzeti történelembe. Zelenszkijnek szobra lesz, intézményeket fognak elnevezni róla, és a modern Ukrajna egyik alapítója, harcosa lesz. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az ukrán lakosság 84 százaléka azt mondja: igen, tárgyaljon Putyinnal a tűzszünetről, de 87%-a azt is hozzáteszi, hogy csak akkor írjon alá bármit, ha az oroszok kivonulnak.

A permanens béketárgyalásokra való felhívás ezek szerint nem a gyengeség jele.

Nem.

Milyen állapotban van Ukrajna?

A képek elrettentenek, de amikor megkérdezik az ukránokat, mi a helyzet az országgal, akkor 77 százalékuk azt mondja: jó felé mennek a dolgok.

Egy NATO sajtótájékoztató anyag Bosznia-Hercegovina törékeny, instabil helyzetét említi.

A Republica Serbska nagyon közeli kapcsolatokat épített ki Moszkvával. Ne felejtsük, Moszkva, ahol tudott a posztszovjet térségben, befagyott konfliktusokat hozott létre. Sorolhatnék még néhány olyan országot, ami kiállt Oroszország mellett: Eritrea, Nicaragua, és Szerbiában is elég sok tüntetést állt ki Moszkva mellett, miközben a szerb vezetés nem örült az ukrajnai eseményeknek.

Milyen állapotban van Oroszország?

Látszólag jól van, Putyin mindenesetre nagy támogatással rendelkezik. 66, majdnem 70%os a támogatása, de Oroszország nincs tisztában a veszteségekkel, és ha csak 7000-et veszek, az is pontosan a fele annak az „áldozatmennyiségnek”, amit elvesztett hivatalosan Oroszország Afganisztánban. Ehhez jön a kétszerese, háromszorosa a sebesülteknek, tehát az orosz haderő 15-25 százaléka gyakorlatilag kiesett a háborúból, ami iszonyúan sok, szakértők szerint megengedhetetlen egy olyan hadseregnél, ami azt mondja: én vagyok a legmodernebb hadsereg. Túl a tragédián, biztonságpolitikai szempontból a túl sok civil áldozat arra késztetheti mind a katonai, mind a politikai vezetést, hogy feladják. Túl sok civil áldozat esetén megfordulhat Zelenszkij támogatottsága. Ma 91, 93 százalékban támogatott, túl sok áldozatok arra kényszerítheti a vezetést, hogy valamilyen kompromisszumot kössön, de egyelőre nem látok kompromisszumkényszert.

És hogy van Európa?

Európa nagyon erősen összefogott, erős egységet mutat, olyan dolgokat művel, amit soha. A szankciókat kvázi fegyverként használja, olyan erős legyen a nyomás, a gazdasági kényszer Oroszországon, hogy hagyja abba a háborút.

Légtérzár…

A NATO nem tesz olyan lépést, hogy NATO-katonák ütközhetnének oroszokkal. A légtérzárral az a baj, hogy azt a NATO-nak kéne fenntartani, ezért lőnének rájuk.

Mi a különbség a légtérzár és a katonai segítségnyújtás között?

A katonai segítségnyújtás során eszközöket adnak, miközben nincsenek benne a háborúban.

Minőségi különbség, hogy passzívan lehetővé teszem, hogy az ukránok lőjenek az általunk biztosított fegyverekkel, szemben a légtérzárral, ahol mi működünk aktívan közre?

Erről szól a fegyverkereskedelem. Mindketten tudjuk, hogy a fegyverkereskedelem az egyik legnagyobb business. Oroszország is iszonyú sok fegyvert ad el háborúzó feleknek, és ennek megfelelően ez megengedett.

Akkor miért beszél Stoltenberg arról, hogy egyre több csapat érkezik Nyugat-Ukrajna határára? 

Két oka van: egyrészt demonstráció, a másik meg a  politikai üzenet. Azt követelte a háború előtt Oroszország, hogy a NATO ne telepítsen a keleti szárnyára csapatokat, erőket. Ha mi azt akarjuk elérni, hogy Oroszország rájöjjön, rossz a háború, akkor annak az ellentétét kell csinálni, amit követelt.

A drónok nem sértik meg a légtér zárat?

Nem. Minden, amit az ukránok használnak, legitim.

A fölöttünk elhaladó drónról mit gondolsz?

Úgy tűnik, ment kedve szerint ez a nagyon régi típusú drónt, ami nem az okos drónok közé tartozott, amiket most használnak. Ez egy a nyolcvanas évekből származó drón volt, amit platóról lőttek ki, egy felderítő drón, amin az úgynevezett robbanószerkezet a leszálláshoz szükséges ernyő kirobbantásához volt szükséges.

Szerinted egyetlen drón sincs Ukrajna területén, ami nem Ukrajnában szállt volna föl?

Nincs. Nem kell átmenni Ukrajnába a nyugatnak, a NATO-nak, hogy lássák Ukrajnát. Jó műholdjai vannak az Egyesült Államoknak. Egy drónt, egy repülőgépet, egy harckocsit sem vezet NATO-katona.

Mi a helyzet a nem-orosz tagköztársaságokkal?

Belorusszia részese a háborúnak, nemzetközi jogilag is részese, kapott is szankciókat. A többi tagköztársaság nem részes. Lehet, politikailag támogatják a háborút, de nem túl hangosan.

Mi a hír Kínáról?

Kínának minden megoldás jó, egy nem: ha demokratikus ország válna Oroszországból, de ez a veszély nem fenyeget. Kína Oroszország mellé állt, és Oroszország mellé fog állni.

Mennyire aktívan?

Nem gondolom, hogy fegyvereket akarna adni, de még az is belefér a kínaiak szerint. Ugyanakkor, ha fegyvereket ad, akkor nem tud fellépni békéltetőként, ami borzasztóan megemelhetné az ázsiaiakat.

Tételezzük fel, hogy igazad lesz. Mi lesz két hónap múlva?

Egy teljesen más világ lesz. Oroszország kirekesztett lesz függetlenül attól, győz-e vagy sem. Oroszország komoly problémákkal fog szembenézni hosszú évtizedeken keresztül, de addig biztosan, amíg Putyin lesz az elnök.

Rossz a kérdés, mégis… neked mi szakmailag a legizgalmasabb?

Oroszország tekintélyét, különösen a katonai tekintélyét csorbulni és gyengülni látni.

Azt is látod, milyen hatással lesz a világra?

Kevésbé fogunk félni Oroszországtól. És még egy nagyon fontos dolog: lehet-e majd szankciókat fegyverként használni? Ha lehet, sokat jelentene Európának, mert Európa nem rendelkezik olyan katonai képességekkel és olyan egységes katonai politikával, ami ezt lehetővé tenné.

A következő, vagy a ki tudja hányadik James Bondnak ezek szerint nem orosz lesz az ellenfele?

Ha Oroszország rendkívül meggyengül, a következő ellenfele lehet, hogy kínai lesz…

(Kiemelt kép: Tűzoltók oltják a tüzet az orosz gránát által eltalált házban Kijevben, Ukrajnában, 2022. március 23-án. fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / AFP)