Találtunk még egy szégyenpadot: az EU-ban csak a görögöknél rosszabbak a nők esélyei, mint itt
A nemek közötti egyenlőség szempontjából Magyarországon – Görögországgal és Csehországgal együtt – a legrosszabb a helyzet az unió 28 tagállama közül, ha a politikai, gazdasági és szociális döntéshozatalban való részvételük szerint vizsgáljuk a nők helyzetét. A vilniusi székhelyű Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete szerdán hozta nyilvánosságra a témában készített jelentését, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett.
Kunhalmi Ágnes (MSZP), Dúró Dóra (Jobbik), Szél Bernadett (LMP) és Juhász Hajnalka (KDNP) a nők politikai szerepvállalásáról szóló szeptemberi budapesti konferenciánA kutatás szerint 2015-ben Finnországban, Svédországban és Franciaországban ült a legtöbb nő a parlamentben, a minisztériumokban és a helyi önkormányzatokban, míg Magyarországon, Szlovákiában és Cipruson a legkevesebb. Sokat elárul a magyarországi helyzetről, hogy az Orbán-kormány – amelyben egyetlen nő sincs – nem érezte szükségét, hogy felszólalót küldjön arra a szeptemberi budapesti nemzetközi konferenciára, amelyen a nők politikai szerepvállalásáról volt szó.
Magyarországon a miniszterek másfél, a parlamenti képviselők 9,7 százaléka nő, az önkormányzatokban ez az arány 11,3 százalék. Az EU-nak mindössze hét olyan tagállama van, ahol a parlamentben ülő képviselők legkevesebb 40 százaléka nő. Ezek a következők: Belgium, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia és Svédország.
A kutatás hat szempont szerint – munka, pénz, tudás, időbeosztás, döntéshozatal és egészség – elemezte a különbségeket 2005 és 2015 között. Nem meglepő módon Svédország és Dánia a két legfejlettebb ország a nemek közötti egyenlőség tekintetében, míg Magyarország az utolsó előtti helyen áll, egyedül Görögországot megelőzve.
Nálunk az önkormányzatok által támogatott kutatásokat végző szervezetek, közalapítványok döntéshozatali testületeiben egyáltalán nincsenek nők.
