Tabukat döntöget az LMP: összeszedik magukat?

Az LMP megerősödése: érik a zöld? Újrafogalmazza magát az ökopárt, belső vitákat is okozott az MSZP-vel és a Jobbikkal való összefogás felvetése

2011. augusztus 29., 21:16

Sikeresnek ítélik meg házon belül a „nyári uborkaszezonban” való politikai szereplést az LMP-nél, a belső útkeresések, úgy látszik, a végéhez közelítenek, a belső munkarend és erőviszony körüli viták is elsimultak - írta a

Népszabadság.

Az ökopártiak október közepén tartanak egy kongresszust, amelyen az aktuális kihívásokhoz, az elindulás óta eltelt időszak tapasztalataihoz igazítják az alapító nyilatkozatukat; azaz újrafogalmazzák, hogy pontosan kik is ők és mit is akarnak. Megpróbálják a 2014-es választási program alap jait is már most letenni, amelynek befejezését a jövő évre, bemutatását és hirdetését pedig 2013 közepére tervezik. A politikai misszió meghatározása mellett egy „politikai pozicionálási stratégiát” is kidolgoznak, ezt egy jövő év eleji újabb kongresszus hagyhatja majd jóvá. Utóbbin egy kilencfős bizottság dolgozik folyamatosan.

A nyári hetek egyik ökopárti hírbombája az volt, amikor Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese a Népszabadságnak adott interjújában felvetette: el kell gondolkodni egy LMP–MSZP–Jobbik átmeneti koalíció megalakításán, hogy a három párt kétharmados győzelme esetén visszaállíthassa azokat a kereteket, amelyeket a Fidesz-kormány most átalakít. Majd az előre meghatározott kétharmados törvények újrafogalmazása után feloszlatnák a parlamentet, és új választásokat írnának ki, ahol mindegyik párt önállóan indulna újra. Utóbbi ötlet éles vitát váltott ki a közéletben, az LMP táborában a többség „tökös elképzelésnek” mondta, de sokan tiltakoztak a Jobbikkal való összekacsintás miatt.

Karácsony Gergely a közvélemény-kutatási adatokkal kapcsolatban azt mondta: valóban számottevő emelkedés látszik az elmúlt hónapokban, amelyet azonban sem felül-, sem alulértékelni nem szabad.

„A 'technikai koalíció' ötlete valóban nagyot szólt a politikát figyelő közönségben, de nem hiszem, hogy mindez érdemben befolyásolta volna az LMP-hez való viszonyulást is. Megosztó javaslat volt, van, aki az ellenzéki bénultság végét látta az ötletben, míg mások a Jobbikkal való össze kapcsolódásmorális kockázataira hívták fel a figyelmet. Ez egy gondolatkísérlet volt, és annak mindenképpen örülök, hogy megindult egy társadalmi diskurzus arról, mit lehet kezdeni azzal a rendszerváltással, amit a Fidesz csinál. Az uborkaszezont jól zárja az LMP, és szerencsére nem pusztán ez a koalíciós felvetés volt az, amivel magunkra hívtuk a figyelmet” – nyilatkozta a Népszabadságnak Karácsony Gergely.

„A javaslat annyiban tipikusan LMP-s, hogy tabukat döntöget, politikai beidegződésekkel igyekszik szembemenni, így talán nem kell attól tartania, hogy egy formabontó javaslat miatt szavazói megbüntetik. A jelenség azt is mutatja, hogy az LMP-re még csak véletlenül sem áll, hogy az SZDSZ utódszervezete lenne, hiszen a liberális párt, ha valamiben következetes volt, az éppen a szélsőjobboldali erőkkel való bárminemű kontaktus elutasítása” – mutatott rá lapunknak Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője.

Az elemző a NOL-nak hozzátette: a Szonda Ipsos júliusi felmérése rámutatott, hogy az ellenzéki pártok szavazóinak jelenleg nincsen másodlagos pártpreferenciája, és inkább elutasítják a másik pártot, semmint lehetséges politikai alternatívaként tekintenének egymásra. „Ez jelenleg alapvetően teszi lehetetlenné a közeledést. Összességében a viszony meglehetősen kusza, és inkább ellenséges, a Jobbik és azMSZP között pedig gyakorlatilag kibékíthetetlen. A javaslat tehát érzékeny pontot érintett, és heves elutasításra talált, azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy politikai baklövés lett volna az ötlet bedobása” – fogalmazott Magyar Kornélia.

Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet elemzője a Népszabadságnak azt hangsúlyozta, hogy az LMP támogatottsága messze elmarad a lehetőségeitől, és továbbra is a bejutási küszöb szélén táncoló párt. „Ennek háttere szerinte a szövetségesi stratégia bizonytalansága, a szervezet gyengesége és a korlátozott megjelenési lehetőség. Ma senki nem tekinti a magyar zöldeket önálló váltópártnak. Az LMP elsősorban a 2010-es országgyűlési választások különleges körülményeinek köszönhette bejutását, de az azóta megváltozott politikai térben egyelőre nem találta meg a helyét” – véli Molnár Csaba Gábor, aki szerint az LMP hierarchiaellenessége valójában erősíti kispárti jellegét, s korlátozza a szervezet kiépítését.

A párt a nyilvánosságban inkább parlamenti frakcióként jelenik meg, nem országos politikai szervezetként, amely a parlamenti ülésszakok szünetében korlátozza megszólalási lehetőségeit. „Ebben a helyzetben derült égből villámcsapásként hatott az LMP–MSZP–Jobbik furcsa koalíciójának ötlete. A javaslat taktikai szempontból lehet logikus – ha nem is a 2014-es választások, inkább az alkotmánybírósági normakontroll januártól átalakuló kezdeményezési lehetősége miatt –, a párt tagsága, szavazói és további potenciális támogatói számára azonban inkább elbizonytalanító hatása volt” – mondta a Nézőpont Intézet elemzője.

„A 'perverz koalíció' ötlete bizonyította, hogy a zöldek képesek felmérni reális lehetőségeiket az ellenzéki együttműködésen belül. Megmutatta azt is, hogy hiába nekik a legkisebb a támogatottságuk, az össze fogásnak mégis ők válhatnak a kulcsszereplőivé” – ezt már Vasali Zoltán politikai szakértő mondta lapunknak, hozzátéve: „Ehhez képest nehezen érthető, hogy például Mesterházy Attila zöldfordulatos felhívását miért csak arra használták fel, hogy csépeljék a szocialistákat az elmúlt nyolc év hibáiért. Az LMP hitelességét ugyanis ma nem veszélyezteti semmi. Függetlenek, képesek logikusan érvelni, és hűek az elveikhez. Kommunikációjukban a pattogó aktivista stílus jelenthet gondot, amihez ösztönösen térnek vissza, ha nagyon nem tetszik nekik valami” – fogalmazott.

Vasali hangsúlyozta, hogy az LMP-ben láthatóan tompultak a konzervatív–baloldali ellentétek, kitartó piackritikájuk pedig megkérdőjelezi azokat a feltételezéseket, hogy szavazóbázisuk többségét még mindig elsősorban az SZDSZ volt támogatóiból tudnák verbuválni. A szervezeti bázis építésével kapcsolatban a szakértő megjegyezte: a populista magyar politikai kultúrában a jelenleginél átütőbb teljesítmény kell a társadalmi beágyazottság mélyítéséhez.