Szövevényes utakon épül a Királyok Városa
Nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, hogy tiltakozzon a „súlyos környezetpusztítással járó, és komoly társadalmi kockázatot magában hordozó”, Velencei tavi Sukoró település külterületére tervezett King’s City gigaberuházás ellen.
„Elnök Úr, tisztelettel kérjük Önt, hogy a demokrácia és az alkotmányos rend elkötelezett védelmezőjeként segítsen megállítani a jóvátehetetlen károkkal járó, példátlan természetpusztítást és kultúrarombolást” – szól a szervezet Sólyom Lászlónak címzett, több oldalas levelének zárómondata.
A civil szervezet már több hónapja teljes erőbedobással küzd az óriás befektetőcsoport ellen. Leginkább azt nehezményezik, hogy a lakosságot a Velencei-tó északi partján lévő 70 hektárra tervezett, King’s City nevű óriás beruházásról sem a befektető, sem az azt támogató kormány, sem az önkormányzat nem tájékoztatta. Pedig lenne miről. Sukoró külterületén ugyanis Magyarországon egyedülállóan hatalmas kaszinóközpont, szállodakomplexum, szórakoztató centrum, vigalmi negyed, fedett sí-korcsolya, és golfpálya épülne. Az első kategóriás kaszinóban 1500 játékgép és 100 játékasztal kapna helyet.
- Indokolatlan a kaszinóközponthoz kötődő háromezer szobás szállodakomplexum megépítése is – mondja Szigeth Szilvia, az egyesület szóvivője. – Ráadásul a beruházás brutálisan beavatkozik a természetbe és tönkreteszi az egyedülálló tájképet. A kaszinó és szállodakomplexum pedig nagyságrendje és jellege miatt turisztikai szempontból is értelmetlen, hiszen alig van fizetőképes kereslet. A Velencei-tó körül évek óta konganak a szállodák. Ésszerűbbnek tartanánk a falusias, kisméretű, de igényes szálláshelyek kialakítását.
A kaszinóváros támogatói viszont magas adóbevételekkel és munkahelyteremtéssel kecsegtetnek.
- Ezek megalapozatlan ígértek – veti ellen Szigeth Szilvia. – Az 1200 lelkes, 450 munkaképes lakóval és 4 regisztrált munkanélkülivel bíró Sukorón 3500 munkahely létesítése finoman szólva is átgondolatlan. Az aránytalanság kistérségi szinten is fennáll, ahová húszezer munkahelyet ígértek. Miközben senki nem látott olyan gazdasági számításokat, amelyek ezeket az adatokat alátámasztanák.
A szóvivő szerint a jelentős koncessziós díjból Sukoró nem részesülne, mert az üzemeltetőnek azt az állami költségvetésbe kell befizetnie. Az iparűzési adó ugyan helyben marad, de jövője kétséges. Egyedül az idegenforgalmi adóval számolhatnak, de mivel a beruházó semmilyen garanciát nem vállalt a megvalósításra, az adó alapjául szolgáló tényezők ellenőrizhetetlenek.
És, teszi hozzá Szigeth Szilvia, nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a beruházáshoz kötődő kft. félmillió forint tőkéjű ciprusi off shore cég.
Nyomozás indult hűtlen kezelés gyanújával
Az sem elhanyagolható, hogy a Fejér Megyei Főügyészség sukorói óriás beruházás alapját megteremtő földügylet miatt nyomozást indított különösen nagy, akár fél milliárd forintot is elérő, vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Eszerint az izraeli származású magyar üzletember, Yoáv Blum, az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport tagja, zavaros csereügylet révén jutott hozzá a 70 hektáros sukorói területhez. Az állami tulajdonban lévő velencei-tavi ingatlanért ugyanis felajánlotta két Pest megyei gyümölcsösét. Az ingatlancserét lebonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint a sukorói ingatlan 1,1 milliárd forintot ért, a csereingatlanok 800 milliót, így az üzletembernek még 300 millió forintot kellett fizetnie. A megyei főügyészség szóvivője elmondta: a gyanú szerint a csereügyletben szereplő sukorói ingatlant alul, míg a Pest megyeiket igencsak fölülértékelték. Így feltehetőleg több százmillió forintos kárt okoztak a magyar államnak.
Közben közokirat-hamisítás gyanúja miatt rendőrségi eljárás is folyik Yoáv Blum ellen. Felmerült ugyanis, csak azért jelentkezett be állandó lakosnak a településre, mert ez volt feltétele az ingatlancserének. Úgy tudni: Sukoróban, a Kis utca 5-ben összetákolt kalyibát vásárolt, oda jelentkezett be állandó lakosnak. Még 2007-ben felvásárolt egy gyümölcsöst Albertirsán, aztán megkereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, és felajánlotta, gyümölcsösét elcserélné a Velencei-tó északi partján fekvő, állami kézben lévő földterület egy részére. A vagyonkezelői jogot pedig visszaszármaztatták az MNV-nek.
Az enyhén szólva is zavaros jogi környezet, a helyi lakosok, és környezetvédő szervezetek tiltakozása ellenére a kormány kiemelt beruházássá és nemzetgazdasági üggyé nyilvánította a komplex turisztikai projektet.
Bajnai is támogatja
A Gyurcsány-kormány távozása után Bajnai Gordon sem változtatott a kabinet álláspontján. Május 11-én, parlamenti felszólalásában támogatásáról biztosította a beruházást. Korábban, még gazdasági miniszterként javasolta a Fejér-megyei Közgyűlésnek, a készülő megyei rendezési tervben tegye lehetővé a Sukoró külterület beépíthetőségét is. A megyei önkormányzat eleget tett a felszólításnak, de az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.
A település polgármestere, Molnár Csaba a minap a Sukorói Panoráma című helyi lapban utasította vissza az Angelika szervezet feltételezéseit. „Azt ne kérje tőlünk senki számon, hogy miért tárgyal az önkormányzat a befektetőkkel: nincs Európában, sem a világon bárhol (legyen bármely párt tagja), egyetlen felelős településvezető sem, aki ne tárgyalna a világ egyik legbefolyásosabb befektetői csoportjával, akik a település területén kívánnak valamit létrehozni. Aki ebben a fázisban már nemet mondana egy turisztikai beruházásra, az megszegné a település fejlesztésére tett esküjét. Ezt nem várhatja tőlünk senki.” – írja a cikkben.
Majd a folytatásban kijelenti: „Nem kívánunk partnerek lenni semmiféle mozgósításban, hangulatkeltésben, egyébként nyilvánvaló gazdasági érdekek mellett kialakuló politikai harcban.”
Ezeket a feltételezéseket pedig az Angelika Egyesület utasította vissza.
