Szívesebben szülnek a Nyugatra kivándorolt magyarok

A KSH népességkutatói a Demográfiai Portréban megjelent tanulmányukban jelzik: a magyar nők több gyereket vállalnak nyugatra költözve, mint itthon – írja a Feminfo.

2015. augusztus 2., 07:55

Létezik a teljes termékenységi arányszám, ami azt mutatja, hogy az adott év születési statisztikái szerint egy átlagos, szülőképes korú nő hány gyereket hoz világra egész élete során.

2011-ben ez a szám Magyarországon 1,24 volt, de az Angliában és Walesben élő magyarok körében ennél jóval magasabb 1,63.

Az EU-tagországokban 2014 óta hivatalos statisztikákat kell vezetni arról, hogy hány olyan gyerek született más EU-tagállamban, akinek az anyja magyar állampolgár, magyarországi lakcímmel is rendelkezik, és kérte a gyerek magyar anyakönyvezését.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2012-ben 7 694, 2013-ban pedig már 9 141 külföldön született gyereket anyakönyveztek Magyarországon. Ez az adott években az itthon születő gyerekeknek 8,5, illetve 10,3 százaléka volt.

Az adatokat torzította azonban, hogy abba beleszámították a külhoni magyarok (kettős állampolgárok) gyerekeit is, és nemcsak az ideiglenesen, rövidebb vagy hosszabb időre külföldre költözöttek újszülöttjeit.

A Demográfiai Portréban most megjelent számok szerint 2011-ben, a kivándorlási hullám kezdetén a magyarországi születésű nők Angliában és Walesben 1225 gyereket hoztak világra.

Összehasonlításként: 2011-ben egész Vas megyében összesen 1826 gyermek született.

A demográfusok úgy számolnak, hogy a gyermekvállalásra itthon alkalmasnak tartott korú magyarok 7-8 százaléka biztosan külföldön él.

A kivándorolt gyerekek számáról nincs adat.

Vagyis, hogy mennyien lehetnek azok, akik itthon születtek, de a külföldön dolgozó szüleikkel átmenetileg, vagy tartósan kiköltöztek, nem tudni. A hivataloknak ezt számon kellene tartani az óvoda- és tankötelezettség miatt, de nem összesítik, vagy legalábbis nem publikálják ezt a számot sehol – írja a Feminfo.hu.

A kormány döntése értelmében várhatóan májustól bizonyos krónikus betegségek gyógyszereit – így például a cukorbetegek készítményeit – már nemcsak szakorvos, hanem a háziorvos is felírhatja.