Szijjártó: Magyarország nem fogad több NATO-csapatot

Magyarország nem fog további NATO-csapatokat fogadni a területén az ukrajnai válsággal kapcsolatos manőverek részeként – mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az Euronewsnak.

Az Egyesült Államok Lengyelországba és Romániába küldött további katonákat, míg Németország Litvániában erősítette meg a csapatok létszámát – a NATO-csapatok már Észtországban, Lettországban és Litvániában, valamint Lengyelországban is állomásoznak. Szijjártó Péter azonban azt mondta, hogy magyar földre nem érkeznek további csapatok.

„Nem, nem egyeztünk bele és nem is fogunk beleegyezni, mert már vannak NATO-csapatok az ország területén, ami a magyar hadsereg és fegyveres erők, amelyek megfelelő állapotban vannak ahhoz, hogy az ország biztonságát garantálják. Tehát nincs szükségünk további csapatokra Magyarország területén”.

– mondta el a külügyminiszter. Oroszország csapatokat vonultatott fel Ukrajna határa közelében, és az USA figyelmeztetett, hogy invázióra készül. Moszkva többször is tagadta a vádakat.

Szijjártó az interjúban arra szólította fel az Egyesült Államokat, Európát és Oroszországot, hogy folytassák a tárgyalásokat az ukrán válsággal kapcsolatos „legrosszabb forgatókönyv” elkerülése érdekében, hangsúlyozva, hogy Közép-Európa lesz a legnagyobb vesztese egy konfliktus kirobbanásának.

Mint mondta, a jelenlegi válság a hidegháború emlékeit idézi fel, és azt a „sok évtizedet, amikor szenvedtünk”.

„Ezért nem akarjuk, hogy ezek az idők visszatérjenek. Kérjük, sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne térjen vissza a hidegháború, sőt, még a hidegháború pszichéje se térjen vissza, mert megtanultuk a történelemből, sajnos nagyon világosan, hogy amikor kelet-nyugati konfliktus van, a közép-európai országok veszítenek, és mi nem akarunk többé vesztesek lenni”

– mondta. „Be kell fektetnünk a diplomáciába, be kell fektetnünk a párbeszédbe. Ezért is kérjük az Orosz Föderációt és nyugati szövetségeseinket, a nagy országokat, az erős országokat, hogy ne adják fel a békés rendezés reményét, ellenkezőleg, beszéljenek egymással, mert még egyszer hangsúlyozom, hogy számunkra, meglehetősen kis közép-európai országok számára rendkívül veszélyes lehet, ha erőszakos akciókra kerül sor” – tette hozzá.

Washington és az európai fővárosok figyelmeztették Moszkvát, hogy bármilyen katonai beavatkozás Ukrajnába „masszív” következményekkel járna Oroszország számára, beleértve a büntető gazdasági szankciókat is. Szijjártó azonban úgy vélte, hogy az ilyen típusú intézkedések „nem működnek”, rámutatva arra, hogy Oroszországot 2014 óta sújtják nyugati szankciók, amikor illegálisan annektálta a Krímet, és elkezdte támogatni a kelet-ukrajnai szeparatistákat.

„Ha magát a szankciókat nézzük, akkor kudarcot vallottak. Nem működnek. Sikertelenek”

– folytatta, hozzátéve, hogy „a Németország és az Oroszországi Föderáció közötti kereskedelem nőtt, amióta a szankciók érvényben vannak”. Az említett uniós szankciók korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az uniós elsődleges és másodlagos tőkepiacokhoz; megtiltják, hogy orosz pénzintézetek pénzügyi támogatásban és közvetítésben részesüljenek; valamint megtiltják valamennyi védelmi vonatkozású anyag közvetett behozatalát, kivitelét vagy átadását.

Az uniós szankciókat – amelyeket valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia – 2014 óta rendszeresen megújítják. Legutóbb januárban hosszabbították meg őket.

„Az én álláspontom az, hogy ha további szankciókról beszélünk, akkor feltétlenül szükség van a már érvényben lévő szankciók hatásainak őszinte elemzésére”

– mondta. Orbán Viktor a múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján újságíróknak azt mondta, hogy az uniós szankciók „több kárt okoztak Magyarországnak, mint Oroszországnak”.

(Kiemelt képünk: Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala)