Szenzációs magyar találmány a világkarrier előtt

Professzor úr, először is szeretnék gratulálni Önnek a felfedezéséhez.

Köszönöm szépen, bár a gratuláció még egy picit korai, mert az egész kutatás nincsen befejezve. Az i-re a pont akkor kerül fel, ha már emberek használhatják a művért. Kísérletben nagyon jól vizsgázott, de emberi kipróbálásra még nem kerülhetett sor.

A művér kifejlesztésére régóta irányulnak kutatások. A magyar művér miben különbözik az eddigiektől?

A valódi vérben egy sereg ellenanyag található: vérlemezkék, fehérvérsejtek. Mindezt a művér ugyan nem tartalmazza, de helyettesíteni tudjuk a vér oxigén és széndioxid szállító funkcióját. Így a szervezet képes arra, hogy a lehető leggyorsabban termelje a fehérjéket, a fehér- és vörösvérsejteket, amelyek például baleset következtében vesztek el. A legutóbbi kísérletünk során igazoltuk, hogy a művér segítségével akkora időt adunk a szervezetnek, ha vérvesztésben szenved, akkor egyrészt életben marad, másrészt hozzásegítjük, hogy önmaga pótolja az elvesztett sejteket, fehérjéket.

A vérvételek során levett emberi vért milyen mértékben tudja pótolni a művér?

A véradásnál levett vér egyik funkciója az, hogy a vér oxigént szállító kapacitását a szervezetben pótolja, tehát hiányt pótol. Ilyen szempontból 100 százalékosan tudja pótolni a művér. Nem tudja pótolni a fehérvérsejtet, vérlemezkét, és egyebeket. Tehát, ahol ilyen vérkészítmények felhasználásának az igénye felmerül, azt természetesen művérrel nem lehet megoldani.

Hogyan lesz por a vérből?

Az általunk kifejlesztett művér előnye a természetes vérrel szemben, hogy liofilezhető: teljesen el lehet vonni a benne levő víztartalmat. Hűtés, különleges tárolás nélkül akár a katona vagy a trópusra utazó expedíció is viheti a hátizsákjába azokat a megszárított művér készítményeket, amik akkor kellenek, ha például valakit baleset ér és szükség lenne vérátömlesztésre. Csak a steril vizet kell majd visszaadni és máris beadható bárkinek, a vércsoportkülönbséget sem kell vizsgálni.

A művérhez egyébként miért állati vér kell?

Az állati vérből származó vérfestéket, hemoglobint nagyobb mennyiségben lehet levenni. A legfontosabb fertőző organizmusokra minden vért szűrni kell, nehogy fertőzést vigyenek tovább. Ha egy embernek egy liter vérre van szüksége, azt három, minimum két embertől veszik le. Egy egység kivizsgálása kb. tíz ezer forint, akkor az egy liter véré, még ha a véradó ingyen adta, akkor is csaknem 30 ezer forint. Egy állatnál is ugyanolyan vizsgálatokat kell végezni, mint az emberi vérnél, csak itt mondjuk 5 liter lesz kivizsgálva, ott pedig fél. A tárolása ráadásul gyakorlatilag hosszú ideig megoldható liofilezéssel, az emberiből pedig egy hónap után is legfeljebb egyes komponenseket lehet csak felhasználni. Tulajdonképpen a művér még olcsóbb is, mint a valódi.

Miért éppen a szürke marha véréből állítaná elő a művért?

Vannak olyan betegségek, amelyek állatról emberre terjednek. A legtöbb ilyen betegség a szürke marhára nem veszélyes: közismert, hogy például a száj és körömfájás vírusával és a kergemarhakórral szemben is nagyon ellenálló ez a fajta. Nem lehet szifilisze, az emberi hepatitisz kórokozói, és egy sereg olyan fertőzés, ami csak embernél fordul elő, ennél az állatnál nem.

A magyarországi állomány lehetővé tenné az ipari méretű felhasználást?

A jelenlegi szürke marha állomány is lehetővé tenné, de ha erre a célra ki tudunk alakítani tenyészeteket, akkor a szürke marha állomány célirányos tenyésztése is megindulhatna. A gyár körül legelésző állatokat akármilyen létszámra fel lehetne majd duzzasztani. Ezek donorként naponta sok száz liter vér előállításához szükséges alapanyagot szolgáltatnák, természetesen vérfesték formájában.

Körülbelül hány évet kell várnunk, mire ez a gyakorlatban is megvalósul?

Nézze, onnantól, hogy a kezünkben van ez az anyag, elő tudjuk állítani. A megvalósulásáig csak három akadály van: pénz, pénz, pénz. Persze tudás, és idő is kell még hozzá, de én most jelenleg egy ennél sokkal fontosabb feladatra koncentrálok, amelyik Magyarországon évente 15 ezer ember életét mentheti meg. Az érelmeszesedés leküzdésén dolgozom. A művér hiányából adódó halálesetek ennek töredékét képezik – persze egy ember élete is óriási érték, és nem lehet pénzben kifejezni.

A művérrel is készen vagyunk annyira, hogy tovább kellene lépni két lépést, és emberen is ki lehetne próbálni. Viszont az érelmeszesedést gátló immunizáló vakcina már emberen kipróbálva is jól vizsgázott. Nem hagyhatjuk ezt abba, míg tető alá nem hozzuk.

Úgy tudom, külföldi konszern érdeklődött, de a professzor úr itthon szeretné tartani a felfedezéseket. Ám itthon nincsenek befektetők.

Na, ez nem így igaz. Magyarországon is lennének befektetők, csak ők másképp állnak hozzá. Nem a művérrel kapcsolatosan, hanem a másiknál, ahol az emberi élet megmentésének a lehetőségei többszörösek, mint a vér esetében. Egyszerűen feltették nekem a kérdést: miért jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek? Hát, ha így állunk hozzá, akkor természetesen le kell állítani minden kutatást, csak azokat kell folytatni, amiből üzleti haszon van. Ha üzleti szintre süllyednek le az igazi, emberi humánum által végrehajtott tevékenységek, kutatások és eredmények, akkor az valahol az emberi elaljasodás szintje.

Nem értem, ha tízezrek életének a megmentéséről van szó, miért nem adnak több minisztériumi támogatást a kutatások folytatására?

Nézze, a Gyurcsány kormánynál elértük azt, hogy rádöbbentek, nagyon-nagy szükség lenne Magyarországon az immunizáló vakcina bevezetésére. Kérték, indítsam el, támogatják, hiszen megvan erre a forrás. Akkor kaptunk is tőlük 20 millió forintot a művérre, ami kéthetes kísérletre volt elég. Aztán jött a Bajnai-kormány, és az antigénnel kapcsolatos ígéretet egyszerűen nem vette figyelembe. A mostani kormányon természetesen még nem kérhető számon, de a hozzáállásuk pozitív és én bízom bennük. A külföldiekkel sem állítottuk le a tárgyalásokat, hiszen ha a kormány is úgy állna hozzá, hogy nekik is jobb, ha meghalnak az emberek – nem tételezem ugyan fel róluk ezt a cinikus közönyt –, akkor a külföldi partnerekkel folytatjuk a tárgyalásokat. Azt szoktam mondani: sok békát meg kell csókolni, amíg visszaváltozik valamelyik királykisasszonnyá.

Itt sok százmillió forintról van szó. Arról nem beszélve, hogy ennek a sokszorosát hozhatná vissza az országnak, ha egy kipróbált, alkalmazott, sikeres hatást kifejtő vakcinával jelenhetnénk meg a világpiacon. Erre addig van lehetőség, ameddig csak mi tudjuk előállítani.

A vérhez kultúránként, vallásonként is nagyon különleges gondolatok, képzettársítások kötődnek. Milyen fogadtatása lehet, hogy tulajdonképpen állat vére lesz az emberbe behelyezve?

Annak idején nagy tisztelettel és figyelemmel fordultam a Jehova tanúi felé, hogyan állnak a művérhez, hiszen a vallás hívőinek a vérhez való hozzáállása ismert. A legilletékesebbek véleményét is kikérve tudom, hogy ők is engedélyeznék a felhasználását. A vért, mint élő anyagot nem fogadják el, hogy azt egyik emberből a másikba lehet átömleszteni, de a művért elfogadnák, mivel nem találhatóak meg benne azok az élő alkotók, ami miatt szembehelyezkednek ennek a felhasználásával.