Szellemi tolvajok

– Pecázik?

– Sosem próbáltam. Bár a filozófia akár gondolathalászat is lehetne. Csak mi nem használunk csalit.

– Mindjárt meggyőz arról, hogy a horgászat is filozófia.

– Ugyan! Én azért nem fürkészem a víz alatti demokráciát, sem a halak igazságát.

– Cinikus politika az iskolákban horgászatra váltani a filozófiát?

– Az.

– De egyáltalán: mit tud a filozófia, amitől elviselhetetlen egy népámító rendszernek?

– Éppen azt nem bírják a filozófiában: nem ámít, nem idomít. Ellenkezőleg: felszabadít a világ megismerése révén. A Fidesz és a holdudvara irtózik mindentől, ami egyéni. Az individuumtól félnek, mert az nem uniformizálható. Az orbáni hatalom célja a társadalom kiskorúsítása. Azért törölnék el a filozófiát, mert egyet jelent az önálló gondolkodással, a rendszerszerű szemlélettel, a kritikai attitűddel, a vitakészséggel. A gondolkodás, a vélemény meg nem pusztán szabaddá, hanem magabiztossá is tesz.

– Véd a megfélemlítéstől is?

– Abszolút.

– Amikor a világról való gondolkodást egykor már nem lehetett mitikusan megmagyarázni, akkor lépett az orákulum helyére a gondolkodó, a filozófus. Orbán Viktor „visszamitizál”? A hittan mehet, a filozófia kizárva?

– A filozófia számára nincsenek örök elvek. A mítoszok viszont „örök kapaszkodókat” kínálnak, ki a nemzet hőse, ki az ellensége, ki a jó, ki a gonosz. Orbán erre alapozza a politikáját. Azt hiszi, ő egy orákulum, s úgy gondolja, az államnak nemzetnevelő küldetése van. Oktatási rendszerében erkölcstannal és hittannal klerikális újragyarmatosítás zajlik. Orbán iskolái kiképzőintézetek, ahol felülről jövő diktátumokkal új embertípust nevelnek.

– Milyet?

– Engedelmes klónokat, akikben nem alakul ki a dolgok továbbgondolásának igénye és szándéka. Beletörődnek a rendszerbe – mint megváltoztathatatlanba. Vita helyett habognak majd, mert nem tanulják meg a filozófia, a logikai gondolkodás elemeit. Márpedig a vita nemcsak a tudásnak, hanem a demokráciának is alapja, s a filozófiának mégiscsak az a természete, hogy újra és újra rákérdez. Ilyen értelemben a filozófia kiiktatása a demokrácia temetése.

– Kant írta: mi magunk vagyunk felelősek azért a gondolkodási és társadalmi helyzetért, amelybe kerülünk.

– Igaz. Például a 19. századi Németországban a filozófia bestseller tudomány volt. Ott a filozófusok fejében játszódott le, milyenné kellene válnia a feudálisan szétdarabolt Németországnak. Ők nem tudtak barikádokat építeni, mint a franciák, a német polgár nem tudta megleckéztetni a grófot, de a gondolkodók fejében megképződött az, amivé tenni kellene a valóságukat. A filozófus, ha komolyan veszi a filozófiát, ma is kilép a keretekből. Folyamatosan el akar térni. Adott esetben rendbontó, engedetlen, szembemegy a kánonokkal. Ezért is irtóznak a filozófiától Orbánék.

– Megkérdeztem amszterdami és berlini középiskolai tanár ismerőseimet, a filozófia tanítását náluk mennyire veszik komolyan. Azt mondták: ők legszívesebben minden tantárgyba integrálnák a filozófiát, hogy a gyerekek jobban megértsék a világot. Itthon meg azzal „érvelnek”: azért felesleges a filozófia tanítása, mert nincs gyakorlati haszna.

– Miért, az elvont matematikai logika milyen hasznot hajt? Szókratész egy ilyen kérdésre elővett egy ezüstobulust, gúnyosan a többiek elé vetette, hogy „nesztek, ez a haszon”. Egy centit sem haladtunk volna előre az ember és a világ felfedezésében, még ma is laposnak vélnénk a Földet, ha nem kérdőjeleznénk meg a dolgokat. Másfelől: a filozófia például egy cég működési elveit is meghatározhatja, akkor pedig máris van „gyakorlati haszna”. Szoktuk is mondani: „a vállalat filozófiája” ilyen meg ilyen.

– Úgy is érvényes: ha egy vállalatnak nincs filozófiája, jövője sincs?

– Semminek nincs jövője nélküle, a filozófia ugyanis minden esetben szellemi előrehaladás. De nézze csak meg a világ legnagyobb cégeinek igazgatótanácsát: egyre több köztük a filozófus. Aki ugyan nem ért például az autótervezéshez, de mert rendszerszerűen gondolkodik, megtalálja a szükséges átmeneteket a gazdaság, a dizájn, a kényelem, a marketing között. Ezt a közvetítést hajtja végre a filozófia. Tudja, hogyan kell érvelni az adott termék mellett.

– Kétségtelen: Soros György, aki bölcseletet is tanult Londonban, inkább filozófusnak vallja magát, mint közgazdásznak. A The Economist pedig arról cikkezett, hogy nagy amerikai brókerházak munkatársai a Yale-en vagy a Harvardon filozófiát hallgattak.

– Jó példák arra, hogy a filozófia is lehet slágerszakma, és még „hasznot” is hoz. Az innovatív gondolkodás elementáris érdeke egy társadalomnak. Különösen érdeke lenne egy olyan országnak, amelynek nincs nyersanyaga, nincs tengere, aranya. Amely „csak” fejekkel rendelkezik. Nem mindegy, mivel akarják megtölteni a fejeket. De ez a hatalom csakis a test eredményeit tartja szem előtt, mire képes a test a focipályán, a medencékben, a ringben. Az ember „gondolkodó felületéről” nemhogy nem vesznek tudomást, épp hogy tudomást vesznek róla, ezért törlik a filozófiát. Ahogyan az Orbán-éra közpénzekből felépíti saját klientúráját, az fosztogatás. Ugyanakkor rablás az is, hogy az önálló gondolkodást korlátozzák. Sőt ez a legnagyobb kifosztása az embereknek. Megbocsáthatatlan. És pontosan ez árulkodik az Orbán-féle szellemi tolvajok mérhetetlen cinizmusáról.

– Tényleg ennyire tudatosak?

– Ennyire.

– Nem csak mi magyarázzuk bele a rendszerbe az összefüggéseket?

– Nem. A demokrácia sokféleképpen meghatározható, én sem definíciónak szánom: a demokrácia – az egyéni élet személyes módja, autonóm személyek jelenléte, értékrendszere, döntései, választásai, együttműködése. Orbán Viktor viszont nem akarja, hogy az egyén felismerje a problémákat, és felfedezze, neki lehetnek személyes szempontjai. Hogy mennyire tudatos ez a hatalom, arra az oktatás átformálása is bizonyíték: ők a jövőt érvek, vélemények, kérdések nélkül képzelik el. Ha pedig hagyjuk ezt, elfogadjuk, hogy Orbán befejezze a demokrácia totális lebontását.

– És ha hagyjuk, akkor ebben az oktatási rendben már nem lesz kérdés, miért kell a szabadság? Mi a demokrácia? Mi az igazság? Mi a szolidaritás?

– Úgy van. És ha elhitetik velünk, hogy a korlátolt világ a létező világ legjobbika, már azt a kérdést sem lesz okunk feltenni: na de mi van a korlátokon túl?