Szavazóköri kiskáté, avagy hogyan akadályozzuk meg a választási csalást?

Köröm alá rögzített tollheggyel történő szavazólap-érvénytelenítés, gyanús „kísérők”, láncszavazás, egzisztenciális megfélemlítés – egészen változatos, ámbár a demokrácia ünnepéhez méltatlan módszerek koszolhatják össze a választást. Böcskei Balázs politikai elemző a tisztaság megőrzéséhez praktikus tanácsokkal látja el a választópolgárokat, s a szavazóköri delegáltakat is.

2018. április 8., 05:45

Szerző: B.M.

Sajnálja, hogy efféle praktikákat kell ajánlania, és így felhívni a figyelmet „eljárásokra”, amelyek elképzelhetetlenek lennének olyan országokban, amelyeknek papíron köztársaság az államformája – fogalmazott Böcskei Balázs a Mércén megjelent, a választási csalások állampolgári erővel történő megakadályozását célzó cikkében. A politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója ugyanis nemcsak arról írt tájékoztató anyagot, hogy mire érdemes odafigyelni a választópolgároknak a szavazókörökben, hanem hogy az ott megfigyelőként, szavazatszámláló bizottsági tagként tevékenykedőket is érdemes felkészíteni a tipikus, s kevésbé tipikus esetek, csalási kísérletek megakadályozására.

Böcskei afféle kisokost is közzétett, ugyanakkor felhívta a figyelmet: „a szavazás tisztaságának megóvása érdekében, ha valakinek kérdése van, keressen bennünket, inkább kérdezzünk és informáljuk egymást”. Az ikszelés után eltűnő tinta abszurditásától ugyanis egészen a közmunkások irányított szavazási magatartásáig terjedhetnek a választási csalások és az azzal kapcsolatos hiedelmek vagy éppen megalapozhatónak vélt gyakorlatok körül felvetődő, a következő napokban nyilván nagy nyilvánosságot kapó kérdések. Böcskei azt írja: „előbbi nevetségessége szót sem érdemel, utóbbira pedig nem elégséges válasz az, hogy aki csak teheti a közmunkások közül, az álljon ellen. Kiszolgáltatott helyzetben lévő honfitársainknak aligha komolyan vehető tanács lenne ez.”

„Rémhírekre rémes módon történő reagálások helyett” a szakértő néhány érdemi javaslattal állt elő az érintettek számára, egyúttal a választási csalás leleplezésére is „mutatott” preventív megoldásokat.

Elsőként azt, hogy a szavazás során:

a szavazókörbe lépve, sőt már annak környékére érkezve ne csak saját magunkra figyeljünk, hanem akár csak szavazók, akár szavazatszámláló bizottsági tagok vagyunk, éberségünk másokra is terjedjen ki.
A levélszavazatok ellenőrzésénél 2014-ben sok volt az érvénytelen voks
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A kisokos szerint egyszerű „szemlélőként” akár mi is lebuktathatjuk a láncszavazást. Ennél a csalási módszernél ugyanis „könnyen előfordulhat, hogy az egyébként zavarban levő láncszavazó zsebéből az okmányai elővételekor kihull borítékostul a borítékba rejtett szavazat (vagy ugyanez csak boríték nélkül). Ha ilyennel találkozunk a sorban, érdemes erre felhívni a bizottság figyelmét, a delegáltaknak pedig feladatuk, hogy erre különös figyelmet fordítsanak. Emellett, ha kifelé a szavazókörből egymás után veszik ugyanazt az irányt a szavazók, például ugyanazon udvar vagy kocsma felé, akkor nagy eséllyel láncszavazás folyik a háttérben, és ott lesz a bázis, ahonnan az koordinálva van.”
Az utóbbi választások tapasztalatai, nyilvánosságra került esetei alapján feltételezhető, hogy a közmunkások fenyítésének egyik módja szavazólapjuk lefényképeztetése, majd annak „hivatali” bemutatása hétfőn, esetleg elküldése még a szavazás után az illetékesnek. Böcskei szerint „ezt úgy lehet kijátszani, ha behúzzuk az x-et a kormánypárti jelöltre, listára, lefényképezzük, majd pedig érvénytelenné tesszük a szavazólapot, és mivel törvény adta jogunk újat kérni egyszer, már élünk is a lehetőséggel. Az elrontott szavazólapot vissza kell adni, de fontos: az rontott legyen.
Az elemző szavazóköri kiskátéja szerint érdemes ügyelni arra, hogy a szavazólapokon eredeti pecsét legyen. Ha a pecsét színes, akkor látszani fog, hogy megpróbálták-e fénymásolni, viszont ha fekete, akkor külön meg kell bizonyosodni róla, hogy a pecsét eredeti, nem pedig fénymásolt. „A szavazólap viszonylag könnyen előállítható, fekete pecsét esetén szólaljon meg bennünk a csengő” – fogalmazott.
Böcskei a szavazatszámláló bizottsági tagoknak is tett ajánlásokat, egészen attól kezdve, hogy jobb nem magára hagyni más pártok delegáltjait, így még a mosdóba járást is érdemes szervezetten, óvatossággal kezelni.
A korábbi rossz tapasztalatok alapján a kiskáté kitér arra: „ügyeljünk rá, hogy a delegáltak között legyen munkamegosztás. Senki ne csinálja több mint 12 órán át ugyanazt a munkát, különösen figyeljünk arra, hogy az utolsó két órában ne a kormánypárti delegált kezelje a névjegyzéket, a Kubatov-lista ilyenkor is élesítésre kerülhet. Az utolsó pár óra – különösen a kistelepüléseken – élet-halál kérdése lehet; ha a kormánypárti delegált úgy akarja, úgy jelenhet meg a szavazó neve a névjegyzéken, hogy valójában ott se volt.”
Böcskei szerint gyanús viselkedés lehet az is, ha valaki a névjegyzéket ellenőrizve gyakran megy ki telefonálni. De arra is érdemes figyelni, hogy a névjegyzéket kezelő kezében nem lehet toll napközben, az oda rendelt tollat adhatja csak a szavazni kívánónak – vagy utóbbi a sajátját használhatja. Arra sem árt ügyelni, hogy mindenki a saját nevénél írja-e alá a névjegyzéket.
Mivel a szavazólapok már készen vannak, nem lehet újakat legyártatni, vagyis a szavazás napját megelőzően visszalépett jelölteket le kell húzni a szavazólapról. „A delegált ügyeljen arra, hogy ne az őt delegáló párt jelöltjét húzzák ki véletlenül a szavazólapról. Evidens lenne, hogy ez nem fordulhat elő, de mégis történt már ilyen” – hívta fel a figyelmet.
Az érvénytelenített voksok esete kapcsán a szakértő arról írt, hogy ha és amennyiben például 300-zal több szavazólap kerül be az urnákba, mint ahányan jogosultak szavazni az adott szavazókörben, akkor az 300 szavazat levonásával jár minden jelölttől. Nem véletlen, hogy viszonylag gyakori módszer ez is a választási csalásra, hiszen aki csal, illetve akinek jelöltje csal, az a levonás után is 0 szavazatnál járhat, míg a többiek mínusz 300-nál. „Kivédeni ezt úgy lehet, ha a delegált nagyon figyel, és ügyel bent a szavazókörben, nem hagyja, hogy elaltassák” – fogalmaz Böcskei, kiemelve, hogy erre is volt példa, így „kitakarták” a delegáltat, kérdezgettek tőle, feltartották a felügyeletben, miközben az urnába vitatható, később érvénytelenített voksok kerültek.
Az elmúlt napokban is érkeztek hírek az otthonukban, vagy kórházban szavazók voksainak befolyásolási kísérletéről. Böcskei azt javasolja, mozgóurna használata esetén javasolt különböző pártdelegáltaknak is jelen lenni.
A kiskátéban szerepel az is, hogy az ellenzék készülhet arra: egy-két helyen a kormányváltó pártot keresik majd a szavazók, de ezt élőszóban „összefogásnak” nevezik. „Biztosak lehetünk abban, hogy ilyenkor nem valamelyik kamupártot keresi az illető, és abban is biztosak lehetünk, hogy a kormánypárti delegált rávágja, hogy ez meg az a lista. Delegáltként ébernek kell lenni, nem árt visszakérdezni, mire, illetve kire gondol az illető.
Arról a polgárról, aki „kísérőként” többször jelenik meg a szavazókörben, okkal lehet feltételezni, hogy nem irgalmas jótét lélek, hanem pártszimpatizáns, pártszolga, „megbízott”, aki „segít” a lehető legjobb döntést meghozni – figyelmeztet Böcskei. A bizottság tagjainak fel kell ismerni ezt, rá kell kérdezni, hogy ő kicsoda. Ha valaki segítséget kér a szavazáshoz, tudni érdemes a delegáltaknak, hogy mindig két bizottsági tag mehet be a fülkébe. „Ne engedjük, hogy csak egy párt delegáltja menjen be az illetővel! Azt se, hogy a pártok az agitációs anyagaikat otthagyják a szavazófülkében, rendszeresen ellenőrizni kell a fülkét.”
Végezetül a politikai elemző arról is írt: fontos, hogy a szavazatszámlálás közös munka. „Ne hivatkozzon senki sietségre, és minden számláló bizottsági tag ellenőrizze a számlálás minden folyamatát! Figyelni kell, nehogy pecsét kerüljön például egy le nem pecsételt szavazólapra. A szavazatszámlálók kezében ne legyen toll” – e két csalási lehetőséget azzal lehet kivédeni, hogy a számláláskor ne legyen semmi az asztalon, se pecsét, se toll. Történt már köröm alá rögzített tollheggyel szavazólap-érvénytelenítés, éberség ekkor is szükséges, mutassa meg mindenki a kezét, mielőtt indul a számolás – fogalmazott Böcskei Balázs.