Számonkérési egyenleg

Két évre szólt a kormánybiztosság, mégis öt hónap lett belőle. Ne mondja, hogy kinevezésekor nem tudta: zuglói jelölt lesz, és a két poszt összeférhetetlen.

– Tudtam, hogy jelölt leszek, de akiket akkor megkérdeztünk, azt mondták, a két tisztség nem összeférhetetlen. Most pedig úgy gondoltam, a szigorúbb értelmezést kell alapul venni, vagyis az összeférhetetlenséget. És végül Zuglót választottam, amely százhúszezer ember otthona.

Láttunk már a Fideszben olyan politikusokat, akik a frontvonalból, harcos pozícióból inkább visszahúzódtak, a biztosat választották.

– Nem szoktam visszavonulni. Ráadásul Zugló egy jobboldali politikus számára nem életbiztosítás. 2002-t leszámítva most először fordult elő, hogy mind a polgármestert, mind a testületi többséget mi adjuk. A városvezetésért nemcsak a kormánybiztosságról, de az ügyvédi tevékenységemről is lemondtam, pedig mindkettőt szívesen és – azt hiszem – sikeresen végeztem.

Kétségtelen, számos bejelentést tett – legutóbb például az Omninvest vagy a sanghaji magyar pavilon ügyében –, de Gyurcsányt nem sikerült rács mögé juttatni.

– Korábban is elmondtam: célkeresztemben nem voltak konkrét nevek. Egyenleget akartam vonni arról, hogy az elmúlt ciklus szereplői miképpen sáfárkodtak a közpénzzel. És bár akadtak pozitív példák, nyilvánvalóvá vált, hogy amint választaniuk kellett köz- és magánérdek között, az utóbbi mellett döntöttek.

Lehet, hogy feletteseinek ez a végkövetkeztetés csekély. Bezzeg Budai Gyula kétnaponta azzal áll elő: mikor kérik már ki Gyurcsány mentelmi jogát?

– Vezetőim elismerték a munkámat. Budai Gyula az állami földek értékesítését vizsgálva eljutott a sukorói ügy részleteihez. Közben az LMP egyik képviselője ugyanebben a témában személy szerint a volt kormányfő ellen tett feljelentést. Most a két szál összeért. De Budai célpontja nem Gyurcsány – az LMP bejelentésére kezdtek épp utána nyomozni.
-
Ha nincs politikai megrendelés, sem utasítás, mégis hogyan kell értelmezni Budai kijelentését, miszerint reméli: a legfőbb ügyész nem fog falazni Gyurcsánynak a mentelmi jog ügyében?

– Budai Gyula felkészült jogász, nem tudom, honnan szerzi az információit. Nem kommentálom a munkamódszereit, ám maga Gyurcsány mondta, hogy szívesen áll bármely hatóság rendelkezésére. De az elszámoltatás elsősorban nem személyekről, hanem a működési modell feltárásáról szól. Például az In-Kal Securityvel állami pénzen a kormány megfigyeltetett egy bírónőt, hogy kiderüljön, rajta keresztül zsarolható-e egy volt állami alkalmazott. Nem gondolom, hogy ezért Gyurcsány személyesen felelős, ám a modell elgondolkodtató. És ez vagy az Omninvest ügye csak a jéghegy csúcsa. Több ezer szerződést néztem át, elég aktív ember vagyok.

Kétség nem fér hozzá. Mégis, hogyan szolgálja a közpénzek hatékony felhasználását, ha egy javaslata szerint ezentúl „bármilyen értékű jogi szolgáltatást közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül lehet igénybe venni”? Eddig ötvenmillió volt a limit.

– Ügyvédválasztáskor a bizalmi elv a legfontosabb. Ám a közbeszerzés ezt nem ismeri, ez az egyik ellentmondás. A másik: az ügyvéd munkájának lényege a gondosság, de nem vállal garanciát, hogy megnyeri a pert. A közbeszerzésnél a lényeg az eredmény: elkészül a ház, működik a gép.

Állampolgárként mégis azt szeretném: közpénzből a legjobbat a legolcsóbban szerződtessék, még ha ügyvédről van is szó.

– Az ügyvédek kamarába tömörülnek, amely megszabja, milyen irodával kell rendelkezni, milyen etikai normák szerint kell eljárni, hogyan kell megjelenni. Ezért az ügyvédeknél a verseny nem értelmezhető, a szakma monopolhelyzetben van.

Azt ön sem gondolja komolyan, hogy nincs jó és rossz ügyvéd, vagy épp „csókos”?

– Nincs objektív mérce, egyedül csak az ár, ám ez nem garancia a minőségi munkára. Befogadtunk viszont egy módosító indítványt az átláthatóság érdekében: nem kell közbeszereztetni a bizalmi elv okán, de ki kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben, hogy az illető minisztérium vagy állami cég kivel szerződött.

Azért csak van olyan terület, ahol számít az ár. Ön szerint reális, hogy ötmilliárdba kerül az ország körbefotózása, noha korábban 120-130 millióból is kijött?
– Az országleltár nemcsak a fotózásból áll.

De az arról szóló kiírást a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának volt cégére szabták.
– Fontos ez a munka, mert nem tudjuk, milyen és mekkora értékű vagyonunk van.

Nem az értelmét firtatom, hanem az árát, és azt, hogy miért épp az államtitkár korábbi cége felelt meg egyedül a kiírásnak.
– Nem vettem részt a kiírás előkészítésében, a műszaki paraméterek nyilván magyarázatul szolgálnak. De nincs ügy, hiszen nem kötötték meg a szerződést. A leltározást el kell végezni, később bizonyára sor kerül rá.

Bizonyára. Működött a szavazógépe a múlt héten?
– Igen.

Akkor legyen kedves, mondjon egy olyan esetet, amikor a költségvetésről, járulékokról, illetékekről szóló törvények sérthetik az élethez való jogot.
– Ez milyen kérdés?

Erről szavaztak. Ezentúl csak ilyen és ehhez hasonló okkal vizsgálhat majd paragrafusokat az Alkotmánybíróság.
– A kérdés az, kialakultak-e hazánkban a demokratikus intézmények, működnek-e a fékek és ellensúlyok. Nyilvánvalóan igen.

Olyan jól működnek, hogy már le is bonthatók?
– Nem ez történik. Demokráciában minden hatalom a néptől ered, az ad felhatalmazást a kormánynak és a parlamenten keresztül az önálló hatalmi ágaknak is. A választók pontosan tudták, hogy a Fidesz véget akar vetni az eddigi, magánérdekeket szem előtt tartó gyakorlatnak.

Persze, csak arról nem volt szó, hogy ezt alkotmányellenesen teszik.
– Demokratikusan tettük.

Egyik legfontosabb döntésüket elmeszelte a testület.
– Teoretikusan beszélek. Fontos az alapintézmények kérdését, az alkotmányról szóló véleményeket kiérlelni. Utóbbi szerintem az alapjogokat tekintve a legmodernebb alkotmányok egyike, de a kontinuitással probléma van. Magyarországnak fantasztikus alkotmányos története van, akár Werbőczyre, Szent István törvényeire vagy a ’48-as áprilisi törvényekre gondolunk.

Úgy beszél, mintha nagy-nagy becsben tartanák az alaptörvényt, miközben akkor nyúlnak hozzá, amikor épp kényelmetlen valamelyik része.
– Én nagy becsben tartom, de a történeti alkotmányhoz kell visszanyúlni. Áprilisban ez remélhetőleg megvalósul, s onnan visszatekintve a mostani csak apró vita lesz.

Ahogy apró vitával kezdte zuglói munkásságát is: alpolgármesternek jelölte volt kampányfőnökét, Kovács Balázst, akit a helyi Fidesz-frakció is elutasított.
– Rendeződött a helyzet.

Rossz nyelvek szerint a renitensek a Parlamentben kaptak eligazítást. Utána csont nélkül ment a szavazás.
– Arra kértem a képviselőket, hadd döntsem el, kivel szeretnék együtt dolgozni.

Miért is van szükség egy harmadik alpolgármesterre – megint csak bruttó félmillió forintért –, aki ráadásul külsős, és 2008-ban ittas vezetésért és egyéb közlekedési bűncselekményekért eljárás indult ellene?
– Új modellt szeretnék kialakítani: aki jól végzi a munkáját, az maradhat, viszont racionalizálunk. A bizottságok számát csökkentettük, de mivel sok az ellátandó feladat, kell a három alpolgármester, átlátható feladatkörökkel.

Így lett bizalmi embere a Vagyonkezelő Felügyelőbizottságának vezetője, miközben ön saját hatáskörébe vonta a közbeszerzéseket.
– De a vagyonbizottság elé minden ügyet beviszek, s ott javaslatokat tesznek. Hiszem, hogy az egyszemélyi felelősség tiszta helyzetet teremt.