Sólyom: lehetett tudni, hogy Orbán ezt fogja tenni
Sólyom László szerint az alkotmányreform több mint jelképes csapás az új demokrácia ellen.
A Die Pressében megjelent vendégkommentárjában Sólyom László megállapítja, hogy már a választások után megmutatkozott: a kétharmad birtokában Orbán Viktor mindenekelőtt az igazságszolgáltatás és az alkotmánybíráskodás rovására akarja kiterjeszteni hatalmát.
Látszott ez abban, hogy 62 évre vitték le a nyugdíjkorhatárt, ami azt jelentette, hogy tömegesen küldik nyugállományba a bírákat, de abban is megnyilvánult, hogy 15-re emelték az alkotmánybírák létszámát, és módosították az elnök megválasztásának módját. Kezdett eltávolodni egymástól az alaptörvényben rögzített politikai és jogi rendszer, illetve a tényleges gyakorlat. Az alkotmányt mindinkább napi politikai célok szolgálatába állították. A negyedik módosítás pedig megerősíti azt az állapotot, amelyben a törvényhozás felülvizsgálhatja azt a tevékenységet, amelyet az Alkotmánybíróság fejt ki az alaptörvény védelmében. Ily módon véglegessé vált a szakadék az alkotmányos rend és a valós gyakorlat között.
Az alaptörvénynek ellentmondó állapotot kizárólag olyan tiltó rendelkezések formájában betonozzák be, amelyek az Alkotmánybíróság hatáskörét érintik, bár ezt a szöveg nem árulja el: a rendszer átalakítása láthatatlan. Tükröződik viszont a kormánypártok magatartásában. A volt államfő kiemeli: csak remélni lehet, hogy a korábbi alkotmánybírósági ítéletekbe foglalt gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra hatékony marad.
(A vezető osztrák konzervatív napilapban közölt cikk rövidített változata Sólyom Lászlónak az Osteuropa (Kelet-Európa) című német folyóirat 2013/4. számában megjelent írásának. A tanulmány a Sólyom László által írt, és a Népszabadságban idén március 13-án megjelent írás német fordítása, amit maga az Osteuropa készített el.)
