Sólyom László keményen bírálta a Fideszt

Érthetőnek, illetve a józan ítélőképesség megnyilvánulásának nevezte Sólyom László köztársasági elnök az aszófői falunapon mondott beszédében, hogy az elmúlt két évben példátlanul megnőtt a bizonytalan szavazók tábora - írja az

Origo. A tendencia a volt államfő szerint a kormánynak és az ellenzéknek is köszönhető, mert "egyre kevesebben viselik el azt a lebecsülést, ami a magyarázat nélküli, erőszakos kormányzati lépésekből éppúgy árad, mint abból, amikor megérdemelten hitelüket vesztett ellenzékiek lármáznak a demokrácia védelmében."

A beszéd további részében Sólyom László már szinte kizárólag a kormánypártokkal szemben fogalmazott meg kritikát: bírálta például a Fidesznek kedvező módon átírt választási törvényt, a nagyobbik kormánypárt még előzetes feliratkozásról szóló terveit pedig - az érveit egyelőre nem részletezve - egyenesen alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte.

Nem volt jobb véleménnyel a volt köztársasági elnök a Fidesz és a KDNP két éves törvényalkotási tevékenységéről sem.

Az alkotmányos kultúra a volt államfő szerint nemcsak törvényhozásban, hanem a kormányzásban is odaveszett az utóbbi két évben, mert "a kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne."

"Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. A magyar alkotmány, majd a helyébe lépő alaptörvény (...) elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják" - sorolta a beszédben az általa elítélt kormánypárti beavatkozásokat az államfő, hangsúlyozva, hogy a legsúlyosabb beavatkozások az alkotmánybíráskodást és a független bírósági rendszert érintették.

Sólyom László a beszédben több ponton utalt rá, hogy a kormánynak számos olyan terve vagy intézkedése volt, amelynek megvalósításában egyetértett volna, a kormányzás stílusa és alkalmazott eszközei azonban a jó célokat is lerontották szerinte.

A jó célok és megvalósításuk ellentmondására a nyugdíjügyet hozta fel példaként a volt köztársasági elnök, helytelenítve, hogy "a fenntartható nyugdíjrendszernek még körvonalai sem láthatók", a korábban kötelezővé tett magán-nyugdíjpénztárak pénze pedig az államadósság csökkentésre ment el.

Nem ment el szó nélkül az államfő a bírák illetve a közszféra dolgozóinak kötelező nyugdíjazása mellett sem, megemlítve az ellentmondást, hogy a közalkalmazottakat úgy kényszeríti nyugdíjba a kormány, hogy közben stratégiai célja, hogy minél többen dolgozzanak.

Sólyom László több ponton is bírálta emellett a beszédében a közoktatási reform több vitatott pontját is, az iskolaigazgatók központi kinevezésétől egészen addig, hogy a jövőben csak az iskolaépületeket működtethetik majd az önkormányzatok.

Az alkotmányos kultúra hanyatlása és a kormányzati központosítás egyetlen megmaradt ellensúlyának az önkormányzatokat, illetve helyi közösségeket nevezte a volt államfő, zárszóként pedig e szerep megőrzésére, küzdelemre biztatta a falunapon összegyűlteket.