Sik Endre: Harckészültségben tartja a Fidesz-híveket a népszavazás

A szociológiaprofesszor szerint megtanultuk, hogy az élet nehézségeire a gyűlölködés a válasz. Interjú.

2021. július 30., 07:02

Szerző:

Orbán Viktor népszavazást is hirdetett, miután kiküldte levelét a nemzeti konzultáció kérdéseivel. A szavazási kérdések a gyermekeknek szóló szexuális felvilágosításról és nemük átalakításáról szólnak, míg a nemzeti konzultáció látszólag azt tudakolja: akarjuk-e az ország megerősítését, kívánjuk-e, hogy a kormány megvédjen minket a járványoktól és Brüsszel önkényétől. Sik Endre szociológiaprofesszor – jelenleg a delmenhorsti Hanse-Wissenschaftkolleg kutatója – korábbi írásaiban arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti konzultációk csak formájukban hasonlítanak közvélemény-kutatásra, igazi céljuk a közvélemény alakítása. 

Úgy látszik, a kormány olyan kíváncsi az állampolgárok véleményére, hogy már nemcsak konzultálni akar, de népszavazást is szeretne. A vészhelyzet elvben kizáró ok lehetne, de már az sem akadály. Jobb eszköz bármire a népszavazás, mint a nemzeti konzultáció?

A kormány egyáltalán nem kíváncsi a válaszokra sem a nemzeti konzultáció, sem a népszavazás esetében. A nemzeti konzultáció valójában nagyon durva eszköz arra, hogy megmondják az embereknek: hogyan kell gondolkodniuk. A kérdéseknek álcázott állítások azt sugallják, hogy éppen mitől kell félni, kik bajaink okozói, akiktől csak ő védhet meg minket. Ez valójában kőkemény szellemi erőszak. A népszavazás kérdései kevésbé durvák. Igaz, árad belőlük némi monotónia, de igazából profi kérdések. Akár lehetne is gondolkodni rajtuk, ami megkülönbözteti őket a nemzeti konzultáció kérdéseitől, mert azok többségére nem is lehet értelmesen felelni. De a kormányt ebben az esetben sem érdekli, hogy az emberek mit gondolnak.

Az érdekli, hogy tematizálja a közbeszédet, meghatározza, hogy az emberek mivel foglalkozzanak, és mivel ne. Ebből a szempontból ugyanaz a stratégia, mint a nemzeti konzultáció esetében. Ám a népszavazási kérdéseket nem kísérik hasonlóan hosszú, durva felvezető mondatok, amelyekben a kérdező előre elmagyarázza, hogy miről mit kell gondolni, és felsorolja a bűnbakokat: Brüsszelt, Sorost, a migránsokat. Itt még a válaszok alternatívái is rendben vannak: a nemzeti konzultáció kérdései gyakran úgy vannak kidolgozva, hogy csak az elvárt választ lehessen rájuk adni: csak kicsit vagy nagyon van igaza a kérdezőnek.

Most a téma is szűkebb. A gyermekek szexuális felvilágosításáról van szó, illetve két kérdésben is a születési nem átalakításáról.

Ebben az esetben olyasmire kérdeznek rá, amiről valójában nincs is közvélemény. Nem létezik. Normális emberek ezekről a kérdésekről nem gondolkodnak, ilyesmiről nem beszélgetnek, van éppen elég gondjuk, amivel foglalkozniuk kell, de ez nem tartozik ezek közé.

Már csak azért sem, mert rákérdeznek a gyermekek nemét átalakító kezelésekre is, amelyek alkalmazása 18 éves kor előtt eddig is szigorúan tilos volt Magyarországon.

Ezért is felesleges beszélni magukról a kérdésekről. Ebben az esetben maga a téma provokál. A kérdések egy nem létező problémára vonatkoznak, ami szinte senkit sem érint. Ám a kérdező éppen azt akarja, hogy az emberek ezzel foglalkozzanak, ezt vitassák meg maguk között, egészen más témák helyett.

Ilyen módon el lehet terelni a figyelmet a kormány számára kínos kérdésekről, például a Pegasus-ügyről vagy az uniós támogatások kifizetések halasztásáról?

Aki szerelmes Orbán Viktorba, és azt gondolja, hogy ő az ország megmentője, annak a számára mindegy, hogy én úgy gondolom-e, hogy ezekkel a kérdésekkel csak a fontosabb ügyekről akarja elterelni a figyelmet. A morális pánikkeltésen keresztül ezeket az embereket akarják aktivizálni. Ezek az üzenetek is a saját tábornak szólnak.

Lehet, hogy a gyerekek szexuális nevelésének témája beelőzi majd a választási kampányban Sorost és Brüsszelt, és a 2022-es választási kampány főcsapásának iránya lesz?

Itt tulajdonképpen két téma csúszik egybe. Az egyik, hogy mi lesz a gyerekeink nevelésével, és a másik, hogy mi lesz a nemmel, ezzel az ősi biológiai adottsággal. Ennek a két dolognak az összekötése maga a morális pánikkeltés: lám a mi ellenségeink már ezeket az eddig érinthetetlen és tiszta dolgokat is megszentségtelenítik. A gyereknevelést eltorzítani és a nemet változtathatóvá tenni, ráadásul a két jelenséget egybegyúrva, azt az üzenetet küldi, hogy veszélyben vagytok, és az emberek megijedhetnek attól, hogy borul az egész világképük, az erkölcsi rendjük.

Tehát erről szól majd a választási kampány?

Nem hiszem, hogy bűnbakot cserélnek, inkább arra számítok, hogy mindent mindennel egybemosnak, elegyítenek majd, hiszen a bűnbakokat össze kell kötni egymással ahhoz, hogy minden rétegben félelmet keltsenek. Annak érdekében azonban, hogy a kérdések átmenjenek az Országos Választási Bizottságon, most le kellett mondaniuk a nemzeti konzultáció esetében alkalmazott technikáról. A kérdéseket a testület talán nem engedné át, ha azok Sorosról, meg az EU-ról szólnának. Mégiscsak ülnek jogászemberek a kormányban, akik ismerik a választási kérdésekre vonatkozó követelményeket. Szerintem ez az egyetlen oka annak, hogy a bűnbakok felvonultatása most elmaradt. De majd előjönnek a választási kampányban azzal az indokkal, hogy a népszavazási kérdésekben felsorolt veszélyekkel azért kell foglalkoznunk, mert a Soros által irányított brüsszeli maffia és a civil szörnyetegek – talán a migránsokkal együtt – a magyaroktól idegen, bűnös dolgokat akarnak ránk erőltetni.

Egyébként Karácsony Gergely is hirdetett népszavazást, méghozzá olyan kérdésekkel, amelyek a költségvetésen kívül nemzetközi szerződéseket is érintenek. Ne tudná, hogy ezeket el fogják utasítani?

Természetesen tudja. Okos fiú, meg az a csapat is, amelyik neki dolgozik. Egy csomó dolgot nagyon jól csináltak, például ahogyan a Fudan egyetem ügyére reagáltak. Karácsonynak nem lehet kétsége afelől, hogy ezeket a kérdéseket vissza fogják dobni, ám ebben az esetben sokak szemében ő mártír lesz.

Beszéljünk a nemzeti konzultációról is. Annak legfőbb újdonsága az emojik, az interneten használt, érzelmeket kifejező arcocskák alkalmazása a plakátokon, alighanem azért, hogy a fiatalok érdeklődését is felkeltsék. Ön szerint bejön?

Ezt sohasem fogjuk megtudni, hiszen amikor a kormány értékeli majd a beküldött válaszokat, azt fogja közölni, hogy ez volt minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációja. Mindig ezt mondják. Soha semmilyen tisztességes elemzés nincs arról, hogy a társadalom különböző rétegei hogyan fogadták a kérdőívet, milyen különbségek voltak a reakcióikban. Így nem fogjuk megtudni például azt sem, hogy a fiatalok hogyan reagáltak. Persze a kérdőív kiötlői sem tudják meg, de nem is érdekli őket. Pedig elég költséges levelezni az ország minden felnőtt polgárával – ami egyébként a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló. Szokás szerint mondanak majd egy számot arra, hogy hány ívet küldtek vissza, és kérdésenként közölnek majd egy-egy százalékos eredményt. Persze jó magasat, megint kimutatják majd, hogy szinte mindenki egyetért velük.

Viszont az emojik alkalmazása ebből a szempontból legalább őszinte módszer, hiszen nem intellektuális kalandra hívják az állampolgárokat, hanem érzelmeket, indulatokat akarnak kiváltani belőlük. Erre talán jók ezek a rajzocskák.

Lehet, de ettől ez a propagandakampány nem biztos, hogy sikeres lesz a fiatalok körében. Nem hiszem, hogy a fiatalok átütő vonzalmat éreznének az emojik iránt. Hogy jobban elfogadnak valamit, amit arcocskákkal próbálnak eladni nekik, és hogy elalélnának attól, hogy a propaganda ezt a lebutított kommunikációt használja.

A kérdéseket olvasva persze déjá vu élményük lehet. Ezt már láttuk, olvastuk. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz elszánt hívei beküldik majd a sugallt válaszokat, és csönget a pénztárgép azoknál, akik ilyenkor a milliárdos bevételt szokták kasszírozni. És tovább? Működhet-e másoknál, új csoportoknál?

Ez senkit sem érdekel. A nemzeti konzultáció valódi célja, hogy mobilizálja, harckészültségben tartsa a Fidesz híveinek már jól megdolgozott körét és – ahogyan ez a kérdésben helyesen szerepelt – hogy pénzhez juttassa azokat, akik ilyenkor pénzt szoktak kapni. Más nem érdekes. Új tömegek most aligha fognak csatlakozni, aligha akad bárki, aki ahaélményt érez majd. Nem hiszem, hogy sokan a homlokukra csapnának, hogy tényleg, most, hogy Orbán Viktor megkérdezte, én is rájöttem, hogy Soros György meg Brüsszel tehet a bajainkról.

Azért a gyűlöletkeltés működik, Pécsett már összevertek két meleg orvost, a budapesti VIII. kerültben is megpróbáltak betörni egy olyan lakásba, ahol kitették a szivárványos zászlót.

Ezek elszigetelt jelenségek, és biztos, hogy nem valamiféle központból szervezett cselekmények voltak. Ugyanakkor tény, hogy a félelemre, a gyűlölködésre építő népszerűséghajhászás játék a tűzzel. Mert persze erről van szó, politikai haszonra szert tenni azzal, hogy odadobnak az embereknek egyes ügyeket és csoportokat, akiket nyugodtan utálhatnak. Ez hosszú távon elkerülhetetlenül azzal jár, hogy csökken a társadalom általános toleranciaszintje. Ekkor már nemcsak azokat fogjuk utálni, akiket éppen kellene az aktuális nemzeti konzultáció szerint, hanem azokat is, akikkel a hétköznapokban meggyűlik a bajunk, vagyis egymást. A lényeg az, hogy megtanítottak minket arra, hogy a gyűlölködés megfelelő válasz az élet nehézségeire.

És ez már elég jól megy nekünk. Belejöttünk. A kutatások azt mutatják, hogy az idegenellenesség évről évre növekszik Magyarországon.

Ez nyilvánvalóan így van, ám szerencsére nagy a különbség aközött, hogy az emberek hogyan reagálnak a tudatosan kialakított gonosz kérdőívtechnikára, és hogyan viselkednek a mindennapi életben.

Egy választás előtt felfokozott légkörben mennyire változnak a gyűlölködés mechanizmusai?

Az orbáni hatalomgyakorlásnak fontos jellemzője a hívek folyamatos mobilizálása, mondhatjuk úgy: az örökös kampányüzemmód. Mindig háborús állapot van, méghozzá nem csupán körkörösen, de növekvő spirálban kell védekeznünk. Orbánnak ez jó, mert mindig megmondhatja, hogy kik az ellenségek, akik felett aztán folyamatosan győzelmet lehet hirdetni. Mostanában már kétszeresen is hivatalos veszélyhelyzet van. A migránsok és a járvány miatt is. De már a válságos állapotok meghirdetése előtt is folyamatosan növekedett a háborús, a katonai gondolkodásmód dominanciája.

Ez az a terep, amelyen a miniszterelnök otthonosan mozog. Mondhatnánk azt is, hogy ez a futballöltöző természetes közege, de inkább arról van szó, hogy a híveket izgalmi állapotban, harci készültségben tartsák. Ez annyira állandósult, hogy manapság már elég »rátölteni«, minimális lökést adni az aktivitás fenntartása érdekében. Nem kell érvelni, bonyolult bizonyítási eljárást folytatni. Igazi konzultációra sincs szükség, sőt, jobb, ha nincs is véleménycsere. A gyűlölködés kódjai adottak, elég néhány hívószót bedobni. Elég azt mondani, hogy az UEFA bántja a magyart. A németek szivárványos zászlóval rohangáltak be a pályára, és mégis a mieinket büntették meg. Ezt biztos meghallja minden utcai harcos (s ne feledjük, Orbán is annak tartja magát), vagyis a B-közép.

Ráadásul a „mieink” közül néhányat őrizetbe vettek tetovált önkényuralmi jelképek miatt. Amelyek itthon már senkinek sem szúrnak szemet!

Igen, pedig ezeket a tetoválásokat ők a szólásszabadság »bőrkifejezési« módjának tartják.

A nemzeti konzultáció kérdései között is vannak olyanok, amelyeket kifejezetten hamis állításokra építettek. Nem igaz például, hogy a bankok a hitelmoratórium megszüntetését akarják, vagy hogy az EU klímaadót akar bevezetni. Számít ez?

Egyáltalán nem számít. A fake news, a dezinformáció éppen azért működik, mert egy-egy állítás hatásához semmi köze nincs annak, hogy az történetesen igaz-e vagy sem. Goebbels például azt mondta: ha az állam hazudik, akkor hazudjon nagyot. Akkorát, amiről senki sem feltételezi, hogy egy kormány ekkorát is mer hazudni. Mai tanítványai pedig megtanulták a leckét.

Az interjú a 168 Óra 30. számában jelent meg.

(Kiemelt kép: Sik Endre, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezetője tart előadást a Republikon Intézet által szervezett, Pártok félidőben című konferencián, az A38 Hajón. Fotó: Beliczay László / MTI)

11:13

Lázár János építési és közlekedési miniszter az NKK által összeállított és kiértékelt, Budapestet és agglomerációját érintő mintegy nyolcvan beruházásból mindössze nyolcat engedett tovább. Az idő előtti megszakítás nem csak azért fájhat a budapestieknek, mert nem épülnek meg, hanem ezért is, mert a befejezett tervezés nélkül beláthatatlanná válik, mikor fog megvalósulni a fejlesztés. 

Az Eötvös József Gimnázium szervezésében megrendezett tiltakozáshoz még hét másik oktatási intézményből csatlakoztak diákok az Astorián, péntek reggel. Céljuk az volt, hogy kiálljanak az országos sztrájkban részt vevő tanárok mellett, és megmutassák Budapestnek, az országnak, hogy még mindig itt vannak, és még mindig nem történtek meg azok a változások az oktatásban, amiért már egy éve tartanak a demonstrációk.