Sem Paksról, sem az állami luxusfizetésekről nem lehet népszavazást tartani
Újabb népszavazási kérdések hitelesítését tagadta meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén, a kilenc kérdést ugyanaz a magánszemély nyújtotta be.
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy minden, Magyarországon 2018. január 1. után üzembe helyezett atomerőművi blokkot legkésőbb az üzembe helyezést követő 180. napon végleg üzemen kívül helyezzenek – írja az MTI. Az NVB ezt egyhangú döntéssel azért nem hitelesítette, mert a kérdés a paksi bővítésre vonatkozik, erről pedig nemzetközi szerződés rendelkezik, amelyről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a népszavazási kérdés Alaptörvény-módosításra is irányul, amely szintén nem lehet. A kérdést egyben megtévesztőnek tartotta a testület, mert a népszavazás kötőereje három év, vagyis az már nem kötné az Országgyűlést, amikor az új paksi blokkokat üzembe helyeznék.- A második kérdés arra vonatkozott, hogy minden olyan felsőoktatási intézmény, amelynek állami elismeréséről döntött az Országgyűlés, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint működhessen. Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a hitelesítést, részben azért, mert a hivatkozott törvény már öt éve nincs hatályban, ráadásul a kérdés azt a látszatot kelti, mintha a választópolgár a külföldi egyetemekkel kapcsolatban hozhatna döntést.
- A harmadik kérdés azt kívánta elérni, hogy legfeljebb havi bruttó kétmillió forint javadalmazásban részesülhessenek a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott cégek alkalmazottai. Az NVB 7:3 arányban megtagadta a hitelesítést, többek között azért, mert sem a javadalmazás, sem a foglalkoztatási jogviszony pontos tartalma nincs törvényben rögzítve.
- A negyedik kérdés arra vonatkozott, hogy a munkavállalókat az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző tíz éven belül csak azonnali felmondás alapján lehessen megszüntetni. Az NVB egyhangú döntéssel, többek között arra hivatkozva tagadta meg a hitelesítést, hogy a kérdés azt a hamis benyomást kelti, mintha az utolsó tíz évben nem lehetne például közös megegyezéssel megszüntetni a munkaviszonyt.
- Az ötödik kérdés előírta volna, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal. Az NVB ezt 6:4 arányban nem hitelesítette, részben arra hivatkozva, hogy a kérdés az országgyűlési képviselőkre is vonatkozna, így viszont érintené az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási szabadságát, amiről azonban nem lehet népszavazást tartani.
A hatodik kérdés arra vonatkozott, hogy 2018. szeptembertől a pedagógusok kötelező óraszáma ne lehessen több heti 22 óránál. Az NVB 7:3 arányban nem hitelesítette a kérdést a választópolgári és jogalkotói egyértelműség hiánya miatt. - A hetedik kérdés arra vonatkozott, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam. Az NVB 8:2 arányban megtagadta a hitelesítést, arra hivatkozva, hogy a jogalkotó már lényegében megvalósította a népszavazással elérni kívánt célt, emellett a költségvetést is érinti a kérdés.
- A nyolcadik kérdés azt célozta, hogy aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott titoktartási nyilatkozatot tesz, az megismerhesse az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség titkos, illetve szigorúan titkos állományú munkatársainak, illetve együttműködő személyeknek az adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat. Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a hitelesítést, részben azért, mert egy eredményes népszavazás esetén módosítani kellene az Alaptörvényt.
- A kilencedik kérdés célja az volt, hogy az Országgyűlés minden magyar öregségi nyugdíjban részesülő állampolgárnak tegye lehetővé, hogy a nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytathasson. Az NVB egyhangú döntéssel ezt sem hitelesítette, mert a kérdés azt a téves látszatot kelti, hogy általános tilalom, hogy aki kereső foglalkozást folytat, elveszti nyugellátását. A bizottság hivatkozott arra is, hogy a költségvetést érintené a változtatás.
Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
