Lapszemlénk a világból - Reuters: a jogállamisági vita Magyarországra és Lengyelországra összpontosul

Tegnap tették közzé az Európai Unió által finanszírozott Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja friss, idei tanulmányát, amely átfogó képet ad a vizsgált téma helyzetéről a 27-EU-tagállamban, valamint az Egyesült Királyságban, Albániában és Törökországban. A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen fizikai vagy virtuális veszélyeknek és támadásoknak vannak kitéve az újságírók. Górcső alá vette a munkafeltételeiket, de kitért olyan kérdésekre is, mint a médiapiac összetétele, a médiaszereplők politikai függetlensége és a társadalmi befogadás szintje az egyes országokban.

A 174 oldalas tanulmány megállapításai fontos adalékként szolgálnak majd a szeptemberre esedékes első jogállamisági jelentéshez, amely külön fejezetet szentel a médiapluralizmusnak. Az áttekintésből az derül ki, hogy ebben a tekintetben a helyzet több vonatkozásban romlott, de legalábbis nem javult Európában. Az egyes részterületekre vonatkozó veszélyeztetettséget országonként külön-külön jelölték zölddel, sárgával, illetve vörössel.

Magyarország feltűnősen sok vonatkozásban került a vörös kategóriába.

Az alapvető, jórészt jogszabályokban testet öltő védettség tekintetében ugyan a közepes fokú veszélyeztetettséget mutató sárga színnel jelölték – sőt, azon belül egyes részterületek alapvető védettsége zöld, azaz kockázatmentességre utal -, de a médiapiaci pluralizmus tekintetében már a magas fogú veszélyeztetettség vörös színét kapta. Vörös az a kockázati szempont is, hogy mennyiben szól bele a tulajdonos a szerkesztőségi tartalomba. A média politikai függetlenségét illetően szintén a vörös mezőbe került Magyarország – e vonatkozásban Lengyelországgal, Szlovéniával, Romániával, Bulgáriával és Törökországgal együtt.

A Politico című amerikai portál európai kiadása terjedelmes cikkben foglalkozik az Index hírportál ügyével. Kiemeli, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság – vagyis a központi uniós végrehajtó intézmény - azon alelnöke, aki az európai értékek érvényesüléséért és az átláthatóságért felel, újságírók előtt súlyos aggodalmának adott hangot a portál függetlenségének megőrzését illetően, és úgy fogalmazott:

nem szabad, hogy a gazdasági természetű nyomás politikai jellegű nyomásgyakorlássá változzon.

A cikk megírja, hogy az Index számos újságírója távozott, a függetlenség elvesztésétől való félelmében. Előzőleg eltávolították a szerkesztőség éléről Dull Szabolcsot. Jourová azt mondta, általában is súlyos aggodalmai vannak a magyar média helyzetét illetően. A Politico szerint magyar újságírók és szakértők régóta aggályokat fogalmaznak meg amiatt, hogy a kormány növekvő ellenőrzést gyakorol a média felett. A portál emlékeztet arra, hogy 2016-ban bezárták az ország legnagyobb lapját, a Népszabadságot.

Jourová kiemelte: ahhoz, hogy szabad és tisztességes választásokat rendezzenek, garantálni kell a médiapluralizmust és a szólásszabadságot. Ezért szemléli aggodalommal a magyarországi helyzetet – mondta, és hozzátette, hogy

a függetlenség magas fokú veszélyeztetettségét érzékeli Magyarországon.

Ezzel a kijelentésével mintegy politikai nyomatékot is adott az imént ismertetett átfogó tanulmány megállapításainak.

Az Európai Bizottság cseh alelnöke megjegyezte: rendkívül nehéz lehet a szerkesztőségnek ilyen bizonytalan légkörben dolgozni. Elmondta, hogy az Európai Bizottság kapcsolatban áll az Indexszel.

Vera Jourová az újságírók előtt a magyar médiahelyzetről szólva kitért arra is, hogy több mint négyszáz kormánypárti médiaintézményt fogtak össze a Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítvány, a KESMA ernyője alatt. Közölte: az Európai Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy ez összeegyeztethető-e a versenyjogi szabályokkal.

A Politico megállapítja, hogy az Index kemény oknyomozó anyagaival tett szert elismertségre. Példaként kiemeli: ez a portál tárta fel, hogy magyar tisztségviselők vesztegetés fejében magyar útleveleket adtak orosz és ukrán állampolgároknak. Az Index szerkesztőségét ismerő személyek egyike a Politico újságírójával beszélgetve úgy vélekedett:

a kollektíva belefáradt abba, hogy évek óta politikai támadásokat kell elhárítania.

A Reuters hírügynökség, abban a New York Times által is átvett beszámolójában, amely az Európai Parlament tegnapi vitájáról szól, és amelynek az eredményeként nagy többséggel megszavazták a minapi EU-csúcson született költségvetési alku tartalmát erősen kritizáló határozatot, kitér arra is, hogy Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a frakcióvezetője a jogállamisággal kapcsolatban azt mondta: „e tekintetben világosnak kell lennünk. Útitervvel kell rendelkeznünk annak az egyértelmű elvnek az érvényesítésére, miszerint nincs pénz, ha nem tartják tiszteletben az európai szabályokat és mechanizmusokat”. A Reuters ehhez hozzáteszi:

a jogállamisági vita Lengyelországra és Magyarországra összpontosul.