Roma integráció helyett elszabadultak az indulatok

Hiányolták a gyűlésről a projektvezetőt, kritizálták az önkormányzat munkáját, és kérdéseket tettek fel, amelyekre vagy született megnyugtató válasz, vagy nem. Ismert: a falu tavaly 50 millió forintot nyert a romatelep felszámolási programra. A vasúti sínek menti telepet lebontják, lakóit a faluban megvásárolt ingatlanokba költöztetik. A bejelentés után felhördült a lakosság. „Miért pont ők kapnak támogatást? Nem akarom, hogy roma legyen a szomszédom. Nem fogják megbecsülni az új házukat!“ – sorjáztak a vélemények. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy ne induljon a projekt, de nem lehetett népszavazást kiírni. Az akkori polgármester megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott, időközi választáson Merész István nyerte el a tisztséget. A projekt aztán elindult, de nem zökkenőmentesen. A lebonyolítást nem az eredeti, pályázatkészítő team kapta, ennek miértjét csak találgatni lehet, indoklása nincs. A projektvezető autóját kromofággal leöntötték, indulatból bőven maradt.

A falugyűlésen kiderült: a meglévő ellenérzés mellett már a projekt lebonyolításáról is vannak kételyek. Például: hogyan lehet, hogy társasházi lakást is megvettek, és a megengedettnél többet költöttek egy lakásra? A felújítási munkákat miért nem a legjobb árat kínáló vállalkozó nyerte el, aki ráadásul helyi is? Azt is kérdezték: tényleg több feljelentés van a projekt kapcsán az önkormányzat, a falu vezetése ellen? Miből állja az önkormányzat azt a pénzt, amit a pályázat írója követel, aki a projekt felelőse is lett volna az eredeti elképzelés szerint?

A polgármester visszafogottságot kért a résztvevőktől, mondván az újságban az jelenjen meg, hogy botrányba fulladt a falugyűlés.

Mégis abba fulladt, mert az emberek nem elégedtek meg a tájékoztatással. A

Sonlineezután megkérdezte a polgármestert: hány feljelentés érkezett a roma projekthez kapcsolhatóan ellene, és az önkormányzat ellen? Merész István elöljáróban leszögezte: nem tartja jó ötletnek újabb cikkel borzolni a kedélyeket. Kiderült: fenyegetések vannak, de feljelentés nincs. Illetve, a pályázat írója szeretne ötmillió forint pályázatírói díjat, és 1, 8 millió forintos kárigénye van.

A projektvezetővel a polgármester jelenlétében beszélhetett a

Sonline. Novográdecz Antalné azt mondta: pletykákkal nem kíván foglalkozni, csak a szakmai résszel.

– Öt házat vásároltunk meg, a felújítás kivitelezési határideje április 24. – mondta Novográdeczné. - Felmerült, hogy a megadott ár helyett miért többért vásároltunk ingatlant. Kértük a költségvetési módosítást a szociális tárcától, meg is kaptuk, mert az ingatlanok ára megemelkedett a településen, és úgy gondoltuk, ha jobb állapotú házat vásárolunk, csökkenthetjük a felújítási költséget és a ráfordított időt. A faluban 21 házat ajánlottak fel megvásárlásra. A roma családoknak nyilatkozniuk kellett, hogy szeretnének- e a kiválasztott házba költözni? Valamennyien aláírták. Igaz, előfordult, hogy jelezték: ez, vagy az a ház jobb lenne, de mi a minisztériumi műszaki szakértő nélkül nem dönthettünk. Talán jobb lett volna, ha mégis megengedik, már csak a falu kedélye szempontjából is, hiszen volt ház, ami külsőbb területre esett, de műszaki okok miatt nem vásárolhattuk meg.

A projektvezető elismerte: vettek társasházi ingatlant, miután az ügyvédjük azt mondta: jogilag ennek nincs akadálya. Hogy a társasház lakói ezt nehezen viselik és perrel fenyegetőznek, arról nem tehetnek. Novográdeczné hangsúlyozta: a pletykák nem érdeklik, csak az: a programot tisztességgel befejezni határidőre.

– Jönnek be hozzám emberek, hogy majd lopnak a romák, meg nem tudják fizetni a rezsit. Azt mondom nekik: ezek rosszindulatú feltételezések, hiszen nem loptak még, és nem halmoztak fel adósságot. A lényeg, hogy folyamatosan munkát kapjanak, és a kezüket ne engedjük el. Az pedig az adott szomszéd magánügye, mennyire tudja feldolgozni, hogy roma lakik mellette. Valaki azt mondta nekem: ezután kulcsra kell majd zárnom az ajtót. Kérdezem én: eddig nem zárta be, soha? Úgy látom, a programban résztvevő emberek jól kezelhetők. Fontos, hogy erősítsük a hitüket: ők, mint roma emberek ugyanannyit érnek, mint bárki más. Szó nincs arról, ahogy beszélik, hogy feladták, és nem akarnak költözni. Új házukban szeretnének élni – tette hozzá.

Munkahelyén beszélt a Sonline Orsós Jánossal, a projekt munkacsoport vezetőjével. Látszott, sok mondandója volna, de jobbnak látja magában tartani. Arról bátran beszélt: félnek a telepiek, mert viszály van a faluban, a lakosság fele biztosan ellenséges. Ez irigységből fakad, és roma-magyar ellentétből.

– Jobb lett volna, ha a meglévő házakat teszik rendbe a telepen, és nem költöztetnek el bennünket – vélte Orsós János.– A szomszédokkal baj lesz, erre jobban kellett volna figyelni. Itt, az alattunk lévő utcában a lakók kinyilvánították a nemtetszésüket, mégis ideköltöztetik az egyik családot. Volt, aki azt mondta, a roma majd nem tudja fizetni a rezsit, a másik meg: lemegy a házunk ára, ha roma lesz a szomszéd. Pedig a romák is próbálnak tisztességes körülmények között élni, ha esélyt kapnak, de ehhez az a legfontosabb, hogy legyen munkájuk. Nem szabadna általánosítani, mert nem minden roma rossz.

Tizenkét sínpár vezet a roma telepre, ennyin kell átgyalogolniuk, ha nem akarnak nagyot kerülni a falu felé. Orsós Imrééknek takaros a portája, nem hiába fél, hogy saját tulajdonától megválva, bérlakásba költözzön. Aggódik, milyen ellenséges környezetbe kerül, noha világéletében tisztességesen dolgozott. Azt mesélik: a falugyűlés után kifelé menet annyit mondott: a háborgók arra nem gondolnak, hogy a romák is emberek?

A szomszédos házak gazban, szemét veszi körül őket, rogyadoznak. Egyikből Orsós Hajnalka jött ki két gyerekkel, azt mondta: ne menjünk beljebb, a másik kettő alszik. Az asszony várja a költözést, nem nagyon gondolkodik azon, milyen lesz a szomszédok hozzáállása.

– Mit tehetnének velünk, talán megölnek? – mondta.
A ház hátánál másik porta, Kiss János nem engedett a kapun belül. Nem jókedvében találtuk.
– Meg fogom mondani, hogy nem költözök el, ha nem lesz munkám, mert miből fogom fizetni a rezsit? Igaz, öt hónapig lehettem közmunkás, de mi lesz később?
Visszafelé újabb tizenkét sínpáron át vezet az út, egy vasutas szólt: mehetünk, nem indul még a veszteglő vonat. Az biztos: nem életbiztosítás itt a túloldalra jutni. Oda, ahol roma fiatalember álldogált a háza előtt.
– Miért csak ők? – intett fejével a telepiek felé. – A mi házunkba se igen lehet lakni, erre nem jutott volna az ötven millióból?
A buszmegállóban várakozó két asszonyt hasztalan próbáltuk szóra bírni.
– Kérdezzen mást, ne a cigányokat, abból már elég – mondta egyikük. – Különben úgyis késő. Az biztos, nagy baj van ebben a faluban, de mi nem látunk bele. Én nem utálom a cigányokat, de mondja meg, maga szeretné, ha „kisebbség“ élne a szomszédjában?

Jogszerűtlen a kivitelezés? Vitatják a beruházást elnyert társaság kiválasztását is a minisztériumnál

Vitatja a kivitelező kiválasztásának jogszerűségét – a pályázatot öt lakóház felújítására írták ki, ezekbe költöztetik a romákat – a zákányi Csordás Imre, a Profil Építőipari Kft. ügyvezetője. A szociális minisztériumnak és a megyei főügyészségnek is eljuttatta levelét. Azt írta: az ajánlattételi felhíváson nem szerepelt aláírás, így kérdéses az egész eljárás. Az ajánlat mellékletében meg Nagybakónak önkormányzata szerepel, valószínűleg az ő nyomtatványuk volt a minta, és elfelejtették kivenni a falu nevét.

– A nyertes ajánlattevő a nagykanizsai Kozo Bau Kft. lett,9, 65 milliós ajánlatával – mondta az ügyvezető. Az ajánlatok elbírálásából kiderült, hogy két kft.-t kizártak, a többiek, így mi is, megfeleltek a követelményeknek. Ennek ellenére a mi kft.-nket már nem értékelték ki, holott a legkedvezőbb, 5, 2 millió forintos ajánlatot adtuk. A munkát a helyi vállalkozók és a célcsoport bevonásával akartuk megvalósítani, hiszen a pályázatban is szerepel, hogy az érintett családokat az egyszerűbb munkákba be kell vonni. Azt mondták: ingyen akarjuk dolgoztatni a cigányokat...

Csordás Imre szerint az önkormányzat számára nem lehetne közömbös, hogy a pályázatot mennyi közpénzből valósítja meg. A műszaki ellenőri posztra is jelentkezett helyi, jól képzett szakember, harmad annyi díjért, amit a nyertes ellenőr kér.

Csordás a miértekre a polgármesteri hivataltól is választ kért. Azt a választ kapta: az eljárás során a jogszabályi előírások betartása, a szakmaiság és a projekt megvalósíthatóságának biztosítása volt a fontos, és így jártak el.

Perel a pályázat írója

Az általunk tervezett projekt köszönő viszonyban sincs a megvalósulóval – mondta Tapolcai Gyöngyi, a roma telep felszámolási pályázat írója, aki bírósági úton, vagy peren kívüli megegyezéssel, de szeretné megkapni munkája ellenértékét.

– Családgondozó voltam a térségben – folytatta a szakember –, jól ismertem a családokat, együtt álmodtuk meg velük a projektet. Szociális teamünk olyan modellértékű megvalósításra készült, amit országosan adaptálni lehetett volna. Az önkormányzat máig tisztázatlan okok miatt cserélt le bennünket a szerződés aláírása után. Veszélyforrásnak látom, hogy helyi szakember nem vesz részt a megvalósításban, noha nem csak a megvásárolt ház a fontos, hanem a közösség is, amely a költöző család szomszédja lesz, különben integráció helyett elszabadulnak az indulatok. Az ingatlanoknak legalább felét nem vettük volna meg, mert nincs hozzá a vidéken szükséges kiskert, vagy melléképület. A felújítási munkába bevontuk volna a családokat. Reméltük, hogy a főként helyi vállalkozók később foglalkoztatóként is szóba jöhetnek. Nem akartuk elengedni a családok kezét: a gyerekek korrepetálásától, az életviteli tréningen át az egész család támogatására készültünk.