Régi adósság a dunaújvárosi híd!
Vitatható az ÁSZ elnökének a dunaújvárosi Duna-híddal kapcsolatos véleménye.
Képtelen helyzet volt évtizedeken át, hogy az M0-s hídtól délre mindössze két kis kapacitású átkelő volt a Duna magyarországi szakaszán. Egy baleset (akár a hídon, akár a rávezető úton) félországnyi terület forgalmát blokkolta. A szekszárdi, majd a dunaújvárosi híd enyhített ezen a helyzeten.
A dunaújvárosi híd Bács-Kiskun megye északkeleti részének lakosai számára hozza közelebb egy megyei jogú város szolgáltatásait (munkahelyek, főiskola, kórház, bankok, kereskedelem, oktatás, kultúra, sport stb.), valamint Dunaújváros és környéke lakosaihoz az alföldi térséget. A megépült híd régi hiányt és adósságot pótol!
Évtizedek óta gondja Magyarországnak a Budapest-központú sugaras útszerkezet. Egyvárosú ország címmel Hallama Erzsébet az ÉS-ben ezt már három évtizede (!) drámai hangon ecsetelte.
A főváros ma már közismert forgalmi túlterheltségén is enyhítene, ha mielőbb megépülne a (Graz) Rábafüzes– Ajka–Veszprém–Dunaújváros, illetve a Dunavecse–Kecskemét–Szolnok– Püspökladány–Berettyóújfalu–Ártánd (Kolozsvár) közötti M8–M4-es autópálya, illetve ennek első fázisaként a Veszprém és Szolnok közötti új gyorsforgalmi út. Ha ez a Budapestet elkerülő – nemzetközi jelentőségű – kelet– nyugati összeköttetés létrejön, a forgalomnövekedés belátható időn belül kikényszeríti eme fővárost elkerülő, tranzitforgalmat is lebonyolító út autópályává fejlesztését. Ennek az Ausztria és Románia közötti útnak kulcsfontosságú eleme (lesz) a dunaújvárosi Duna-híd, amely már a Veszprém–Szolnok közötti direkt összeköttetés hiányában is nagyobb forgalmat vezet át a Dunán, mint a korábban megépült szekszárdi híd.
Csongor György
E-mail
