Rájuk rohad a termés?
Az idei kedvező időjárás és a magas termésátlag a jelek szerint nagyobb csapás az agráriumra, mint a tavalyi katasztrófálisan rossz termés. A túlkínálat miatt az árak visszaestek, az értékesítési lehetőségek pedig szűkültek. A termelők demonstrálnak és a kormánytól várnak segítséget, de az uniós szabályok szerint az állam piaci beavatkozási lehetősége igencsak korlátozott. Ennek ellenére az agrártárca próbálkozik könnyíteni a gazdák helyzetén.
A vesszőfutás kezdődött a tejjel, folytatódott a meggyel és a málnával, majd a búza és az alma következett, és mára eljutottunk a szőlőig és kukoricáig. Az idén csaknem minden terménnyel baj van, mert a tavalyi szűk esztendő után egész Európában jó volt a termés, ezért jelentős túlkínálat alakult ki. A gazdák feje most azért főhet, el tudják-e adni árujukat, s ha igen, lesz-e egyáltalán hasznuk rajta. Sokan követték el azt a hibát, hogy a tavalyi magas árhoz mérték az idei ajánlatokat, holott a kínálat azóta kontinensszerte csaknem megduplázódott. Azt remélték, ha kivárnak az eladással, többet kaphatnak majd.
Nem így történt. Ahogy haladt előre a betakarítási időszak, egyre világosabbá vált, hogy túl nagy mennyiségű termény kerül majd a piacra, ezért az árak még lejjebb csúsztak. Ráadásul a termés nem csupán a velünk konkuráló, jelentős agrárkivitelű országokban volt kiemelkedő, de hagyományos exportpiacainkon is. Így például gabonából több tízmillió tonna felesleg halmozódott fel Európában.
A csalódott gazdák tiltakoztak az alacsony árak ellen, demonstrációkat szerveztek, és természetesen az agrártárcától várják a segítséget. Ez évek óta így van, ha jó a termés azért, ha rossz, azért. A kormányzat pedig politikai megfontolásokból beavatkozik, igyekszik kompenzálni a veszteségeket, közvetíteni a termelők és felvásárlók között. Ez történt legutóbb az almaügyben és ez lesz most a szőlő és a kukorica esetében is. Az előbbinél főleg a bortermelőket védik, mert a magyar piacot elárasztják a nem mindig legálisan behozott, olcsó külföldi borok. Az agrárminisztérium külön intézkedési csomagot ígért a magyar gazdák támogatására.
Ami a kukoricát illeti, a várhatóan 8,5 millió tonna termés értékesítése nem lesz egyszerű. A tavalyi 55-56 ezer forint tonnánkénti árak megfeleződtek, ezért a Magosz számításai szerint a gazdák csak veszteséggel értékesíthetik a terményt. Az export szintén csak alacsony áron lehetséges. Ráadásul a búzát sem tudták megfelelő áron eladni, így a termény raktárakba került. Szakemberek szerint a termelők rosszul taktikáztak, amikor nyáron 35-40 ezer forint tonnánkénti áron nem értékesítették a búzát, mert jelentős exportlehetőségtől estek el. Ezért most nem tanácsolják, hogy jobb ajánlatokra várva tárolja a kukoricát, mert a főbb piacainknak számító délszláv államokban és Romániában is bőven termett.
Az állam ismét beavatkozni kényszerül. Az agrártárca rövid és hosszú távú intézkedési programot dolgozott ki az értékesítési nehézségek megoldására. Ennek részeként 15-16 milliárd forint keretösszegű, üzleti alapon felvehető hitel lehetőségét akarja megteremteni, továbbá mintegy 200 ezer tonna kukoricát kíván felvásárolni. Annak lehetőségét is megvizsgálják, miként kapcsolódhatna be a felvásárlásokba a Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.
