Putyin kisöccsét Orbán Viktornak hívják

„Sikeres államférfiként” dicsőíti Vlagyimir Putyin államfőt. Milliárdos nagyságú szerződéseket köt orosz cégekkel, és országában orosz mintát követve szorongatja a civilszervezeteket. Orbán Viktor magyar kormányfő, aki néhány évvel ezelőtt még Putyinról szóló kendőzetlen kijelentéseivel tűnt ki, ma már Magyarország és Oroszország közötti „stratégiai partnerségről” beszél.

Emiatt sok államhoz hű orosz médium jóakaratúan foglalkozik Orbánnal. A nyugati média ezzel szemben Orbánt olyan gúnynevekkel illeti, mint például „Putyin kisöccse”. Néhány megfigyelő pedig, köztük Ara-Kovács Attila, az egykori liberális beállítottságú diplomata és budapesti ellenzéki külpolitikai szakértő „Putyin EU-n belüli ügynökét” látja benne. Mások ezt túlzásnak tartják. Tamás Pál budapesti szociológus szerint „Orbán valójában nem híve Putyinnak, ő és pártja nagyon jól érzik magukat az EU-ban, mert az pénzügyi komfortot kínál számukra”. Tény, hogy Orbán és az irányítása alatt álló Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) már hosszabb ideje kezét tördelve keresi az Európai Unión kívüli partnereket. Ezt a politikát a budapesti kormány „keleti nyitásnak” nevezi. Arról van szó, hogy Magyarország új pénzügyi forrásokra és piacokra akar szert tenni, mindenekelőtt Oroszországban, Közép-Ázsiában, de Kínában és a Közel-Keleten is.

Így szeretnék csökkenteni az ország gazdasági függését az EU-tól és annak piacaitól, de általában véve a Nyugattól. Ennek az az oka, hogy „unortodox gazdaságpolitikájával”, nevezetesen a külföldi vállalatokra és bankokra kivetett különadókkal Magyarország magára haragította az EU-t és a nemzetközi pénzügyi intézményeket. 2010-ben kidobták az országból a Nemzetközi Valutalapot (IMF), és az EU Magyarország állandó konfrontációs politikája miatt már nem áll készen arra, hogy szükség esetén szó nélkül támogassa pénzügyileg az országot.

A Kremlben senkit nem érdekelnek a jogállami normák és az átláthatóság – és ez jól jön Orbánnak. Ez év januárjában sokat vitatott tízmilliárd eurós üzletet kötött Vlagyimir Putyinnal a paksi magyar atomerőmű két blokkal történő bővítéséről. A szerződés legtöbb részlete mind a mai napig titkos, és csak annyi ismert, hogy rossz hitelfeltételek mellett Magyarország több évtizedre eladósította magát. Orbán májusban a Déli Áramlat földgázvezeték építésének a felgyorsításáról állapodott meg Budapesten Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével. A Fekete-tengeren át megépítendő földgázvezeték Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át orosz gázzal látná el Európát.

Néhány nappal ezelőtt a budapesti parlament elfogadott egy olyan törvényt, amellyel ki lehet játszani az EU-s szabályozást. Az EU-törvény az mondja ki, hogy a gázszolgáltató nem lehet egyidejűleg a vezeték építője és üzemeltetője is. A Gazprom és a Déli Áramlat esetében pedig pontosan erről van szó. Az Oroszország elleni szankciókat ugyan Magyarország betartja, ám Orbán újra és újra nyomatékosan ezek ellen foglal állást. A legtöbb magyarországi megfigyelő mégsem tekinti Orbánt „Putyin trójai falovának az EU-ban”. Sokan, köztük Juhász Attila politológus is, inkább azt mondják, hogy Orbán egy „Moszkva és Brüsszel közötti hintapolitikát” űz. „Orbán gazdasági szerződéseket köt Oroszországgal, de ez ideig semmiféle gesztust sem mutatott, amely komoly politikai alávetettségnek tűnne” – állítja Juhász. (n-ost)
Salzburger Nachrichten, 2014.11.24.

Fordította: dr. Gonda László