Pulai András: a Fidesz valakit ki akar szedni az „egyenletből", rejtély, hogy kit

Szerdán mi is írtunk róla, hogy titokzatos törvényjavaslatot nyújtott be kedd éjjel Gulyás Gergely, hogy „senki ne lehessen a fővárosi közgyűlésben és valamelyik kerületben egyszerre listás képviselő, vagyis csak akkor ülhessen mindkét testületben, ha a kerületi mandátumot egyéni kerületben szerezte”.

A gond csak az, hogy ez a kitétel jelenleg senkire nem vonatkozik. 2014 óta nem közvetlenül választják a Fővárosi Közgyűlést, hanem Budapest főpolgármesteréből, a 23 kerület polgáresteréből és kilenc listás képviselőből tevődik össze. Rejtély tehát, hogy miért indokolt új törvény bevezetése, hiszen csak három év múlva lesznek az önkormányzati választások Magyarországon. A miniszter szerint „a választói akarat érvényesülése” indokolja a módosítás szükségességét. Az indoklásban az önkormányzatokról és az önkormányzati választásokról szóló törvény összhangjára is hivatkozik.

A hvg.hu azt írta, hogy a fővárosi közgyűlést 2014 óta nem közvetlenül választják, hanem a főpolgármesterből, a 23 kerület polgármesteréből és 9 listás képviselőből áll. (Az utóbbiak a meg nem választott főpolgármester-jelölt mellett az ugyanígy járt kerületi polgármester-jelöltek közül kerülnek ki.) Tarlós István korábbi főpolgármester nem akart a testületben maradni, így a kompenzációs listáról jelenleg hat Fidesz-KDNP-képviselő szerepel a közgyűlésben, a többségi oldalon pedig Tüttő Kata (MSZP) és Gy.Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettes, valamint Havasi Gábor (Momentum) van. Közülük azonban jelenleg senki sem tagja kerületi képviselőtestületnek se egyéni, se listás mandátummal.

A 168 kíváncsi volt arra, hogy vajon mi lehet a rejtélyes ok, ami miatt a törvényt megváltoztatták. Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője kérdésünkre konzultált választási szakemberekkel, többel is, de senki nem tudta megmondani, hogy mi vagy ki lehet a célja ennek a történetnek.

„Hipotéziseim vannak csak, mégpedig az, hogy felkészül a Fidesz egy olyan helyzetre, amikor nem Karácsony Gergely lesz a főpolgármester, és akkor valamilyen elképzelhető személyi döntést akar előre lefedni. De hogy ez konkrétan mi lehet, arra én se tudok jó választ, mert valójában nincs ilyen most” – mondta Pulai.

Az az egyetlenegy irány tehát, ami felmerült, hogy egy részben változott összetételű fővárosi és ennek okán kerületi közgyűlés helyzetére készül fel a Fidesz, és azt próbálja meg előzetesen kezelni személyi helyzetre.

„Valószínűleg valakit ki akarnak szedni az egyenletből, de még csak tippszinten se tudom, ki lehet az. Felkészülnek mindenre, és egy egyszázalékos tétet is megjátszanak” – mondta Pulai András.

Ha végig gondoljuk a történéseket, hogy mondjuk áprilisban van a parlamenti választás, kb. 30 nap múlva összeül a parlament, és mondjuk az ellenzék nyer, és tegyük fel, hogy Karácsony Gergely lesz a miniszterelnök, május végére leteszi az esküt. Onnantól kezdve Karácsony Gergely miniszterelnök, és nem főpolgármester már, a köztársasági elnöknek 60 napja van arra, hogy kiírja a választást. Megvan a helyettesítési rend, hogy melyik főpolgármester-helyettes vezeti Budapestet, de egyikük sem érintett ebben a rendelkezésben. De amíg nincs új főpolgármester, addig ez nem vonatkozik senkire.

(Kiemelt kép: Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője, stratégiai igazgatója, Forrás: Pulai András Facebook-oldala)