Politikai hálaadások

– Orbán Viktor születésnapján idén is hálaadó misét tartottak egy budapesti kápolnában. Mit gondol erről?

– Az emberek többsége nyilván annak alapján véleményezi ezt, hogy politikailag szimpatizál-e a miniszterelnökkel vagy sem. De nekem, evangélikusnak, a személyre szóló hálaadás nagyon furcsa. A mi gyakorlatunkban nincs ilyen. Sőt a reformátusoknál sincs. A protestáns teológia szerint a templom az istentisztelet helye. Az imádságban kérjük Isten segítségét az ország vezetői felé is, de soha nem nevezünk meg senkit. Bizonyára tisztában van ezzel a miniszterelnök is, hiszen reformátusnak vallja magát.

– Ő a Facebook-oldalán mégis elégedetten köszönte meg a hívek imáit. Annak idején Horthyért is imádkoztak a honi egyházak, például 1944-ben.

– Horthy nagy tiszteletnek örvendett az egyházak körében, imádkoztak érte, teológiai tanulmányokat dedikáltak neki. Ez része volt az akkori tekintélyelvű szemléletnek – félúton Európa és Bizánc között. Kelet-Európára egyébként ez máig jellemző. Olyannyira, hogy az orosz ortodox egyházban kialakult a „pravoszláv Sztálin” legendája, amelyet bizonyos körökben folyamatosan táplál az erőskezű vezető iránti infantilis igény.

– Orbán Viktor is feltétlen lojalitást vár a hazai egyházaktól. „A halálbüntetés napirenden tartása” kapcsán azonban több egyházfő is élesen bírálta őt. Így reagált a humánminiszter, az eredetileg református lelkész Balog Zoltán az Echo TV-ben: „Álszentek azok az egyházi vezetők, akik a kereszténységre hivatkozva elutasítják a halálbüntetést. Képmutatás ezt középkori barbárságnak feltüntetni.”

– Nagyon csodálkozom Balog Zoltán véleményén. A Magyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége nemrég állásfoglalást adott ki, melyben határozottan ellenezte a halálbüntetést. Fabiny Tamás püspök úr is nyilatkozott erről. Mi a Szentírást krisztocentrikusan értelmezzük: a keresztény tanításra nézve Jézus személyét, szavait és tetteit tartjuk mérvadónak. Ezekkel teljesen összeférhetetlen a halálbüntetés. Jézus azért jött, hogy életet adjon kivétel nélkül mindenkinek. A Biblia egyik legfontosabb helyén, a hegyi beszédben mondja Krisztus: az ő Mennyei Atyja „felhozza napját gonoszokra és jókra, esőt ad igazaknak és hamisaknak”.

– Balog Zoltán szerint viszont a Ne ölj! parancsa nem abszolút elv. A teológia is felsorolja azokat a kivételes eseteket, amelyekben az erőszak megengedhető, s a társadalom védelme érdekében akár az állami kivégzés is végrehajtható.

– Ezek az értelmezések akkor születtek, amikor a kereszténység szervesült az államhatalommal, akár a Római Birodalommal, akár a középkori monarchiával. Egész könyvtárakat meg lehet tölteni ezekkel az érvelésekkel, amelyekben – a hatalom iránti kényszernek engedve – háttérbe szorult Jézus tanítása. Viszont megváltozott a helyzet a 2. világháború után, amikor Európa országaiban egymás után eltörölték a halálbüntetést, a rendszerváltozás után nálunk is. A teológia ma már konfrontáció nélkül ragaszkodhat a jézusi tanításhoz. Balog Zoltán olyan érvekre hivatkozik, melyeket régi politikai kényszer hozott létre. Ebben a kérdésben maga Ferenc pápa is levelet írt, amelyben a tényleges életfogytiglant is ellenezte. „Álcázott halálbüntetésnek” minősítette, mondván: az elkövetőt nemcsak a szabadságától, de a reménytől is megfosztják. Hasonlóan szólt erről Erdő Péter bíboros is.

– A magyar kormány gyűlölethadjáratot indított a bevándorlók ellen is. Elindult országos kampányuk: „Ha Magyarországra jössz, ne vedd el a magyarok munkáját.” Orbán a debreceni menekülttábor felszámolását is tervezi. Összefér mindez a kereszténység szellemiségével?

– Nem fér össze.

– Miért nem?

– A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának májusi konferenciáján a migráció volt a téma. Ez is központi gondolata az Ószövetségnek és az Újszövetségnek. A Tóra arról rendelkezik: Izraelben úgy tekintsenek a jövevényre, mint a közülük való „bennszülöttre”. Ne felejtsék el, egykor ők is jövevények voltak Egyiptomban. Jézus ugyanezt a szemléletet viszi tovább, amikor hangsúlyozza: „Jövevény voltam és befogadtatok.” Az ökumenikus konferencia egyik előadója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A kereszténység a migránsok közössége.”

– A Fidesz-kormány az Alaptörvényben is rögzítette a kereszténység prioritását. Idegengyűlöletükkel saját alkotmányukat is megsértik.

– Mindezt azért tehetik meg, mert eddig még sohasem volt széles körű vallási, társadalmi vita arról: amit a kormány keresztényinek nevez, valóban keresztény-e? Az egyházak ezelőtt is bírálták olykor a politikai vezetést, de ilyen élesen még nem kritizálták. A halálbüntetéssel és a menekültek kezelésével a kormány átlépett egy határt. Most már a kereszténység alapértékeit sértik.

– De vajon nem későn eszmélnek-e az egyházfők? Hiszen elfogadták azt az egyházi törvényt, amely a parlamentet felhatalmazta, hogy eldöntse: milyen szervezet egyház s melyik nem. Ezzel a vallási szervezetek saját politikai függésüket is „szentesítették”. Könnyen kegyvesztetté válhatnak, ha szembefordulnak a hatalommal.

– Az egyházi vezetők sokféle kompromisszumot kötöttek a kormánnyal. Fabiny Tamás evangélikus püspök úr el is ismerte egy interjújában: talán nem mindig voltak elég bátrak „borogatni az asztalokat”. Ám az egyházak válaszúthoz érkeztek. Az Orbán-kormány az elmúlt időszakban jobbról egyre inkább szélsőjobbra csúszott. A halálbüntetés és a migráció napi politikai tematizálásával is ezt a szavazói réteget akarják megszólítani. Tény, sokan félnek ma a létbizonytalanságtól. A kormány az ő félelmükből szeretne politikai tőkét gyűjteni. A keresztényeknek viszont Jézust követve a félelmeket kell gyógyítani. Úgy tűnik, ezt az egyházakban is egyre többen felismerik.

– Másfelől a politikai megosztottság is erősödik az egyházak között. Például a református vezetők hallgatnak, nem kommentálják Orbán Viktor és Balog Zoltán kijelentéseit.

– Az egyházaknak saját híveiknek is meg kell felelniük, közöttük szélsőséges „szimpatizánsok” is vannak. De ez nem mentesít a döntés alól: az egyházak vagy saját napi politikai érdekeiket tartják elsődlegesnek, vagy keresztény hitüket. Erre a dilemmára a 20. század során többször tragikusan rossz választ adtak. A múlt hibáiból tanulva azonban most bizonyíthatnák szolidaritásukat az üldözöttekkel és a menekültekkel. Ahogyan Fabiny Tamás fel is ajánlotta az evangélikus egyház segítségét, országos intézményhálózatát erre a célra. Az egyházak esélyt kaptak arra, hogy – Jézus szavai szerint – „sóvá és világossággá legyenek”.