Pluszpénz járt Schmitt Pálnak
Doktori címe miatt több éven keresztül pluszjuttatás járt Schmitt Pálnak, az Index becslései szerint legalább két és fél millió forint. A bolgár sportkutató lánya azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy édesapja, Nikolaj Georgiev és Schmitt Pál együttműködtek volna. Az ellenzéki pártok felszólították az államfőt: tisztázza magát, vagy mondjon le.
Bár Schmitt korábban arról beszélt, hogy nem használja a doktori címet, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt szerint ezért a fokozatért pluszjuttatás jár, mégpedig a köztisztviselői illetményalap 75 százaléka. Az illetményalap jelenleg 38 650 forint, tehát ennek 75 százaléka, vagyis 28 987,5 forint jár minden hónapban azoknak a köztisztviselőknek, akik doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek. Ez a juttatás 1992 óta jár, igaz, az illetményalap összege azóta többször is változott.
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az Indexnek azt mondta, hogy Schmitt életrajza alapján a nagyköveti pozíciók, a házelnöki tisztség, illetve a köztársasági elnöki tisztség számít közszolgálati jogviszonynak. Fehér azonban hozzátette: a köztársasági elnöki hivatal esetén is alkalmazandóak a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok, de hogy Schmitt ebben a pozícióban is megkapja-e a doktori fokozat után járó pluszpénzt, azt nem tudta megmondani. A főtitkár szerinte ehhez pontosan ismerni kéne, hogy az államfő havi illetménye pontosan milyen tételekből álló össze. Fehér szerint a nagyköveti időszak alatt azonban biztosan járt a pénz Schmitt Pálnak.
Schmitt a KEH honlapján elérhető életrajza szerint 1993 és 1997 között volt madridi nagykövet. Bár a számítást nehezíti, hogy a hivatal betöltésének hónapjait nem ismerjük, az Index durva becslései szerint erre az időszakra 876 ezer forint járt Schmittnek a doktori fokozatért. Svájci nagykövet 1999-2002 között volt Schmitt, erre az időszakra számításaink szerint 1 millió 59 ezer 750 forintot kaphatott. A három hónapos házelnöki tisztségért 86 962 forint, a 17 hónapos köztársasági elnöki poszt után pedig 492 ezer 787 forint járhatott Schmittnek.
Megszólal a kutató lánya
Fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja Schmitt Pál államfő 1992-ben szerzett doktori disszertációját Kertész István ókortörténész, aki az írás egyik bírálója volt - olvasható az origo.hu-n. Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című munka egyik bírálója szerint az olimpiai programok változásait vizsgáló értekezés szakszerű volt és gazdag információanyagot tartalmazott. "Igen jónak tartottam a disszertáció szakszerűségét. Formai kifogásaim ugyan voltak, de ezeket jeleztem is". De mindezzel együtt úgy ítélte meg, hogy a disszertáció "értékes, fontos alkotás", és "magas szinten tesz eleget az ilyenkor elvárható követelményeknek" - nyilatkozta az origo.hu-nak a jelenleg az egri Esterházy Károly Főiskolán tanító ókortörténész.
A hvg.hu csütörtökön megszólaltatta a bolgár sportkutató lányát. Malina Georgiev azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy édesapja, Nikolaj Georgiev és Schmitt Pál együttműködtek volna több résztéma megtárgyalásában, erről ugyanis édesapja sosem beszélt neki. Azt mondta: az édesapja által leírtak teljesen eredeti kutatáson alapultak, és korábban senki sem publikálta azokat abban a formában és tartalommal. A hvg.hu szerdán közzétett cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával.
"Tisztázza magát, vagy mondjon le"
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán visszautasította a plágium gyanúját. Az LMP még aznap felszólította az államfőt, hogy mielőbb adjon választ arra, igazak-e a doktori disszertációjával kapcsolatos sajtóértesülések – írja az MTI. Csütörtökön az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői is a helyzet tisztázására, ellenkező esetben pedig lemondásra szólították fel az államfőt. Szanyi Tibor kifejtette: ismerik a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleményét, amely azonban megítélésük szerint csak tagadta, de nem cáfolta érdemben a hvg.hu által közölt "eléggé nyomós érveket". Véleménye szerint bár az esetnek az államfő által aláírt jogszabályokra nézve nincs jogi következménye, tisztázandó, hogy "milyen erkölcsi alapokon nyugszanak azok a törvények, amelyeket dr. Schmitt Pál aláírással hirdettek ki a Magyar Közlönyben". Szanyi Tibor ugyanakkor aláhúzta, hogy mivel a Schmitt Pállal szembeni gyanú súlyos károkat okoz az országnak, ezért a köztársasági elnöknek, ha tudja, tisztáznia kell magát alóla, ellenkező esetben ugyanis - mint arra nemzetközi példák is vannak - nem maradhat posztján.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Schmitt Pálnak, miután doktori értekezésével kapcsolatban plágiumgyanúba keveredett, távoznia kell a köztársasági elnöki posztról, ezzel bizonyíthatná személyes tisztességét, és helyreállíthatná presztízsét. Molnár Csaba független országgyűlési képviselő, a DK alelnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Schmitt Pál azzal, hogy disszertációjának csaknem 80 százalékában egy külföldi tudós által készített szöveget közölt úgy, hogy semmilyen formában nem utalt arra, hogy ez nem a saját munkája, olyan cselekményt követett el, ami az akkreditációs szabályok szerint a doktori cím visszavonásával és akár büntetőeljárás elindításával is járhat. Hozzátette: a cselekmény akár magánokirat-hamisításként is értékelhető. A politikus szerint ez a legsúlyosabb bizalmi válság, ami az elmúlt két évtizedben felmerült a mindenkori államfővel, Magyarország első polgárával kapcsolatban. Szerinte Schmitt Pál a távozásáról szóló döntéskor nemcsak saját tekintélyét védené meg, hanem elődjeiét is – írja az MTI.
