„Piti politikai bosszú” – Értelmetlen pusztítás Kishantoson

Az állami földpályázaton nyertes új bérlők szombat reggel kezdték beszántani a korábbi – a földpályázaton vesztes – bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket a Fejér megyei Kishantoson.

Gőgös Zoltán, a szocialisták mezőgazdasági szakpolitikusa kedden sajtótájékoztatón ezt „piti politikai bosszúnak” nevezte. Azt mondta: „idióta, őrült ötlet” a félidején túl lévő vetés kitárcsázása, amit a közvéleménynek el kell ítélnie. Szerinte aki ilyet tesz, méltatlan arra, hogy állami földet használjon, a kishantosi földeket pedig – bár az okozott kárt nem lehet kivédeni – mielőbb vissza kellene adni az eddigi, biogazdálkodást folytató bérlőnek.

Az MSZP-s képviselő feljelentést is kilátásba helyezett hűtlen kezelés miatt, jelezve: a kishantosi földek eleshetnek az európai uniós agrár-környezetgazdálkodási támogatástól. Gőgös Zoltán emellett a május 1-jén életbe lépő földtörvény megváltoztatását sürgette úgy, hogy a zártkerti ingatlanokat vegyék ki a földforgalmi szabályok hatálya alól. Ezt azzal magyarázta, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint csak az vehet zártkerti ingatlant a települések határában, akinek nincs a tulajdonában egy hektár föld. A szocialista politikus szerint ez egy átgondolatlan, sokakat sújtó szabály.

„Olyan volt mint egy kivégzés”

Elmondhatatlan az az érzés, amikor azt látja az ember, hogy pusztítják azt, amiért olyan sokat dolgozott – ezt Ács Sándorné mondta az

ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A kishantosi biogazdaság vezetője szerint ez az egész olyan volt, mint egy kivégzés, nyolc embernek megszűnik a munkahelye, nekik nincs más lehetőségük. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője elmondta: szombaton kapta a telefont, hogy nem engedték be a kollégáit a területre, idegen magánhadseregek lezárták az utakat, és traktorok dolgoznak a földeken. Hozzátette: az őrök azt mondták, őket az NFA bízta meg, hogy zárják le a területet. Az új tulajdonosok érvényes bírósági engedély nélkül vágtak bele a munkába, amire nincs semmilyen mentség.

Ács Sándorné elmondta: az is érthetetlen, hogy miért semmisítették meg a tavaszi vetés terményeit, hiszen annak az értéke – több mint 140 millió forint – az új tulajdonosok zsebébe folyhatott volna be. A tavaszi vetéseket annak tudatában végeztük el, hogy ennek költségeit nem követelhetjük, ha másik fél nyer – fogalmazott.

A biogazdaság vezetője indult a választásokon is, ezzel kapcsolatban azt mondta: nem azonos feltételekkel indultak a voksoláson. Hozzátette: félrevezették az embereket, a Fidesz kommunikációjában sok szép dolog szerepelt, például a rezsicsökkentés és a földek védelme, csak ezek nem voltak igazak.

Kiállt az ombudsmani hivatal Kishantos mellett

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes szerint a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. Szabó Marcel azok után közölte ezt hétfőn az MTI-vel, hogy a Fejér megyei Kishantoson az állami földpályázaton nyertes új bérlők szombat reggel elkezdték beszántani a korábbi – földpályázatokon vesztes – bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket.

A biztoshelyettes közleményében hangsúlyozta: a Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Mint írta: az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.

Jelezte, hogy a biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett „a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról”. Emellett ígéretet tett arra is, hogy létrehozza azt a szakmai fórumot, amelynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmani hivatalt a bizottság munkájában való részvételre – olvasható az ombudsmani hivatal közleményében.

A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság nem alakult meg, és azt sem tudni, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett azért, hogy megőrizzék a létrejött környezeti értékeket.

Kishantoson több civil szervezet aktivistái, valamint ellenzéki politikusok is tiltakoztak, egyebek közt azzal érvelve, hogy a biominősítésű vetemények elpusztításával felbecsülhetetlen mértékű eszmei kárt okoztak az új bérlők.

A kishantosi központ vezetői szerint a földpályázaton nyertes gazdák „nincsenek birtokban”, és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük.

A nyertes földbérlők szerint viszont ők jogszerűen használják a földeket, és a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják.