Pista gróf, az esőkabátos hölgy és a gödör
Örömmel olvastam a , amely az egyébként a kitűnő 168 Óra-beli cikkek között is nagyon jó!
Ükapámat a Károlyiak valamikor az 1880-as években hozták Fehérvárcsurgóra, kertésznek. Így aztán a dédapám, a nagyapám is kertész volt náluk. A folyamatot a második világháború szakította meg. De még én is (egy csoda folytán) kertészkedtem a Károlyi-kastélynál, amikor a nyolcvanas évek közepén, a Vörös grófnő című film forgatásakor Kovács András rendező engem bízott meg a kastélypark filmhez szükséges helyreállításával. Apám meg játszótársa volt „Pista grófnak” a húszas években a kastélyparkban – a többi csurgói gyerekkel együtt.
Szóval ezer szállal kötődünk a Károlyi családhoz, amelyet erősítenek a személyes találkozások, élmények. Nem tudom megállni, hogy ne meséljem el: egy rokonomat vittem csurgói kastélynézőbe vagy három éve, esős, szeles időben, amikor még a kutyát is ölben viszik ki. Meglepetésünkre egy hölgyet találtunk ültetőgödröt ásni a csipketerasz felőli oldalon a parkban. Ki ez az őrült, aki ilyen időben nem tud fedél alatt ülni? – gondoltam, de gyorsan visszaszívtam, hisz Angelica grófnő volt az.
Visszatérve a
cikkre, nagy gonddal, pontossággal, részletességgel dolgozta fel a család történetét, reális képet nyújtva a Károlyiakról. Köszönet érte!Damsits László
Székesfehérvár