Petőfi családja - ma
Nem mindennapi eseményre hívták lapunkat múlt szombaton. Kecskeméten találkoztak Petőfi Sándor oldalági rokonai, szülei (Petrovics István és Hrúz Mária) családjainak a leszármazottjai. Ismert tény: a költő fia utód nélkül halt meg. Viszont csak kevesen tudják: oldalági rokon – többek között – Andrásfalvy Bertalan és Hankiss Elemér is. HERSKOVITS ESZTER nemcsak a Petőfi-atyafiakat kérdezte, más írók rokonait is felkereste.
– Azt a kislányt fényképezze, a fogsorát! – kapja a baráti eligazítást fotósunk a Petőfi család oldalági leszármazottjainak találkozóján.
Az „ajánlott” fogsorban bizony kissé előrébb áll az egyik szemfog, miként – legalábbis egyes kutatók szerint – hajdan Petőfinek is.
A kecskeméti „hírös randevút” Borzák Tibor, a Szabad Föld újságírója szervezte. Levéltárakban, könyvtárakban kutatott egy évig. Inkább oknyomozó munka volt, mondja, mint tudományos.
– Már korábban is jelentek meg írások Petrovics István és Hrúz Mária oldalági rokonairól. Riportfilm is készült róluk. Felkerestem őket. Számos dokumentumot kaptam tőlük segítségként. Ebből állítottam össze a tízméteres családfát.
Ismert: Petőfi Sándornak nincsenek egyenes ági leszármazottjai. Egyetlen fia, Zoltán nem házasodott meg, 22 évesen halt meg tüdőbajban. Egyes források szerint viszont a költő öcscsének, ifj. Petrovics (később Petőfi) Istvánnak házasságon kívül született egy gyermeke. Más kutatások ezt cáfolják.
Ugyanakkor Borzák „oldalági” kutatásai kiderítették: az idősebb Petrovics István testvérének, Jánosnak biztosan élnek leszármazottjai Budapesten, Bólyon és Szegeden is.
Ilyen Petőváry Zsolt egykori vízilabda-játékos is.
– Gyerekkorunk óta havonta egyszer összeül a tágabb család. Petőfi-felolvasást tartunk, ápoljuk a hagyományt. Büszkék vagyunk a származásunkra. Természetesen Petőfi a kedvenc költőm. Egyébként március 15-én születtem, és sokáig a Nemzeti Múzeummal szemben laktam.
Hrúz Máriának kilenc testvére volt. Egyik húga, Anna a Petrovics családdal lakott Szabadszálláson. Ide már a múlt század harmincas éveiben is jártak Petőfi-kutatók: családi történetekről kérdezték az akkor hetven-nyolcvan éves rokonokat. Később Hrúz Anna egyik dédunokája Debrecenbe költözött. Az ő rokona Petheő Judit közgazdász, aki vázolja nekünk a családfát.
– Hrúz Anna a nővérét, Máriát követve ment Szabadszállásra, ahol Baranyai Péterhez adták feleségül. Lányukat, Baranyai Zsuzsannát Herpay János vette el. Ő az üknagyapám. Dédapámat is Herpay Jánosnak hívták. Ő és testvére, Zsuzsanna – házassága után Baky Józsefné – koruknak ismert Petőfi-kutatói. Elméletük szerint a költő Szabadszálláson született, Kiskőrösön csak megkeresztelték, mert ott volt evangélikus templom.
Petheő Judit büszke a felmenőire. Különösen szeretettel mesél nagyapjáról, Herpay Gáborról, aki a debreceni levéltár vezetőjeként, történészként és közéleti személyiségként vált ismertté. Verseket írt, ebben is tehetségesnek mutatkozott.
Molnár Istvánné Lukácsi Ilona Szabadszálláson él, nyugdíjas pénzügyi előadó. Hrúz-rokon ő is, az előbb említett Baky Józsefné leszármazottja.
– Nekünk is úgy mesélték a szüleink, hogy Petőfi valójában Szabadszálláson született. Az ottani könyvtárnak van egy kis Petőfi-részlege. A vitrinben egy porcelánbögre a mi családunktól való. Állítólag ebből itta a tejsavót Petőfi Zoltán, aki azért jött Szabadszállásra, hogy ott gyógyuljon ki tüdőbetegségéből.
„Petőfi-atyafi”, szintén Hrúz-sarj Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány egykori kultuszminisztere is.
– Hrúz Juditnak, Mária unokahúgának a családjából származom. Ezzel gyerekkorom óta tisztában voltam. Én már nem ismertem más Hrúzokat, nem kutattam őket soha. Édesapám még igen. A Petőfi Irodalmi Múzeum máig őrzi a családról írt feljegyzéseit. Mellesleg egy időben megpróbáltam „utánozni” Petőfit: én is csavarogtam, jártam a világot. Ötszáz kilométert tettem meg gyalog.
Andrásfalvy egy Petőfi-ereklyét is őriz otthonában.
– Miután Petrovics István vállalkozása tönkrement, Sándor iskolásévei alatt Hrúz Juditnál élt, aki saját gyerekeként nevelte. Judit étkészletét én örököltem. A családunkban sokat beszéltek arról: hajdanán Petőfi is használhatta.
Petőfi Sándor nagybátyja – édesanyjának másik testvére –, Hrúz Ádám viszont Kerepesre került. Máig élnek itt leszármazottak. Hrúz Ádám jó nevű kocsmáros volt. A családi legendárium szerint Sisi és Ferenc József is sokat időzött anno a híres „Petőfi-kocsmában”.
Borzák Tibor kutatásai során azt is kiderítette: Hankiss Elemérnek is köze van Petőfihez, egész pontosan a Petrovics-ághoz. A szociológus meglepődött, sosem kutatta a családfát.
– Viszont amit Borzák mondott nekem, az logikusnak hangzik. Ő egy Gyula környékén élő Fejér vezetéknevű család tagjairól gondolja, hogy Petrovics-leszármazottak, s nekem a felmenőim lehettek. A dédapámék családját tényleg így hívták, és arrafelé is éltek. De számomra ez inkább csak érdekesség. Nem akarok Petőfi fényében sütkérezni
