Perceken át tartott, amíg felolvasták a kapcsolati erőszakba belehalt magyar nők nevét és történetét
Benkó Nóra, Bíró Kriszta és Sárosdi Lilla hosszú perceken át olvasta fel a több tucat áldozat történetét. Az elhunytak között a 17 évestől a 84 évesig volt áldozat.
Ma, november 25-én tartják a nők elleni erőszak felszámolása a világnapját. A nemzetközi kampánysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a nők és gyermekek elleni erőszakos esetek súlyosságára, és közös összefogásra buzdítson. A magyarországi nyitóesemény helyszíne az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara volt, ahol nőjogi szervezetek – köztük a Nők A Nőkért Együtt Az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) – képviselői beszéltek, a három színésznő pedig olyan áldozatok nevét és haláluk okát olvasta fel, akiknek az elmúlt egy év alatt kapcsolati vagy családon belüli erőszak miatt kellett meghalniuk.
Sárosdi Lilla, aki Magyarországon a Harvey Weinstein-botrány kitörése után elsőként mesélte el, hogy abúzálta Marton László rendező, egy olyan nő levelét is megosztotta a hallgatósággal, aki éppen válófélben van férjétől. A nőt éveken át bántalmazta a férje: leforrázta, megütötte, rányitotta a lábára a kaput. Levelében arról is mesél, hogy milyen tanácsokat kap környezetétől, és melyik mondattal bántják meg a leginkább azok, akiktől segítséget remélt. A közeli barátok, családtagok nap mint nap újra traumatizálják ezekkel a mondatokkal.
Hibáztatják, mert nem elég jó az ügyvédje, vagy jobban is megválaszthatta volna a barátait, és megsértődnek, ha nem követi a javaslatokat, ezért nem akarják tovább hallgatni a borzalmakat. Sokan ki akarnak maradni az ügyből. Szerinte ez nem kimaradás, hanem cserbenhagyás.
Aki támogatni szeretné és nem gyengíteni, az végig hallgatja, nem hibáztatja, mondja, hogy erős, mellette áll, és valóban nem fordul ellene. Mások lettek a segítői, mint akikről korábban azt hitte, soha nem hagyják cserben. Annak a pár embernek, aki kitart mellette a borzalmakban is, azoknak nagyon köszöni. Ennél a mondatnál Sárosdi Lilla annyira elérzékenyült, hogy elsírta magát.
Ezután Németh-Kiss Pálma szólalt fel. Ő az a tyukodi nő, aki feljelentette főnökét, a tyukodi polgármestert szexuális zaklatásért. Ahogy mi is megírtuk, az eset nem kapott akkora médiafigyelmet, mint a hírességek zaklatási ügyei. Júniusban tette meg a feljelentést, azóta folyik a vizsgálat. Főnöke csak azért nem tudta kirúgni, mert ahhoz a jegyző hozzájárulása kell.
A rendezvényt szervező nőjogi szervezetek egy petíciót indítottak annak érdekében, hogy Magyarország ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. A petíciót eddig négyezren írták alá. Ennek aktualitását az adja, hogy Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára épp a napokban nyilatkozta, hogy a kormány ebben a parlamenti ciklusban már biztosan nem ratifikálja az egyezményt. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke ugyanerről beszélt egy tévéinterjúban, aminek kapcsán Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a kormány létrehozott egy, az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának előkészítésével foglalkozó munkacsoportot, de semmit sem lehet arról tudni, hogy a munkacsoport mit tett eddig a ratifikálás érdekében.
A beszélgetés után elindult az ELTE-től a felvonulás, amely a Kossuth téren csendes megemlékezéssel, gyertyagyújtással végződött. A résztvevők a felvonuláson az áldozatokra emlékezve vitték magukkal a történeteiket magukon hordozó piros sziluettekkel, a Néma Tanúkkal.
A séta során Németh-Kiss Pálma portálunknak elmesélte, hogy Tyukodon sokan támogatják, és várják, hogy a polgármestert felmentsék a tisztségéből. Rögtön a zaklatás után feljelentette a településvezetőt. Az is motiválta, hogy több olyan nőt ismert, akit szintén zaklatott a férfi. Az ügy – fűzte hozzá keserűen – a politika foglya, a polgármester jó kapcsolatai miatt védettséget élvez. Volt egy rendezvény, ahol egy kormánypárti országgyűlési képviselő azt mondta a nőnek, hogy
„legyen depressziós, akassza fel magát, dögöljön éhen, ebből akkor sem lesz semmi". Németh Kiss Pálma erre megkérdezte, , hogy mi történne, ha megölte volna, akkor mi történne, de a képviselő azt válaszolta, hogy akkor sem lenne semmi.
Dés Fanni, a NANE szakértője elmondta, hogy ahhoz, hogy társadalmi szinten is történjen valami, ahhoz nagyon fontos lenne a ratifikálás, és komplex problémamegoldást nyújtana az áldozatok és túlélők igényeire koncentrálva. Évente 50–70 nő hal meg, és 200 ezer nő él jelenleg is bántalmazó párkapcsolatban.
A rendőrség egyébként próbált empatikus lenni, a nagy sajtóérdeklődés kísérte felvonuláson végig rendőrnők kísérték a menetet, férfi rendőrt csak a Kossuth téren láttunk.
A felvonulást követő két hétben a szervezők kerekasztal-beszélgetések, színházi darabokon keresztül próbálják felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a kapcsolati és a családon belüli erőszak nem magánügy.
A Néma Tanúk Felvonulása az úgynevezett 16 Akciónap kezdete, amelyet 1991 óta világszerte november 25. és december 10. (az emberi jogok világnapja) között rendeznek meg civil szervezetek és magánszemélyek, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét, tájékoztatást nyújtsanak a nők elleni erőszakról, kifejezzék szolidaritásukat az áldozatok iránt, és nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra a nők elleni erőszak minden formájának megszüntetése érdekében. Budapesten és vidéken is lesznek események.
