Parlamenti alelnök lett a korábban elítélt Sneider Tamás

Korábban az Index azt írta: a Fidesz – kihasználva, hogy a törvény szerint a frakcióknak közös javaslatot kell tenniük az országgyűlés tisztviselőinek személyéről – gyakorlatilag megzsarolta az MSZP-t és az LMP-t, hogy vagy megállapodásra jutnak a Jobbikkal, és belenyugszanak Sneider közös jelölésébe, vagy egyetlen ellenzéki sem lesz a házvezetésben. A két baloldali frakciónak végül mégis sikerült kibújnia a csapdából, mivel ugyan közös indítványt nyújtottak be, de ezen a jelöltek nem közös jelöltként szerepelnek, és nem is kívánják megszavazni a jobbikos jelöltet.

A hírportál szerint az MTI a megállapodásról kiadott közleményében teljesen helytelenül és a kormánypárt által sugallni kívántakkal összhangban arról ír, a pártok kompromisszuma után a képviselőcsoportok Kövértől Sneiderig mindenkit közösen jelölnek posztjaikra, miközben a megállapodásban világosan szerepel, hogy melyik politikus melyik pártnak a jelöltje, és csak azé.

Ellenzéki pártok szerint Sneider Tamás több alkalommal elismerte, hogy korábban egy szélsőséges egri csoport vezető alakja volt. A Jobbik házi lapjának adott nyilatkozatában erről többek között azt mondta: „A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején az úgynevezett szkinhedmozgalom volt a nemzeti radikalizmus külső megnyilvánulási formája. Ebben az egriek mind fizikai, mind szellemi tekintetben az élen jártak.” A kilencvenes évek elején több társával együtt megvert egy helyi cigány fiatalembert. A sajtóban is megjelent vádirat szerint Sneider hosszas üldözés után leütötte az áldozatot, majd társaival együtt „kézzel, botokkal és kábeldarabokkal ütlegelni kezdték, majd a földön fekvő sértettet összerugdosták”. Sneider azt állítja, hogy csak egy „cigánymaffiózót pofozott meg”, akinek „felszakadt a pittye”. Ehhez képest a bíróság nyolc hónap felfüggesztett büntetésre ítélte.

Áder: Senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát

Az államfő beszédében emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság néhány napja megállapította az egy hónappal ezelőtti országgyűlési választás végeredményét, az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintő beadványokról – írja az MTI.

„E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását” – jelentette ki Áder János.

„Nem érdemes vitát folytatni arról, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen Alaptörvénye ezt egyértelműen kimondja. Nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról, hogy új Alaptörvényünk kiállja-e a jogállamiság próbáját, hiszen a választók egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről. És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, XXI. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű” – mondta.

Magyarország nyugatos polgárosodásának megerősítését nevezte az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatának. Az államfő szerint az április 6-i országgyűlési választás eredménye arra kell hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát.

Április 6-án a választók azt a világos üzenetet fogalmazták meg az új Országgyűlés számára, hogy lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit – mondta Áder János.

Beszéde után a köztársasági elnök átadta az ülés vezetését az Országgyűlés korelnökének, a fideszes Turi-Kovács Bélának.

A Fidesz az örökmécsesnél koszorúzott, a Jobbik a Szent Koronánál tett esküt

Reggel, még az ülés kezdete előtt ökumenikus istentiszteleten vett részt a Fidesz- és a KNDP-frakció, amelyek tagjai ezt követően egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a Batthyány örökmécsesnél.

A képviselők az V. kerületi, Hold utcai Németajkú Református Egyházközségben tartott szertartás után érkeztek Magyarország első miniszterelnökének emlékhelyéhez, hogy ott a négy évvel ezelőtti hagyományokhoz igazodva leróják tiszteletüket.

Ezt követően a két képviselőcsoport – élükön Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel – a Parlament épületéhez vonult, ahol a főlépcsőn közös fotót készítettek, majd a főbejáraton léptek be az Országházba.

A Jobbik megválasztott országgyűlési képviselői az alakuló ülést megelőzően az Országházban a Szent Koronát körbeállva tettek esküt.

Az eskü szövege szerint a Jobbik képviselői csak és kizárólag a nemzetet fogják szolgálni, nem engednek semmilyen külső nyomásnak és fenyegetésnek, óvják a nemzetet a hazugságtól, nélkülözéstől és szolgaságtól. A képviselők azt is kinyilvánították, hogy amennyiben a párt elnökségének kétharmados döntése alapján alkalmatlanná válnak képviselői feladatukra, úgy mandátumukat azonnal visszaadják.

A 23 tagú képviselőcsoport az eskütételt megelőzően misén vett részt a Bazilikában, majd imát mondott a Hazatérés templomában.

Az Országházba fokozott biztonsági ellenőrzés mellett léphettek be a meghívottak és az újságírók. A parlament előtt a Kossuth Lajos tér a szokásoktól eltérően egy szalaggal körbe van kerítve, az újonnan megválasztott képviselők az Országház főlépcsőjén mentek be az épületbe.

A parlament piros társalgójában a negyvenéves Jánosi Együttes muzsikája várta az érkező képviselőket, felelevenítve azt a hagyományt, hogy a reformkori Országgyűlések kezdetén Bihari János cigányprímás zenélt.

Ülésrend

Az új parlamentben a Fidesznek 117, az MSZP-nek 29, a Jobbiknak 23, a KDNP-nek 16, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A választáson a baloldali összefogás részeként indult Együtt–PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak 4-4 képviselője lett, a Magyar Liberális Pártot egy honatya képviseli a törvényhozásban; ők függetlenként politizálhatnak. Az Országgyűlés munkájában most először 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz – írja az MTI.

A parlamenti patkóban az elnöktől jobbra a kormánypárti képviselők foglalnak helyet, utánuk következik az LMP-, majd a Jobbik-frakció, végül – az elnök balján – a szocialisták. A függetlenek az ellenzéki oldal egyik felső sorában kaptak helyet. A patkó bal felső részén ülnek a nemzetiségi szószólók. Az EP-képviselők is kaptak helyeket a felújított és a kisebb létszámú Országgyűléshez igazodóan átalakított teremben.