Összeomlás fenyegeti a vízszolgáltatást Magyarországon

2019. április 2., 09:53

Szerző:

A következő húsz évben évente 2 ezer kilométer ivó- és szennyvízvezetéket kellene felújítani, hogy biztonságos legyen a vízszolgáltatás - írja a Népszava. A probléma az, hogy a vízszolgáltató cégek bevétele 2011 óta csak évi 350 kilométer vezeték cseréjére elég.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített felmérést, a kutatók Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) kérésére amiből az derült ki, a víziközmű-cégek alkalmazottainak alacsony a bére, ennek következtében a becslések szerint 5000 embert veszíthet el az ágazat. Béremelésre azért nem telik, mert a víziközmű-cégeknek a többnyire önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások önköltség alatti áron szolgáltatnak, ráadásul az Orbán-kormány 2012-ben befagyasztotta, majd egy évvel később a rezsicsökkentés részeként 10 százalékkal csökkentette a víz és a szennyvízdíjat; a díjak azóta nem emelkedtek, csak a cégek kiadásai.

A Századvég javaslatot tett, hogy az Orbán-kormány miként tehetné gazdaságosabbá a víziközmű cégeket: egyrészt a szolgáltatás forgalmi adójának kulcsát 27-ről 18 százalékra csökkentené, másrészt eltörölné a közműadót. A két tétel összesen 23,1 milliárd forintot hozna, de ez csak aprópénz, hiszen ahhoz, hogy hogy évente a vezetékek nagyjából 2 százalékát újra cseréljék, 103 milliárd forint kellene. (A magyaroszági vóvíz- és szennyvízhálózat hossza 92 ezer kilométer.)

A Népszava megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, ahol közölték, még semmilyen konkrét döntés még nem született, vízdíjemelés pedig nincs napirenden.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.