Őrületes hiba volt
„Magyarország mai nehéz gazdasági helyzetéért három ember felelős, sorrendben: Orbán Viktor, Medgyessy Péter, és Gyurcsány Ferenc” kezdte a volt miniszterelnök előadását tegnap este Kaposváron, a „Közéleti Klub” soros rendezvényén, közel kétszáz fős közönség előtt. A hallgatóság jellemzően idősebbekből és – ez kissé meglepő – jó néhány huszonéves fiatalból állt, a középső korosztály láthatóan hiányzott.
A vendéglátó, Lamperth Mónika bevezetőjében meg is említette, hogy ma a városban olyan a közélet légköre, hangulata, hogy gazdasági vagy intézményvezetők, köztisztviselők egyszerűen nem mernek elmenni egy szocialista rendezvényre, mert, hangsúlyozta a képviselőasszony, félnek az esetleges retorzióktól.
A volt miniszterelnök ezt a jelenséget előadásában az országot sújtó megosztottság lehangoló tünetének nevezte, amely ellen – ahogy fogalmazott – mindenkinek tennie kellene, bár némi civil kurázsi sem árt. Előadása a továbbiakban is ebben a mederben csordogált, igyekezett megkímélni hallgatóságát a bonyolultabb világgazdasági összefüggésektől.
Magyarország dolgaira kanyarodva bontotta ki bővebben bevezető bonmotját: Orbán 2000-től, a kétéves költségvetés elfogadtatásával billentette ki végzetesen egyensúlyából a büdzsét, olyannyira, hogy 2002-ben, a választás évében már májusra kitermelték az éves hiány nyolcvan százalékát.
Saját felelősségét aztán némi önironikus kikacsintással azért finomította: a 2003-as, közel nyolc százalékos hiányból állítása szerint a száznapos program csupán egy százalékról tehet. Amiről joggal lehetett gondolni, hogy a gazdaság bővülése okán majd „elnőjük”.
Gyurcsány Ferenc pedig már nyilván nem kezdhetett komoly, szükségszerűen megszorításokkal járó gazdaságpolitikába az utolsó másfél évben, azt viszont kijelenthetjük, mondta a volt miniszterelnök, hogy a 2006 utáni intézkedéssorozat, amelynek eredményeként jövőre már három százalék alatt lehet a hiány, kiváló teljesítmény volt.
A hallgatóság már épp kezdett kissé elpilledni, mikor – a jelenlegi pénzügyi válság okait és kihatásait taglalván – a miniszterelnök meglehetősen kemény hangon tette szóvá, ha úgy tetszik, szűkebb pátriája, a Magyar Nemzeti Bank szerepét abban, hogy Magyarországot a térség országainál jóval súlyosabban érintette a hitelválság.
Szerinte túlságosan alacsony volt az a devizatartalék, amelyet az MNB képezett, így nem volt lehetősége aktívan fellépni a forintpiacon. Vagyis nem tudott vevőként fellépni, hogy vásárlásokkal megmentse az árfolyamot. Ebből következett aztán a súlyosabbik: Medgyessy Péter szerint őrületes hiba volt háromszáz bázisponttal megemelni az alapkamatot. Ezzel az MNB az államháztartást, a lakosságot és a vállalkozásokat is rendkívül nehéz helyzetbe hozta. „Logikus magyarázat nincs is erre a lépésre, inkább, úgy gondolom, lélektani hatást akartak gyakorolni a piacra és a spekulánsokra” fogalmazott.
„A fő baj ezzel az, hogy a háromszáz pontot most már csak lassan, tíz-tizenöt pontonként lehet levinni, és ehhez jó esetben akár több mint egy év is szükséges. Addig a magyar gazdaság minden szereplője nyögheti a magas kamat minden áldását. ”
Kérdésünkre, hogy elkerülhettük volna-e az IMF mentőcsomagját a szerinte megfelelő banki lépésekkel, a volt miniszterelnök nemmel válaszolt, csak „jóval szerényebb méretű lehetett volna” a csomag. Arra a kérdésre, hogy milyen forrásból kellett volna az MNB-nek nagyobb devizatartalékot képeznie, úgy fogalmazott: hitelből…
