Állami segítség nélkül, adományokból építettek menekültszállót a civilek
A Migration Aid vezetője szerint a mostani civil összefogás hatására kártyavárként dől össze a kormány menekültellenes propagandája.
Civilektől érkezett adományok és önkéntesek segítségével nyitott tranzitszállót az Ukrajnából érkező menekültek számára Budapesten a Migration Aid humanitárius szervezet. A közel háromszáz fő fogadására alkalmas, munkásszállóból átalakított, 64 szobás komplexumot teljes mértékben adományokból bérelték ki – egyelőre egy hónapra, de ez meghosszabbítható –, ahogy az ételeket és egyéb adományokat is civilek hozzák, önkéntes tolmácsok segítik a menekültekkel való kommunikációt, elszállásolását, tovább utazását.
A madridi úti menekültszállóban a március 12-ei megnyitása óta mintegy hétszáz ember fordult meg, és szinte folyamatosan teltház van.
Mivel tranzitszállóról beszélünk, itt olyan menekülteket szállásolnak el, akik konkrét úti céllal rendelkeznek, és hamarosan tovább állnak. A szállón leginkább nők és gyermekek pihennek meg, de ők is maximum három éjszakára. A szervezet munkatársai kérdésünkre megjegyezték, a férfiak azért nem jönnek ide, mert kisebb számban jönnek át a határon – a hadkötelezettség miatt –, és csak akkor fogadják őket, ha családdal jöttek és van olyan szabad szoba, amelynek külön fürdő része van.
Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu
Mi lenne a civilek nélkül?
Logisztikai szempontból nem egyszerű a segítségnyújtás, főleg állami támogatás nélkül. Siewert András, a Migration Aid elnöke a szálló pénteki bemutatóján jelezte, hogy a szervezet munkatársai végig kísérik a menekülteket az úton: a Nyugati, a Keleti pályaudvaron és Záhonyban már beregisztrálják az érkezőket, tolmácsok segítségével. Akinek pedig átmeneti szállásra van szüksége, azoknak fuvart is intéznek a szintén önkéntes jelentkező autósoknak hála. Ezt követően, megérkezve a madridi utcai szállóra, élelemmel látják el őket, és segítenek nekik a továbbutazás megszervezésében.
A szervezet elnöke hangsúlyozta, a hozzájuk érkező ukránok bő 80 százaléka nem tervez Magyarországon maradni, sokan inkább nyugatra mennek rokonokhoz, ismerősökhöz.
Számukra hetente háromszor indítanak buszjáratot Bécsbe, ahol az alapítvány külföldi önkéntesei és más szervezetek veszik át a menekültek koordinálását.
A rászorulóknak igyekeznek változatos étrendet biztosítani a szálláshelyen, külön figyelnek az ételallergiával rendelkezőkre, és naponta egyszer biztosítanak melegételt is, több más civil szervezet felajánlásának köszönhetően. Jelenleg nagyjából 1-2 hónapnyi tartalékkal rendelkeznek, azonban folyamatosan érkeznek felajánlások, így jó ideig biztosított a tartalék étel és egyéb szükségletek. A Hintalovon Alapítvány munkatársai pedig a gyermekekkel foglalkoznak, és segítik őket a traumák feldolgozásában.
Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu
Összesen mintegy 100-150 önkéntes segíti a szálló működését – a számuk folyamatosan nő –, éjjel-nappal vannak tolmácsok a helyszínen, egy magánegészségügyi szolgáltató pedig még az oda érkezők ellátását is vállalta. A menekültek továbbutazásához szükséges PCR-, illetve antigénteszteket is biztosítanak a helyszínen. A helyszínt minden távozó vendég után rendszeresen fertőtlenítik, a szennyesruhák tisztítását pedig egy mosodai felajánlásánaknak hála tudják megoldani.
Önkéntes ügyvédek és egészségügyi dolgozók is sorra jelentkeznek. Egyszer olyan is adódott, hogy elromlott a fűtés a szálláson, ám miután ezt megosztották az egy hét alatt négyezer fősre dagadt Facebook-csoportban, alig telt el pár óra és már fűtésszerelők javították a berendezést. Pénteken pedig a vezetéknélküli internet is bevezetésre kerül a szállón, ezzel is segítve a menekültek családtagjaikkal történő kommunikációját.
Mindenki segít, csak épp az állam nem
A szervezet munkatársai hatalmas összefogást tapasztalnak a kormányzat által évek óta építgetett menekültellenes retorika ellenére is. Siewert András szerint a magyar emberek fejében egyfajta átalakulás zajlik a menekültkérdés kapcsán, és éppen most, a szemünk láttára dől össze a kormányzat propaganda-kártyavára. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a menekültek helyett a migráns szó használata még most is előfordul, még az alapvetően jószándékú felajánlásokkal élő emberek körében is, valamint a romákkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat is tapasztalják.
A Migration Aid elnöke szerint a kormány az elmúlt években teljesen leépítette menekültügyi rendszert: nem tudni, hogyan fogják elszállásolni azokat, akik itt maradnának, a tényleges integrációról nem is beszélve. Márpedig Siewert szerint azzal a lehetőséggel is számolni kell, hogy Európa „be fog dugulni”, és idővel egyre többen akarnak majd itt, Magyarországon maradni. A szervezet tagjai azt is pronlémaként említették meg, hogy nehezen alakul ki az infrastruktúra egyes helyeken a menekültek ellátásához – ezért is vannak még olyanok, akik két hét után is a pályaudvaron maradnak.
Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu
Horváth Viktória, a szervezet kommunikációs koordinátora és szóvivője úgy fogalmazott, a civilek vannak a legtöbben a pályaudvarokon, azonban a hatóságok – a rendőrség és a katasztrófavédelem – is nagy erőkkel vannak jelen. Hozzátette:
az azonban problémát okoz, hogy nincs egy kiterjedt szervezet, amely koordinálná a civil szervezetek munkáját.
Siewert hozzátette, a Főpolgármestert Hivatal a háború kirobbanása után egyből lépett ez ügyben, és létrehozott egy olyan szervet, amely folyamatosan egyeztet a civilekkel. Hasonlóan elismerőn nyilatkozott Helmeczi László záhonyi polgármesterről is, aki a polgármesteri hivatal tagjaival együtt komoly energiát fektet a helyzet kezelésébe.
A Migration Aid a budapesti tranzitszálló mellett egy győri szálláshely kialakításán is dolgozik. Ez a szálló nem az átutazók számára lesz fenntartva, hanem azoknak, akik hosszabb távon szeretnének Magyarországon maradni, azonban nincs rokonuk, ismerősük, akihez mehetnének. A Hűtőház úti, 60 fő befogadására képes szállót napokon belül megnyithatják, és már most zajlanak az előkészületek.
(Kiemelt kép: Regisztráció a Migration Aid segélyszervezet által nyitott menekültszállón, Budapesten, 2022. március 18-án. Fotó: Palágyi Barbara / 168.hu)