Orbánt nem lehet kérdezni
Szokatlanul korán kezdődött a munka a parlamentben. kivételesen reggel 9 órára hívták össze a képviselőket. Eredetileg a délelőtt a kormány kérdezéséről szólt volna, utána pedig hosszú vita következett volna a hetedik alkotmánymódosításról. Csakhogy a napirendet átírták.
Az Országgyűlés 2016. október 17-i ülésén az interpellációk tárgyalása előtt tartották a Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása című törvényjavaslat általános vitáját úgy, hogy a vezérszónoki felszólalások után elsőként szólásra jelentkező független képviselő felszólalását követően kerül sor az interpellációk megtárgyalására. Az általános vita folytatására és lezárására az azonnali kérdések és válaszok óráját követően kerül majd sor.
Így Orbánnak nem kellett megvárnia, hogy kínos kérdéseket tegyen fel neki az ellenzék. Tartott egy alig negyedórás beszédet az alkotmánymódosításról, majd távozott.
Nem is a kvótákról, hanem az Európai Egyesült Államokról szólt az október másodikai népszavazás – közölte Orbán Viktor az alkotmánymódosítás vitájának indításaként hétfő reggel az Országgyűlésben.
A miniszterelnök felszólalásával kezdődött a parlamentben az alaptörvény hetedik módosításának vitája. A változtatást a kormányfő kezdeményezte az érvénytelen népszavazásra hivatkozva, amelyet azóta „új egység Magyarországért” névvel illet a kormányzó párt.
A vita kezdetén Orbán kijelentette: a népszavazás valódi tétje az volt, hogy a nemzetállamok Európáját vagy egy Európai Egyesült Államokat támogat-e Magyarország. Szerinte a választók az előbbire voksoltak a kvótareferendumon.
Kijelentette, hogy politikai megosztottságon felülemelkedő döntést hoztak a választók és „nem jobb vagy bal, egyszerűen magyar” ügyről van szó.
A kormányfő beszédében ismét az alkotmányos identitásra hivatkozott, amely szerinte a „jövő legfontosabb kérdése, Brüsszellel fennálló vitáink summázata”. Kijelentette: „nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség nemzetekre, akik szerint el kell tüntetni a határokat, akik európai szuperállamot akarnak nemzeti hagyományok és nyelvek nélkül.” Bár a kormányfő konkrét neveket most sem említett, de ezekkel a megállapításokkal a kormányoldal már többször is illette Soros Györgyöt.
