Orbánnak már magánhadserege van - a mi pénzünkből
Kétség sem férhet ahhoz, hogy a parlament megszavazza azt a salátatörvényt, mely szerint bűncselekményeket is elkövethetnek majd a belső elhárítás emberei, hogy "csőbe húzzák" a rendőröket. Bár a szakszervezetek tiltakoztak a jogszabály ellen, érveik jórészt visszhang nélkül maradtak.
A Népszava kiderítette: a Terrorelhárító Szolgálat emberei a mai napig munkaköri leírás nélkül, "ad hoc" végzik feladataikat, miközben más szervek munkáját nehezítik.
Hamarosan szavazhat az Országgyűlés a rendvédelemmel kapcsolatos salátatörvénytől, melyet nemrég terjesztett be Pintér Sándor belügyminiszter. Ebben egyebek mellett a hamarosan felállítandó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) hatásköreiről kell döntenie a törvényhozásnak. Bár a javaslat nem nevesíti, de Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda - móri fiaskó után menesztett - korábbi vezetője lehet e gigantikus, januárra megalakuló belső elhárítási szervezet vezetője. A szervezetbe betagozódik a jelenlegi Rendvédemi Szervek Védelmi Szolgálata. Az NVSZ a rendőrség, a rendvédelmi szervek, illetve a polgári titkosszolgálat Magyarországon tevékenykedő szerveinek - Alkotményvédelmi Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat - munkatársai "bűnmegelőzési célú" ellenőrzésére, megbízhatósági vizsgálatára jön létre. A külügyminisztériumhoz csatolt Információs Hivatal - a hírszerzés -, és honvédelmi tárca felügyelete alá tartozó két katonai titkosszolgálat kívül marad majd az NVSZ hatáskörén.
A védelmi szervezet tagjainak a törvény olyan felhatalmazást adna, mely szerint ügyészi engedéllyel törvénysértéseket követhetnek el, hogy "teszteljék" a hivatásosokat. Ez ellen a Független Rendőr-szakszervezet (FRSZ) élénken tiltakozott, hiszen vesztegetéssel, okirat-hamisítással, vagyis szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével állíthatnának csapdát az egyenruhásoknak, titkosszolgáknak, pénzügyőröknek, és APEH-revizoroknak, amit aggályosnak, és erkölcstelennek ítélnek.
A hivatásra méltatlanságot mint "elbocsájtási intézményt" hatályon kívül helyezi a tervezet, és kimondja: "aki nem felel meg a kifogástalan életvitel szabályainak annak a jogviszonya felmentéssel, felmentési idő nélkül szűnik meg". A "kifogástalan életvitel" fogalom pontos kifejtését azonban egy későbbi kormányrendeletben kívánják szabályozni. Az érdekvédők a megbízhatósági ellenőrzés elrendeléséhez az alapvető alkotmányos jogok védelme érdekében a bírói engedélyezéshez ragaszkodnak, nem elégedve meg az ügyészi engedéllyel.
Kiemelik, hogy a rendvédelmi szervek állománya semmivel sem fertőzöttebb a korrupciótól, mint a közszféra más szereplői, ezért nem indokolt súlyosabb eszközöket alkalmazni, mint mások esetében. A belügyminiszter erre Széchenyi István Hitel című művére hivatkozva kifejtette, hogy magasabb erkölcsi követelmény szükséges a rendvédelem körében, mint a közszféra más dolgozóinál, és csak a titkos információgyűjtéshez tartja indokoltnak a bírói engedélyt.
A salátatörvény ugyanakkor a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályt is felülírná. Eszerint: "ha a rendőrségről szóló törvény... külön ellenőrzési lehetőséget teremt a közigazgatási szerv köztisztviselői (közalkalmazottai) tekintetében, a közszolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás." Vagyis a közigazgatás, de akár az önkormányzati szféra más szereplőire is kiterjedhet a széles körű ellenőrzési jogosítvány. Sőt, a közvetlen családtagoknak is nyilatkozniuk kell, hogy tudomásul veszik az ellenőrzést.
A törvényjavaslat egyébként a többi között azt is előírja, hogy a rendőrségi törvényben következetesen emlegetett "Rendőrség" szó a jövőben "rendőrségnek" írandó. Ugyanakkor a "Testület" továbbra is nagy kezdőbetűvel szerepel.
Terrorelhárítás - kérdőjelekkel
A mai napig sincs munkaköri leírása azoknak a rendvédelmi dolgozóknak, akiket a szeptemberben működésbe lépett Terrorelhárító Központba (TK) rendeltek munkavégzésre. A TK látja el Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök személyi védelmét, míg a többi hasonló védelmi feladat a biztosítást korábban teljes körben végző Köztársasági Őrezrednél maradt.
A
Népszavaúgy tudja, hogy a TK állományába a rendőrség minden szervének kötelessége volt átengedni bármely beosztottat, illetve technikai eszközt, sőt ingatlant, melyet a miniszterelnökség hatáskörébe tartozó, lényegében az ORFK-tól független, önállósult rendőri központ parancsnoka igényelt. Ez több működési és hatásköri zavarhoz vezetett a testületen belül. A Független Rendőr-szakszervezet ez ügyben megkereste a tízmilliárdos költségvetéssel alapított TK főigazgatóját, Hajdú János tábornokot, Orbán Viktor korábbi biztonsági főnökét. Az érdekvédelmi szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a berendelteknek már a szolgálatteljesítés megkezdésekor meg kellett volna kapniuk munkakörük dokumentumait. Hajdú válasza szerint a leírásokat a szervezeti és működési szabályzat, illetve ügyrend jóváhagyását követően, várhatóan november végén, december elején kaphatják meg.
