Orbánék lapítanak, letelt a határidő, a tanárok feszültek

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága azt közölte a 168 Órával, hogy a sztrájkbizottság mindaddig folytatja a tárgyalásokat a kormánnyal, ameddig reményt lát a megegyezésre. Egyúttal visszautasították a megalapozatlan vádaskodásokat, politikusi nyilatkozatokat, amelyek a Fidesz részéről az elmúlt napokban elhangzottak.

2016. február 19., 14:20

A sztrájkbizottság közlése szerint a tárgyalások folytatására kötelezi őket a pedagógustársadalomtól, a szülőktől és a tanulóktól érkező támogatás, biztatás.

A sztrájkbizottság a leghatározottabban visszautasítja azokat a megalapozatlan vádaskodásokat, amelyek a Fidesz-KDNP legkülönbözőbb állami, parlamenti tisztségeket betöltő tagjai részéről az elmúlt napokban elhangzottak. Mint írták, a törvények betartását elvárják a nyilatkozó politikusoktól is.

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága felszólítja a kormányt, hogy tartsa be ígéretét, miszerint megküldi azt a megállapodás-tervezetet, amely a további tárgyalások alapjául szolgál. Emlékeztettek rá: a dokumentum elkészítését a kormány 2016. február 17-ei határidővel vállalta, ami napokkal ezelőtt letelt.

Nem igaz a kormánypolitikusok azon nyilatkozata, hogy a tanárok béremelést követelnek, hiszen a béremelés követelése csak az oktató-nevelő munkát segítőkre vonatkozik – szögezte le a szervezet.

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága a kormányzat azon állítását is visszautasítja, miszerint bárki a gyerekekkel „zsarolná” a Kormányt. Mint írták, a Pedagógusok Sztrájkbizottsága követelései közvetlen módon vagy közvetve kapcsolódnak a gyermekek, tanulók érdekeihez.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.