Orbán visszakozik, vagy nehéz helyzetbe kerül

A vezető konzervatív német napilap a kérdés kapcsán terjedelmes írásban mutatta be Schulzot, az EP második legnagyobb, szociáldemokrata frakciójának vezetőjét, aki 1994 óta európai képviselő és kiváló, veszélyes szónok hírében áll. Máig emlékeznek összecsapására Silvio Berlusconi kormányfővel, éppen az olasz EU-elnökség átvétele idején. Schulz a parlamentben élesen bírálta az olasz igazságszolgáltatást, Berlusconi médiabirodalmát, mire a miniszterelnök kijelentette: a képviselő kitűnően tudná alakítani az őr szerepét egy náci koncentrációs táborban…

Schulz elmondta a lapnak, hogy nem kívánta – a liberálisokhoz és a Zöldekhez hasonlóan – azonnal bírálni a magyar kormány média-törvényét , annál is kevésbé, mert nem szeretett volna gondot okozni frakciója magyar tagjainak. Azt követően, hogy a törvényt részleteiben is megismerte, úgy véli: az legalább három ponton nem felel meg az európai normáknak. A médiát felügyelő szervezetben nincs képviselete sem az ellenzéknek, sem a civil társadalomnak és nem határozták meg, mit jelent a „kiegyensúlyozott tájékoztatás”, ez pedig visszájára fordítja a sajtószabadság elvét. Ugyanakkor a tény, hogy a médiafelügyelet rendszabályokat hozhat a média ellen, sérti a hatalom megosztásának elvét, mert ez a feladat az igazságszolgáltatásra tartozik.

Az Európai Parlament 55 százalékkal ítélheti el a médiatörvényt

Ilyen esetekre vonatkozik a tagállamok és az EU szerződésének 7. pontja – az a rendszabály, amelyről korábban, a szélsőjobboldali osztrák párt, az FPÖ kormányba kerülése után döntöttek. E pont alapján jogi lehetőség van arra, hogy a demokratikus alapelveket megsértő ország ellen rendszabályokat hozzanak – akár szavazati jogát is megvonhatják. Ehhez mindenesetre kétharmados többségre van szükség az Európai Parlamentben, ami – tekintettel a Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt frakciójának létszámára – nem érhető el. Schulz célja ezért az, hogy a parlament abszolút többségi határozattal, akár 55 százalékkal ítélje a magyar médiatörvényt. A szociáldemokrata, a liberális és a zöld képviselők mellett számít a néppártiak egyes csoportjainak támogatására is, elsősorban franciákra és németekre, hiszen e két ország (konzervatív) kormányai is bírálták már a törvényt. A szavazás előkészítését szolgálja, hogy a parlament belügyi bizottsága hétfőtől meghallgatásokat tart az ügyben, többek között újságíró-szervezetek bekapcsolásával. Jóllehet a várt parlamenti határozat nem von maga után a szerződés 7. pontján alapuló eljárást, „erős politikai jelzést jelentene, amely Magyarországon mozgásba hozná a dolgokat. Ilyen határozat felett nem térhetnének napirendre sem más államok, sem az Európai Bizottság, amely a kérdésben eddig tartózkodó volt” – mondta Martin Schulz.

A képviselő kijelentette, hogy Orbán Viktornak, aki szerdán beszél az uniós elnökség programjáról az Európai Parlamentben, „kemény vitára kell számítania” - hacsak a magyarok előtte nem engednek. „Ez volna a legjobb, Európának elég gondja van, akkor nem kellene a magyar elnökség hat hónapjában ezzel a törvénnyel foglalkozni.”

A tekintélyes képviselő hangoztatta, hogy a kérdésnek nincsenek pártpolitikai vonatkozásai, „szocialista kormány esetén ugyanígy cselekednénk.” A lap egyébként rámutat, hogy Schulzot „polgári szociáldemokratának” tekintik, apja rendőr, anyja a CDU szavazója volt és a képviselő fontos törvények meghozatalánál gyakran működik együtt a kereszténydemokratákkal. Tőlük is remél támogatást ősszel, amikor reményei szerint megválaszthatják az Európai Parlament elnökének.

További írásokat olvashat Németországról a