Azonnali kérdések órája: Orbán Viktor nem tudja, mekkora rezsit fizet, majd a felesége írásban válaszol
Azonnali kérdések órája volt a parlamentben szerdán, ahol több ellenzéki képviselő is kérdezett Orbán Viktortól. Főleg az energiaárakról kérdezték a miniszterenököt, de a tanárok béremelése is szóba került.
Szerda délután volt az azonnali kérdések órája az országgyűlésben, ahol Orbán Viktortól kérdezhettek az országgyűlési képviselők. Első kérdező Arató Gergely DK-s képviselő volt, aki arra volt kíváncsi, hogy mikor fogják csökkenteni a gáz árát, miután Európa egyik lagmagasabb energiaárát fizetjük. Arató kijelentette: a kormány átverte a magyarokat a rezsicsökkentés megszüntetésével. A miniszterelnök válaszában elmondta, hogy Magyarországon 2010-ben volt a legmagasabb a gáz ára, 2021 második felében pedig Magyarország kivételével minden európai országban emelkedett a gáz ára.
Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője azt kérdezte Orbántól, hogyha Pakson 12 forintért termelik az áramot, akkor a lakosság miért 70 forint áron kapja. Továbbá kérdőre vonta, hogy az államkincstár adatai szerint 2590 milliárd forint pluszadóbevétel érkezett a kormányhoz, és ezt pedig miért nem lehet a pedagógusok béremelésére költeni, miért kell várni az uniós forrásokra? Orbán kifejtette, hogy minden többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, továbbá uniós források nélkül csak 4-6 év alatt lehetne emelni a tanárok fizetését. Pakssal kapcsolatban pedig annyit mondott, hogy Magyarországon a legdrágább áram a zöldenergiából származik, a legolcsóbb pedig az atomenergiából.
Bedő Dávid, a Momentum politikus arra volt kíváncsi, hogy a miniszterelnök mennyi rezsit fizet budapesti és felcsúti házai és a hatvanpusztai birtoka után. Erre Orbán röviden azt mondta, hogy ő nem tudja,
majd a felesége írásban válaszol a kérdésre.
Hozzátette, hogy megtehetné, hogy rezidenciában lakjon, de magánlakásban él, így magánügy, hogy mennyit fizet a rezsiért.
Dudás Róbert, a Jobbik képviselője kijelentette, hogy a posták bezárásával a vidéki élet megszűnik. Felidézte, hogy novembertől 366 posta szűnik meg ideiglenesen. Orbán válaszul közölte, hogy a posta régóta veszteséges, ezért mindenképpen egy belső átalakítás kell, addig is a „a postát csak így tudjuk életben tartani”.
Szabó Tímea a Párbeszéd képviselője a szociális ellátórendszerről kérdezett, pontosabban az úgynevezett „lex Megdöglesz” törványről. Arra volt kíváncsi, hogy a kormány hogy fogja átalakítani a szociális ellátórendszert a törvánnyel összhangban? Orbán válaszában kijelentette, hogy ne használják a megdöglesz szót emberekre. Egyébként céljuk, hogy minél többen dolgozzanak, és ezért a céljukért folyamatosan tesznek: jelenleg egymillióval többen dolgoznak, mint 2010 előtt. Hozzátette: a '23-as költségvetésben háromszor annyi pénz jut a szociális és gyermekvédelmi célokra, mint 2010-ben.
Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselője arra volt kíváncsi, hogy a kormány mikor akar a magyar dolgozókon segíteni a globális nagyvállalatok helyett. Szerinte a globális nagyvállalatoknak akar kedvezni a kormány a magyar dolgozók, vállalkozások helyett, közben „négy margitszigetnyi területet áldoztunk fel azért”, hogy törökök építsenek fel egy üzemet Magyarországon. Orbán szerint az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája kifejezetten sikeres, ezért folytatni fogják.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt szerint az összeomlás szélén áll a vízi közműszektor, egyre több a csőtörés. Kérdése, hogy a kormány mit akar tenni az ivóvízellátásért. A vízközművek fejlesztésébe ezermilliárd forintok befektetésére lenne szükség, erre viszont nincs most pénz. Majd a '24-es költségvetés megalkotásakor tudnak erről tárgyalni.
Kordás László, a DK képviselője kérdésként jelentette ki, hogy a magyar minimálbér a bolgár kivételével a legalacsonyabb az EU-ban, ezért a minimálbért az átlag- vagy a mediánbérhez kellene igazítani. Orbán szokásosan felidézte, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idejében az átlagbér akkora volt, mint ma a minimálbér. Az utóbbi években amúgy is jelentősen emelték a minimálbért, legutóbb 20 százalékkal. Majd megjegyzte, hogy Kordás, aki egykori az MSZP-SZDSZ-kormány államtitkára volt, inkább ne kérdezzen ebben a témában, hiszen ők nem emeltek ennyit, ennyiszer a minimálbéren akkoriban.
(Kiemelt kép: Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 24-én. Fotó: MTI/Kovács Attila)
