„Orbán Viktor nem hülye”

Fiala János péntek reggeli beszélgetése Navracsics Tibor veszprémi polgárral.

2022. március 11., 11:42

Szerző:

Ezen a héten folytatódott a jogállamisági vita az Európai Parlamentben. Nem kellett volna félretenni ezt a témát legalább a háború idejére. Van itt összhang?

Nincs. Aaz Európai Parlament sokkal kevésbé fontos intézmény, mint az országok parlamentjei. Az Európai Parlament megvitathat különböző dolgokat, elfogadhat határozatokat, de ha a tagállamok, illetve az Európai Bizottság nem akarja, az égvilágon semmi következménye sincs. Ebből adódóan az Európai Parlament egy kicsit felelőtlenné vált, egyre harsányabb cselekedetekkel akarja felhívni magára a figyelmet. Ennek következtében az utóbbi 10-15 évben egyre radikálisabb hangvételű politikai, szakpolitikai lépéseket tesz, aminek nem tulajdonítanék nagy jelentőséget. Helyén kell kezelni, van jelentősége az európai közvélemény alakításában – a lisszaboni szerződés óta jelentősen nőtt a hatalma, a hatásköre –, de csak egy az uniós intézmények közül.

Azt írta legutóbbi dolgozatában, hogy Lengyelország háborús helyzetben mutatott hősies és önzetlen segítsége meghozhatja gyümölcsét Brüsszelben is. A Bizottságnak volna ezzel dolga?

A Bizottság önszántából tehet gesztusokat – akár a Tanáccsal egyetértésben –, és nem forszírozza tovább a függőben lévő ügyeket. Szép, lassan ad acta teszi, lekerülnek a napirendről. 

A futószalagon hol tart most Lengyelország és Magyarország?

A futószalagon ma jobb a helyzete Lengyelországnak. Egyrészt több és súlyosabb ügyei vannak az Európai Unióval, és szerintem az orosz-ukrán háború kommunikációs szempontból is kedvezőbb nekik, jobb helyzetbe lavírozták magukat.

És ha nem kommunikációs szempontból nézzük?

Akkor nehezebb megítélni. Az Európai Unióban óriási szerepet játszik az informális politika. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nemrégen Lengyelországban a lengyel nép hősies helytállásáról beszélt. Ez igen fontos jelzés. Ursula von der Leyen pedig köszönetet mondott az Európai Parlamentben Lengyelországnak – egyébként Magyarországnak is –, de hogy Charles Michel és Mateusz Morawiecki közötti beszélgetésben mi hangzott el, nem tudom, miközben lehet, hogy ez lenne a lényeg. Lehet, hogy ott körvonalazódott, mintegy a lengyel nép hősies segítségének és helytállásának elismeréseképpen, hogy egy kicsit félrenéznek.

Az ellenkezője politikai vakság lenne?

Ez azon is múlik, mit akar Lengyelország. Ki akarja-e használni a helyzetet, vagy sem? A Bizottság nyilván aktívabb lenne, ha francia-belga határvillongásról lenne. Észre kell venni, hogy az Európai Unió a történelme során talán most először tudott rövid időn belül külpolitikai kérdésben egységes álláspontot kialakítani. A gyakorlatilag 24 órán belül létrejött egység úgy jött létre, hogy a németek és az olaszok egy vétóból táncoltak vissza, ráadásul a németek lemondtak egy számukra nagyon fontos gazdasági ügyletről is.

Ezek az energiapolitikai kompromisszumok valójában nem inkább rések?

Bírósági fogalmazó koromra emlékszem, amikor tömegével voltak válóperek, ahol elválasztották ugyan a feleket, akik kényszerűségből továbbra is egy lakásban maradtak.

Ebbe bele fogok gondolni… De nem az a karakán viselkedés, ha otthagyunk csapot-papot?

Hát igen, de azt mondani egy országnak, hogy jó, köszönöm, akkor kedves polgárok, mostantól kezdve nincs gáz, áram, fűtés, autó, viszont megoldottuk Oroszországtól való függőségünket, ki tudja hogyan hatna.

Elvi a kérdés: megbüntetjük-e az agresszort vagy sem?

A második világháború alatt is – amikor kérlelhetetlen volt a szembenállás Németország és a szövetségesek között – volt minimális kommunikáció a hadviselő felek között, ha másért nem, hát a Vöröskereszt, meg a sebesült és fogolycsere kapcsán.

A Vöröskereszt és az orosz gáz ugyanaz volna?

Nem. Az egyik emberéletekről szól, a másik pedig csak arról, hogy meleg van-e, vagy nincs meleg, és már hallom az ukrán nagykövetet szónoki szempontból telitalálat mondatait, hogy a rezsicsökkentést és a szabadságot nem lehet összehasonlítani. Bődületesen szép szónoki fogás, de a hétköznapi élet bonyolultságát pontosan ezek az esetek mutatják.

Igazságtalan volt?

Szerintem igazságtalan volt. Érthető a kétségbeesése, de akkor is igazságtalan az ukrán-orosz háború kapcsán a rezsicsökkentés gazdasági fenntarthatatlanságáról beszélni. Gazdasági szakemberek is mondták már annyi mindenre, hogy fenntarthatatlan, aztán az ellenkezője derült ki. Be kellene látnunk, hogy gyarló és korlátos emberek vagyunk. Mindig olyan igénnyel lépünk fel, hogy mi pontosan átlátunk mindent, miközben a vitapartnerünk buta és korlátozott.  A legokosabb közgazdász is tud bődületesen nagyot tévedni. Sorolhatnám a Nobel-díjasok tévedéseit… Senki sem láthatja pontosan a rezsicsökkentés összes kihatását. Az elmúlt 12 évben elmondták, hogy ez tuti három hónapon belül megbukik. Más. Emlékszik, Orbán Viktor azt mondta 2010-ben, egymillióval több munkahely kell, erre is azt mondták: ez hülye, és mára megvalósult. 3,8 millióhoz képest 4,8 millióan dolgoznak.

Mondani néhány dolgot, amit ma jelentősen másképpen lát, mint az orosz-ukrán háború előtt?

Az Európai Unióval kapcsolatban erősödött az optimizmusom. Tényleg meglepett a gyorsaság, az egységesség – saját korlátai között –, hiszen továbbra sem katonai hatalom, nemzetközi szervezet.

Lehet, hogy lesz európai hadsereg?

Lehet, mára fontossá vált Európa állam és kormányfői számára a védelmi képesség újragondolása. Magyarország ebből a szempontból az elsők között szorgalmazta az európai védelmi képesség megteremtését. Ez innét kinyitja a kérdést, hogyan viszonyuljon egymáshoz a NATO és az Európai Unió.

Permanensen járja a vidéket, permanensen fórumokat tart, beszélget emberekkel. Mennyiben különböznek, illetve hasonlítanak ezek a beszélgetések a mienkhez?

Egy része azonos. A háború mindenkit foglalkoztat. Abba a térségben is megérkeztek a menekültek. A választókerületemben is gondoskodnak ukrán családokról, adományoznak. A háború nagyon jelen van, miközben ez nem egy gazdag észak-dunántúli térség. Vannak kifejezetten szegény falvak, és az ott élő emberek komoly megélhetési gondokkal küszködnek.

Milyen jövőképet visz magával?

Óvatosat. Általában nem ígérek, mert nem akarom becsapni az embereket, másrészt háborús környezetben nagyon nehéz bármit komolyan megígérni.

Újra hangszerelte saját magát is a háború követketztében?

Részben igen. Azért sokkal bizonytalanabbá váltak a gazdasági előrejelzések. Meddig fog fennállni a háborús helyzet? Kis előrehaladást ígérek. Érzik az emberek az elmúlt 12 év sikereit, valamivel szinte mindenki gyarapodott.

Érzelmileg mennyire érintette meg a háború?

Nagyon.

Mit gondol a háborúról, kihat a választás eredményére?

A felmérések a kormánypártok erősödését mutatják, mintha a háborús helyzet még erősebbé tette volna a kormánypártok pozícióját.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (j), Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter (k) és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter (b) az új földtörvény elfogadása után az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. június 21-én. MTI Fotó: Soós Lajos)

 

Ujhelyi István szerint Orbán Viktor aláírta az Európai Tanács (EiT) csúcstalálkozót lezáró dokumentumot, ami szembe megy a Fidesz-KDNP azon határozatával, amit el akarnak fogadtatni az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán.